A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-16 / 16. szám
MINERVA A gyöngy, a drága gyöngy... lett az 1849 tavaszán, az ácsi csatában fejsérülést szenvedett Görgey Artúr kezelőorvosa. Világos után is Görgey mellett maradt, s elkísérte a klagenfurti száműzetésbe is. Pestre visszatérve, honvédorvosi múltja miatt nem számíthatott egyetemi karrierre. Ezért józanul úgy dönt, hogy szike helyett tollal fogja a magyar egészségügyet szolgálni. A szabadságharc utáni Bach-rendszer betiltotta Bugát lapját is. A magyar szaksajtó nélkül maradt orvostársadalom gondját Markusovszky oldja meg, aki 1857-ben kiadja a máig megjelenő Orvosi Hetilapot. A hetilap a múlt század második felében az új tudományos ismeretek, orvosi tapasztalatok legmegbízhatóbb forrásává lett. Angol példa mintájára 1863-ban létrehozza a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot, amely több mint fél évszázadon át biztosította a magyar nyelvű szakirodalom megjelenését. Markusovszky szervezői, kiadói képességei 1867 után igazi teret kapnak a kibontakozáshoz. Ekkor kerül — immár másodszor — a közoktatásügy élére Eötvös József. Az európai látókörű, haladó szellemű kultúrpolitikus háziorvosát s elvbarátját, Markusovszkyt bízza meg az orvostudományi ügyek intézésével (ez idő tájt még nem létezett egészségügyi minisztérium). Negyedszázados minisztériumi működésének s hatásának sommáját, az orvoskolléga Hőgyes Endre fogalmazta meg a legfrap- Dánsabban: "Minden valamire való eszme, iáhazai orvosügyek e reform korszakában vagy Markusovszkytól magától keletkezett, vagy legalább átszűrődött az ő agyán." Nevétől elválaszthatatlan az 1868- ban alakított Országos Közegészségügyi Tanács, az 1876-ban életbe lépő európai mércét képviselő közegészségügyi törvény, vagy a pesti egyetem közegészségügyi tanszékének felállítása csakúgy, mint az Országos Közegészségügyi Egyesület megalapítása és számos egyetemi intézet létrehozása. A szlovák kollégák 1965-ös tiszteletadása pedig annak a Markusovszkynak szólt, akinek lankadatlan küzdelme a kolozsvári és a pozsonyi egyetemek létrehozását is eredményezte. A pozsonyi egyetem megnyitását már nem érhette meg; száz évvel ezelőtt 1893. április 21-én — pár nappal 78. születésnapja előtt — hunyt el Abbáziában (ma Opatija). A budapesti orvosegyetem központi épülete előtti tér a Markusovszky nevet viseli — e téren áll mellszobra is. Markusovszky életpályája a tátraalji Csorba és Pest között ível át —- emlékeztetve a bevezetőnkben emlegetett "hídra". Arra a hídra, melynek íve napjainkban megtörtnek, működésképtelennek látszik. Sajnos, úgy tűnik, hogy az 1965-ös, Markusovszky szellemét felelevenítő légkört ma inkább a Markuš-féle atmoszféra uralja, amely nem tart igényt a szlovákiai magyarok hídszerepére — sem az orvostörténet-írásban, sem a kultúrtörténet egyéb területein E kihalt hídon rostokoló orvostörténész, aki szívesen folytatná Duka Zólyomi Norbert hídépítő szerepét, szomorúan jártatja körbe tekintetét: lesz-e még valaha forgalom a két hídfő között? Dr. Kiss László, a Magyar Orvostörténelmi Társaság tagja Bizet A gyöngyhalász című operájában, amelynek romantikus hangulatú cselekménye Ceylon (Sri Lanka) partvidékén játszódik, a helyszín talán valódi. De maga a gyöngyhalászat korántsem olyan költői, mint ahogyan a színpadon ábrázolják, bár nem kevésbé izgalmas. A gyöngyhalász egyetlen felszerelése ma is, mint évszázadokkal ezelőtt, a kés, amellyel levágja a gyöngykagylót a szikláról, és védekezik a cápák ellen, továbbá az orrcsiptető és a nyakába kötött kő, amelynek segítségével gyorsabban alámerül a mélybe. 