A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-05-21 / 21. szám

ELO MULT JÓKAI NAPOK VII. 1985—1988: ... mintha még egyszer "Nyitóelőadás. Mily nagy feladat! — írja Takáts Ernőd a Vissz-hang 2. számában — ... a CSEMADOK dunaszerdahelyi szervezete és a VMK színjátszó együttese J. és K. Čapek Ádám, a világteremtő cimű előadásával e nagy feladatnak megfelelt." Az "X" Iparista Kis Színpadról Szilvássy József írja ugyanitt: "A GYÍKOCSKA című szovjet darabot vitték színre figyelemreméltó előadásban, Pásztó András vizuálisan is mu­tatós, invenciózus rendezésében." Miklósi Péter: "A Jókai Napokon — Grosch Gábor ízléses humorról tanúskodó rendezésében — a muzslai színjátszók mutatták be a darabot." — mármint Heltai Jenő A TÜNDÉRLAKI LÁNYOK-ját. Ugyanő ír a Visszhang 3. számában a komáromi Magyar Tanítási Nyel­vű Gimnázium KÖLTÉSZET ÉS TÁNC című összeállításáról, "Gáspár Tibor pedagógiai és rendezői munkáját dicséri, de nem kevésbé a csoport tagjainak igyekezetét is." K.L.-el szignálja magát a zsűritag, aki így vélekedik Schwajda György SEGÍTSÉG-éről, amelyet a kassai Pinceszínpad játszott. Előadásukkal a fesztivál nagydíját nyerték: "Nehéz feladatra vállalkozott tehát a csoport, s mindha telje­sítménye el is maradt volna az elvárásoktól." Nem volt hát híján ez a fesztivál sem az ellentmondásoknak. ízelítőül ennyi. Azért, hogy érzékeltethessük az olvasóval, mi mindennel és milyen szín­vonalasan foglalkozott a fesztiválújság, amely a Jókai Napok elengedhetetlen velejárójává vált. Az említett bemutatókon kívül Tőzsér Árpád költészetéből válogatott anyaggal lépett fel a Vas Ottó rendezte ipolysági irodalmi színpad, Hernádi Gyula VÖRÖS REKVIEM- jével a gútaiak, az alistáliak Jarábik Gabriella és Szikhart Zsuzsa rendezésében Tabarin mester VÁSÁRI KOMÁDIÁI-ból mutatott be. Jelen volt még Izsák Elvira vezetésével az izsai Jókai Kisszinpad, a rozsnyói Fázik Színpad, a marcelházi Jókai Kisszinpad és a nagymegyeri színjátszó együttes. 1986-ban rendezték meg a 23. Jókai Napokat. Ritka eset volt, amikor a fesztiválra nem májusban került sor. Ez alkalommal június 17-én kezdődött a színjátszók kategó­riájával, amikor a komáromi színjátszó együt­tes Molnár Ferenc LILIOM — külvárosi legendáját játszotta Holubek László rendezé­sében. A nagymegyeri színjátszó együttes ismét emlékezetes előadással jeleskedett. — Bodnár Gyula rendezésében egy fiatal ma­gyarországi szerző, H. Barta Lajos SALTO MORTÁLE cimű komédiájával. A komáromi Petőfi Irodalmi Színpad ismét felvonultatta a szavalóversenyek egykori jeleseit. Ady-ösz­­szeállításukban Dobis Márta, Juhász Mária, Nagy Ferenc, Varga Bea, Varga Anna, Varga Klára, Varga Róbert, Vörös Mária is szere­peltek. Dobis Márta, aki textilművész lett, ott volt — kisdiákként — az első szavalóverse­nyen, 1964-ben is. A lévai színjátszók Sütő András drámáját, az EGY LÓCSISZÁR VIRÁGVASÁRNAPJÁ-t adták elő Újvári László rendezésében. A királyhelmeciek pedig Tabi László könnyed vigjátékával (SPORTOL AZ ASSZONY), vettek részt a seregszemlén. A kisszínpadok mezőnyében a hetényi Cso­konai Színpad William Shakespeare—Tom Stoppard HAMLET-jével aratott szakmai és közönségsikert. A kassai Pinceszínpad isme­retlen francia szerző DÉZSA című egyfelvo­­násos komédiáját, az "X" pedig J. és K. Čapek A ROVAROK ÉLETÉBŐL című komédiájá­val jeleskedett. A komáromi diákszínjátszók továíb ápolva e műfaj meghonosítását Iliéi János TORNYOS PÉTER című diákdrámáját adták elő. "A poézis keresése" címmel írt kritikát Dusza István az Új Szó július 11-i számában: "Van tehát min változtatni: az egyéni felkészülés módozatain, de a szervezés, a módszertani irányítás formáin is. (...) A verselemzés alapjait, a magyaros beszédet, a helyes kiejtést, az előadóművészet technikai titkait kellene "tanítani". S most néhány név a szavalok és prózamondók mezőnyéből: Gágyor Ildikó, Vajda Barnabás, Nyúl Péter, Gágyor Zille, Weszelovszky Judit, Buchlovics Péter, Jóba Hajnalka, Trencsik