A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-23 / 17. szám
HÍRMONDÓ ISKOLÁINK NYELVE NE VÁLTOZZÉK! Csemadok-konferencia a Zoboralján Március derekán tartotta konferenciáját a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya, amelyre a küldöttek és vendégek érdeklődéssel gyűltek össze, hiszen a napjainkat jellemző és a körülöttünk lüktető élet feszültségeit kulturális szövetségünk tagsása is érzi. Az elnöki és titkári beszámolóból kitűnt, hogy a zoboraljai régi népszokások és hagyományok felújítása mellett, rendeztek népművelési vetélkedőket, anyanyelvi hetet, énekkari hangversenyt, Csemadok-napokat, néprajzi táborozást és vetélkedőt, és a "Zoboraljai folklór" csoport ott volt a gutái búcsún, felléptek Somorján és Magyarországon a fővároson kívül más régiókban is. A Zoboraljai Kulturális Napok keretében fellépett több mint háromszáz szereplő, és majd négyezren érdeklődtek a rendezvénysorozat iránt, amelyet most már hagyományosan minden esztendő novemberében és decemberében rendeznek meg. Ezúttal nagy érdeklődés volt az értelmiségi találkozó iránt és az ugyanazon a napon bemutatott sikeres Ébert Tibor "Esterházy" című színpadi játéka iránt. Kissé szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a szavaló- és prózamondó versenyeken csak az alapiskolák tanulói jelentek meg, a középiskolásokat mintha már nem érdekelné az irodalom, a vers- és prózamondás szeretete. Ám lehet, hogy az okokat máshol kell keresni, talán az iskola padjaiból kirepült diákságot meg kellene nyerni a Csemadok számára... A vitában a küldöttek közül Lőrinci László nyitrai vállalkozó arról beszélt, hogy több magyar vállalkozó is működhetne a zoboraljai régióban, erről bővebben kellene beszélni a Csemadok-tagok soraiban. Jókai Mária a rendezvények színvonalát ecsetelte, míg Latika Teréz a könyvtárak egyre mostohább helyzetéről, silány ellátottságáról beszélt. Mint mondotta: "Nyitrán már nem lehet magyar könyvet vásárolni." Buss Anna pogrányi igazgatónő arról szólt, hogy nemcsak azon tanítók munkáját kell értékelnünk és elismernünk, akik szavalóversenyekre, színelőadásokra készítik fel a gyerekeket, vagy táncot tanítanak, énekkart vezetnek, hanem gondolnunk kell azokra a tanítókra is, akik matematikát és "kevésbé látványos" tárgyakat tanítanak, de gyermekeinket felkészítik a főiskolára. Dr. Gulka Ede berencsi polgármester a régió polgármesterei nevében köszönetét mondott, hogy az egynapos budapesti tanulmányútra meghívták a polgármestereket, amely nagyon fontos kultúrpolitikai kezdeményezés volt a Csemadok részéről. Sidó Zoltán az országos választmány képviseletében vett részt a tanácskozáson, és hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Csemadok megújulására vonatkozó törekvéseket, ám azt csak olyan vezetőkkel érhetjük el, akik nemcsak "dísztagjai" egy-egy választmánynak, hanem a vállalt munkát, feladatokat el is végzik. László Béla a Nyitrai Pedagógiai Főiskolát ért bírálatokra reagált, mondván, hogy "nem érezhető a főiskola jelenléte Zoboralján, mint ahogy az kellene, pedig a sok pedagógusjelölt segíthetne. De sajnos a főiskolán az oktatás szétaprózódik az egyes karokra, tanszékekre és épületekre is, ezen szétszórtság miatt nehéz előbbre lépni". Több felszólaló helyeselte és javasolta az Esterházy János Emléknapok megrendezését (minden év márciusában), valamint a felnőttoktatás, illetve a "népfőiskolái mozgalom" kiépítését. Az iskolaügyi tárca által szajkózott alternatív oktatással kapcsolatban egyhangúan az a vélemény, hogy a magyar anyanyelvű iskolák "oktatási nyelve" NE VÁLTOZZÉK! A titkári feladatok ellátásával ismét Maga Ferenc mérnököt bízták meg, a kilenctagú választmány élére új elnök került Fehér Sándor mérnök személyében. MOTESIKY ÁRPÁD Élet a Holt-tenger partján Amikor