20 méter mélyen már 10—20 fokkal alacsonyabb a víz hőmérséklete, mint a felszínen. A gyöngyhalász ritkán használ védőszemüveget, úgy tartja, zavarja a munkájában. A kiöregedett gyöngyhalász vaksággal, reumával, tüdőtágulással fizet a gyöngyök szépségéért, amelyből ő maga sohasem gazdagodik meg. A gyöngykagyló lágy testét két kagylóhéj védi. Külső, sötét rétegét a konkiolin nevű szerves anyag alkotja, ennek vegyi összetétele hasonló a bogarak kitinpáncéljáéhoz. Alatta van a két aragonit réteg. A külsőt porcelánrétegnek nevezik, a belső a szivárványos csillogásé gyöngyház, amelyet évszázadok óta felhasználnak intarziák díszítőelemeként és apró tárgyak, főleg gombok készítésére. Anyagának mintegy 90 százaléka aragonit, a többi konkiolin és víz. Ha idegen test kerül a kagyló köpenyébe, például egy homokszem vagy valamilyen élősdi petéje, az állat úgy szigeteli el, hogy konkiolinnal tömörített koncentrikus aragonitkristály rétegekkel veszi körül. így'keletkezik a gyöngy. A legvilágosabb színű és legszebb fényű gyöngyök felszíni rétege tiszta aragonit. Minél több konkiolin van a gyöngyben, annál sötétebb a színe és gyengébb a fénye. A konkiolin jelenléte okozza, hogy a gyöngy idővel megöregszik — elfakul, megsötétedik, hosszú idő után el is porlad. Másfelől rugalmasságát elveszíti, ezért nem könnyű összenyomni, eltörni. A gyöngy nagyon lassan növekszik. Átmérője évente a helyi körülményektől függően 1/20—1/10 millimétert nő. A gyöngy alakja Jégbe hűtött vendégek Környezetbarát, részben újra felhasználható anyagokból manapság sok minden készül. Jukkasjarviban, egy Stockholmtól 950 km-re északra fekvő városban egy egész szálloda épült ilyen anyagból — jégből. Az idényjelegű hotel összesen 45 ágyas: a vendégek éjszakánként 470 koronáért rénszarvasbőrrel bevont hóemelvényeken, speciális sarkkutató-hálózsákokban töltenek el itt egy-egy éjszakát. Többre nemigen vállakozhatnak, mivel a jéghotel egyetlen, 560 m2-es szobájához nem tartozik fürdőszoba, hiszen a —3 fokos átlaghőmérsékletben a zuhanyozó még a hideg víztől is elolvadna. A luxuskörülményeket némiképp nélkülöző szállodában a fekhelyeken, a WC-n és egy kápolnán kívül még egy bár is van, ahol igazi jégbe hűtött italokat szolgálnak föl a jégbe hűtött vendégeknek. gyakran szabályos gömb, de vannak tojásdad, csepp formájú és szabálytalan alakú gyöngyök is, az utóbbiakat barokk gyöngyöknek nevezik. A gyöngykagyló a meleg tengerekben él, harminc méter mélységig. Leggyakoribb az Indiai-óceán partjain, főleg a Perzsa-öbölben (Bahrein és a szomszédos szigetek). Innen származik a világtermelés 7/8 része, méghozzá a legszebb gyöngyök. A második helyen Ceylon szigetének északi foka áll. Különösen nagy gyöngyök származnak Ausztráliából. A nyugati félteke meleg tengereiben is él gyöngykagyló: a Kaliforniai-öböltől Venezuela és Kolumbia partvidékéig. A gyöngyhalász kikeresi a nagyobb és deformálódott kagylókat, az eltorzult forma ugyanis sokszor annak a jele, hogy a kagylóban gyöngy van. így is csak minden ezredik kagylóban talál gyöngyöt, s ezek közül csak minden százezredik az igazán értékes. A gyöngyhalászok között sok a fiatal nő — különösen Japánban. Sokan úgy tartják, azért, mert ügyesebbek, mint a férfiak. A valóság viszont az, hogy a nők olcsóbb munkaerőnek számítanak. Karambol 4 és fél milliárd évvel ezelőtt Miért forog arra, amerre? A Föld azért forog az óramutató járásával ellenkező irányába, mert 4,5 milliárd évvel ezelőtt hatalmas égitestekkel ütközött össze: ezt állítja két csillagász a "Science" című tudományos folyóirat legújabb számában. — Valamennyi bolygó forgási irányát a nagy égitestekkel való ütközés határozta meg — mondja dr. Scott Treamaine, a torontói egyetem kutatója. Ezzel magyarázható a Mars, a Vénusz és a Merkúr forgása is. Dr. Luke Dones, a NASA kaliforniai kutatóközpontjából támogatja kollégája teóriáját: feltételezi, hogy az az égitest, amely a Naprendszer keletkezésekor a Földdel összeütközött, Mars nagyságú bolygó lehetett. A HÉT 15