Katalin, Varga Tibor... ... Vajda Barnabás, Pokstaller Lívia, Nagy Mirtill, Belák Csaba, Juhász Mária, Trencsik Katalin, Varga Mária, Szőke György, Buch­lovics Péter, Jóba Hajnalka, Kamenár Éva — ez a felsorolás meg már a következő, a 24. Jókai Napok vers- és prózamondó élmezőnye. Emlékezetes produkciók, közönséget vonzó, szakmát érdeklő nevek. Egy-két új együttes a kisszínpadoknál: a gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskola Téka Irodalmi Színpada (A NÉPPEL TŰZÖN VÍZEN ÁT — r. Varga Róbert), az ipolynyéki színjátszók (Dávid Teréz: IDŐZÍTETT BOLDOGSÁG — r. Juhász Béla), a komáromi Ifjúsági Klub MAI SZÍNHÁZI STÚDIÓJA (László Aladár: ÉJ­SZAKAI ÜGYELET — r. Kiss Péntek József). És egy új név: "POLOSKA SZÍNHÁZ": a nagymegyeriek szellemes névváltoztatása a nagysikerű Majakovszkij-bemutató alapján született. Ezúttal Sós György AZ EMEN­­THÁLI HÓHÉR című komikus tragédiájával szerepeltek. Varga Tibor és Vízváry Teréz alakítása méltó elismerésben részesült. Ugyan­csak Majakovszkij ihlette Vas Ottó ez évi produkcióját, a NADRÁGBA BÚJT FEL­­HÖ-t, a kassai "X"-esek (sokéves szereplésük után már csak így nevezték őket a "Napokon"). Szigligeti Ede LILIOMFI című bohózatát mutatták be. Záhorszky Elemér az érsekújvá­riakkal Július Ivan-Baré KETTEN című színművét, a dunaszerdahelyiek pedig dr. Hunčík Péter színpadraállításában Sygne A NYUGATI VILÁG BAJNOKA című komé­diáját adták elő. Soóky László a színpadi abszurd és fanyar komikummal párosuló poézis híve. Saját művének a KONSPI­­RÁCZYJÓ címet adta. Németh Istvánnal a főszerepben "fésületlenül" szemtelen, de el­gondolkodtató játékot produkáltak. Dr. Hizs­­nyan Géza első nekifutásra irodalmi összeál­lítást tanított be a rimaszombatiakkal HA­RANGOZÁS címen, míg a komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tánulói Gáspár Tibor irányításával továbbra is sikeresen Alfred Jarry: ÜBÜ KIRÁLY. A komáromi MAI SZÍNHÁZI STÚDIÓ előadása kit lengyelor­szági vendégturnin vett riszt ezzel a produkciójával, 1988-ban is 1989-ben. A felvitelen Szűcs Jenő az előadás egyik jelenetében, mögötte az ÜBÜ PAPÁ-t alakító Németh István látható, (archív) folytatták a diákszínjátszás hagyományát is­meretlen szerző NŐK JAKOBINUS KLUBJA című komédiájukkal. 1988. A "bársonyos forradalom" előtti év. A szocializmus alappillérei végképp... A peresztrojka sem... A Jókai Napok — ekkor még — igen... Az Új Szó május 27-i számában Bodnár Gyula így összegez: "Az előadások szép számú közönség, sőt legtöbb­ször telt ház előtt zajlottak. És gyakran hangzott fel a vastaps, mely — ha a produkciók mögé pillantunk — nemcsak a játéknak szólt, hanem mindannak, ami megelőzte, aminek révén létrejött: a jó darabválasztásnak, az egészében véve tudatos rendezői munkának, és kiegyensúlyozott színészi teljesítmények­nek, továbbá a mondanivalónak, melyből szintén nem volt hiány." Kell-e ennél méltá­­nyosabb summázás egy nemzetiségi színházi fesztivál után, amelyre sajtónk színházi kriti­kusai, ha kellett, nagyon helyesen, kíméletle­nül "rá szokták húzni a vizes lepedőt". Volt ezen a fesztiválon rémdráma (Alfred Jarry: ÜBÜ KIRÁLY), vígjáték (Solovié: KEMÉNY DIÓ), groteszk ballada (Schwajda György: MARI), bájkeserves komédia (Pás­­kándi Géza: DIÁKBOLONDÍTÓ), 'néma' rádiójáték (Soóky László: NÉMA RÁDIÓJÁ­TÉK), összeállítás szovjet költők verseiből (A FORRADALOM FOLYTATÓDIK), Krúdy Gyula, Kisfaludy Károly, Karinthy Frigyes művei (ÁLOM, JÁTSSZUNK KISFA­LUD YT, TANÁR ÚJ KÉREM), rockballada (Balia Igor: ÜVEGBE ZÁRT LÁTOMÁS) és AZUTAN MEGDÖGLÜNK is volt. Zalán Tibor művét dr. Hizsnyan Géza rendezte. Az ősbemutatót éppen a Jókai Napokon tartották (Nő, 1988. VI. 14-i száma, Szigeti László írása), mégis nagydíjat nyertek vele... Olyan volt ez a fesztivál, mintha a hazai amatőr színjátszó mozgalom — mint egy vergődő nagy hal — még egyszer meg akarta volna mutatni erejét... KISS PÉNTEK JÓZSEF A HÉT 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom