A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-14 / 20. szám
MAGÁNYOSOK KLU&Já A rovat postájából: "Beletörődjek?'1 jeligével levél érkezett szerkesztőségünkbe. Olvasónk a lapunkban közölt emberi sorsok, problémák elolvasása után fogott tollat, hogy tanácsot kérjen. íme a levél: "Féléves volt a kislányom, amikor a férjem ismeretlen helyre távozott, s ennek már három éve. Azóta a munkahelyemen kívül nem jártam sehova. Örültem, ha hazamehettem az anyukámhoz és a gyerekemhez. Tavaly a strandon megismerkedtem egy nálam két évvel fiatalabb fiúyal, és nagyon jólesett a társasága. Ősz óta járt hozzánk, de lassan ritkultak a látogatásai, pedig kezdtem megszokni. Édesanyám beteges, az esti munkákat, vacsorafőzést, a gyerek ellátását magam végzem. A fiú, azt hiszem, talán rossznéven vette, hogy nem ülök folyton vele. Karácsonykor nálunk volt, de a gyerek rosszul lett, orvos után kellett néznem. A barátom elkísért, de aztán napokig nem jelentkezett, pedig vártam. Újév napján meglátogatott, s nem volt szó róla, hol töltötte a szilvesztert. De mikor kikísértem, az előszobában azt mondta: "mais tíz körömmel kapaszkodik abba, akit szeret, bezárja, ha kell, te meg csak a gyerekeddel törődsz." Talán túl sok szabadságot engedélyeztem neki, soha nem vontam kérdőre, pedig hogy nyugtalankodtam, ha nem jött, és mennyire örültem, mikor itt volt. A gyereket en csak este látom. Nyolckor ágyban kell lennie, addig megfürdetem, megetetem, mi mást tehetnék? A barátom azóta el-eljön, de csak ritkán. Néha azt hiszem, hogy még szeret, de nem beszélünk semmiről. Egyrészt meg is értem, ha van más társasága. Vagy talán kérlelnem kellene, beismernem a hibámat? Mert rajtam is múlott, hogy ez a szép kapcsolat nem vezetett boldog házassághoz... Adjanak tanácsot, mit tegyek? * Fiatal olvasónk, Gy. Marika írja, aki a mostoha-mostohatestvér-mostohaapa, leggyakoribb témáinkhoz szeretne saját tapasztalatából hozzászólni: "Édesanyám huszonnégy évesen rosszul választott udvarlói közül. Hét hónapi házasság után elvált, én a válás után születtem. Apám nem volt kíváncsi rám. Tízéves lehettem, amikor egyszer találkoztam vele. Anyu a tanulásba menekült, velem nem nagyon foglalkozott. Kilencéves voltam, amikor édesanyám másodszor is férjhez ment. Az esküvő után könnyezve szólítottam Bélát apunak. Csodálatos érzés volt, hogy — nekem is, mint a többi gyereknek — van apukám. Egy év múlva született meg az öcsém. A tíz év korkülönbség ellenére nagyon jó testvérem. Apu soha nem éreztette velem, hogy nem az ő gyereke vagyok. Szeretettel és türelemmel nevelt Nagyon rendes ember, minden idejét és energiáját a családjának szenteli. Rá mindig lehet számítani. Nagyon szeretem..." Örömmel közöltük Marika hírközlését, mert ritka az olyan hangú levél, mint az övé. Ugyanis a jó sorsokat az emberek ritkábban mondják el, mint a panaszukat. * "Az A Hét 13. számában K. Á-né, lévai olvasónak üzenem, hogy sajnos, a férfiak legtöbbször a kollégák vagy barátok olyan kijelentéseire is, hogy papucs vagy, meg lekvár, ha nem iszoj velünk, ki szoktak rúgni a hámból. Es ha ezt egyszer megteszik, így mutatva férfiasságukat, hiába minden, máskor is megtörténik ez, és sajnos, azután egyre gyakrabban. Nagyon sok türelemre van szüksége, kedves asszonyom, hogy a házasságát rendbetegye. Azt tanácsolom, vigyázzon az egészségére, nem szabad "megbolondulnia", és lehet, gyermekei is idővel rájönnek,. hogy a mostohaapjuk szereti őket. És végül, de nem utolsósorban legyen kedves a férjéhez is, hogy ne legyen oka a megfutamodásra. Üdvözli N. K. Kassáról Keresem azt a gyermektelen házaspárt, egyedül élő idősebb nőt vagy férfit, aki hátralevő éveit családban szeretné leélni. Jelige: Várunk minél előbb A Hét 93/233 24 éves, csinos anyuka, jóképű, intelligens fiatalember fényképes levelét várja, 29 éves korig. Jelige: Komáromi járás A Hét 93/234 Komoly, őszinte, diplomás fiatalember, megismerkedne csinos, művelt lánnyal, 38 éves korig. Jelige: Nyugat-Szlovákia A Hét 93/235 33 éves, 165 cm magas, közepes testalkatú, vidám természetű, barna szemű és hajú, háromgyermekes édesanya vagyok. Nagyon magányosnak érzem magam, ezért szeretnék megismerkedni olyan korban hozzám illő, elvált vagy legényemberrel, akinek szintén nem Ids gond a társkeresés, és szeretette, megértésre vágyik. Szeretek szórakozni, és a természetet is kedvelem. Ha lehetséges, fotót is várok, de kalandorok kíméljenek. Jelige: Egy szerető szív, ki boldogságra vágyik A Hét 93/263 Két kisfiát egyedül nevelő, 36 éves, falusi özvegyember vagyok. Szeretnék társra találni, lány vagy független hölgy személyében, 28—36 éves korig, aki mindhármunkat elfogadna. Fényképes leveleket a DS vagy a környékbeli járásokból várok. Jelige: Együtt és egymásért A Hét 93/237 27/158, barna hajú, kék szemű, karcsú, csinosnak mondott elvált nő, 6 éves kislányával, olyan férfi levelét váija, aki nem dohányzik, intelligens, és biztos anyagiakkal rendelkezik. Ha 28—36 éves vagy, és úgy érzed Nálad mindez megvan, ragadj tollat és írj! Fényképes levelek előnyben. Jelige: Álomból valóság A Hét 93/238 51 éves, 184 cm magas, 92 kg testsúlyú, barna szemű, csinos, fiatalos, elvált férfi vagyok. Szerették megismerkedni olyan hölggyel, aki segítőtársam lenne. Jelige: Boldog élet A Hét 93/239 (Megjegyzés a hirdetéshez: Kedves Uram! Hirdetését az Ön által megírt szöveggel nem közölhettük, ezért módosítottuk. A szerk.) 39 éves, 175 cm magas, barna hajú és szemű, 65 kg súlyú, vidám természetű, nem alkoholista, elvált fiatalember, 28— 32 éves leányanyát vagy elvált asszonyt keres, aki szintén csalódott. Egy gyermek nem akadály. Fényképes leveleket az Ersekújvári és Komáromi járásokból vár. Minden őszinte szándékú levélre válaszol. Jelige: Remélem, megtalállak Téged A Hét 93/240 49 éves özvegyasszony, korban hozzáillő barátot keres. Jelige: Orgonavirág A Hét 93/241 56 éves, két diplomás özvegyember Kelet-Szlováldából, hozzáillő társat keres. Jelige: A kis én és Maga A Hét 93/242 Tudom, hogy nehéz egy hirdetés alapján társra találni, de azért próbáljuk meg! 43 éves, elvált asszony vagyok, korban hozzám illő, vidám természetű barátot keresek. Jelige: Piros rózsacsokor A Hét 93/243 A HÉT 17