Ciprus szigetét elhagyva kinéztem a TU 134-es repülőgép ablakán, a Hold karéja épp a fejünk felett tündökölt. Lassan ereszkedünk lefelé, és már látszik is a szárazföld partja. Tel Aviv repülőtere felénk integet. Földet érve Buchwald professzor, orvosi kísérőnk, bemutatja gyógyulni vágyó csoportját Yoel. vezetőnek, aki nyomban felültet cége autóbuszára, s már nyargalunk is célunk: a Holt-tenger partján fekvő Tsell Hamir nevű szállodába. Különös a hotel, különös a neve is. Körbe-körbe önálló, de közfallal összefüggő kétszemélyes lakásokból áll, és a kétszintű épület alig 30 méterre a tengertől található. Tsell jiddisül árnyékot jelent, Hamir pedig a hegy neve.' Együtt: Hamir árnyéka. Indokolt a név, mert a hegy miatt a szálloda délután 4 órától árnyékban van. De térjünk még vissza az útra. Tel Avivtól az út a Negev nevű köves sivatagon át vezet. Homokkő, mészkő az anyaga, s míg a zsidó telepesek nem kezdték megművelni, sivatag volt. Imitt-amott még mindig található egy-egy beduin sátorlakótelep, ahol most is úgy élnek, mint 2000 évvel ezelőtt. Kecskét, juhot, szamarat legeltetnek. Ma már hosszú szövevényes vízvezeték és korszerű földművelés teszi termékennyé a talajt, életfeltételt adva a kibucoknak, amelyek zöldséggel, gyümölccsel, hússal látják el a lakosságot, és kitűnő áruval versenyeznek a külföldi piacokon. Sok helyen rozmaringsáv virít, odébb pálmaliget zölded, virágzik a mandula, az őszibarack (február 28-án). Az útszéleken különös jelenség az eukaliptusz, amelyet Ausztráliából telepítettek ide. Odébb narancsliget kínálja érett gyümölcsét, nem kis érdeklődést keltve csoportunkban. Végre megérkezünk. Mindenki kíváncsi a tengerre. Ugyan milyen? Bizony, holt az, se növény, se állat nem él meg benne. Ha kézzel belemerülünk, olyan mint az olaj. Sűrű. Szép, tiszta, de tömény. A víz 30 százaléka só. Természetesen: ihatatlan, szembe, szájba ne kerüljön. Vize viszont gyógyít: psoriasis vulgárist, reumát, asztmát, idegbetegséget. A víz hőmérséklete kb. 25 °C, mert a levegő is meleg. 400 m-rel mélyebben fekszik a tengerszintnél, és a levegő oxigéntartalma is nagyobb, mint másutt. Hidrológusunk szerint sok millió évvel ezelőtt ez a terület tengerfenék volt. Ezt bizonyítja az üledékes talajréteg. Tektonikus változás folytán a föld heggyé emelkedett, kivóvó azt a völgyet, ahol most a Holt-tenger fekszik. Ez lesüllyedt. Ide folyik a Jordán folyó vize, a víz szintje nem emelkedik, mert a melegtől a víz elpárolog, a só pedig, ha töménysége miatt már nem tud tovább oldódni, kristálysó formájában kicsapódik. Valamikor gázok is törtek föl. Nenv csoda, ha a Biblia Szodoma és Gomorával kapcsolatban kénköves esőről, tűzről beszél. A fürdőzőket a Hamir hegy védi az északi széltől. A levegő március elején 27 °C-ra is fölmelegszik. A sűrű víz fenntartja a testet, olyan mintha úszóövet viselnénk, hanyatt fekve akár újságot is olvashatnánk. A reumások egy benti medencében ugyanilyen, de 38 °C-ra felmelegített vízben gyógyulnak. így pihenünk, gyógyulást remélve. Iparkodunk beszívni ennek az ’ígéret földjének" oxigéndús levegőjét, élvezni vizét. Néha meg kell csípni magunkat, hogy érezzük, nem álmodunk, valóság a sós víz, a pálmaliget, a friss zöldség, a gyümölcs, az udvarias kiszolgálás. A kis szlovákiai társaság összeszokott, jobban, egészségesebben érzi magát, mint azelőtt. Különben a gyógyítás nagyon egyszerű: fürdőzés, tusolás, napozás, pihenés, beszélgetés. Gondolatban már lassan hazakószülünk. Otthon majd mindent elmesélünk: a fürdést, a tájat, ahol békében él (ha nem izgatják) zsidó, arab, beduin. Együtt dolgoznak, mert a sors, a föld arra kényszeríti őket. Megtanulják egymás nyelvét, tisztelik a másikét, egymást így üdvözlik: "Salom", azaz béke. Ez kellene nekünk is... SZABÓ ZOLTÁN 8 A HÉT
