A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-16 / 16. szám

SOKFELE Whitney válik? A rossz nyelvek szerint a Bodyguard (Több mint testőr) című film csillaga, Whitney Houston énekesnő magánélete válságba került, és a róla szóló hírek ugyancsak pikánsak. Whitney pár héttel ezelőtt szülte meg kislányát, de állítólag most válni akar az énekes férjétől Bobby Browntól. Ugyanis Brown úr korántsem ideális férj — már 23 éves korában három házasságon kívüli gyermeke volt, és azt beszélik, hogy a házassággal csak a népszerűségét akarta növelni. De miért ment hozzá Whitney, aki mindig azt állította, hogy soha nem megy férjhez, mert minden férfi csirkefogó. A rossz nyelvek erre is tudják a választ: Whitney véget akart vetni azoknak a pletykáknak, miszerint ő inkább a lányokat kedveli. Az énekesnő vagyona 70 millió dollárra tehető, és mindketten aláírtak egy nyilatkozatot, hogy válás esetén lemondanak a másik vagyonáról. Hát most elválik Whitney vagy mégsem? INNEN-ONNAN Szó szerint is új megvilágításban láthatók januártól a Pinacoteca Vati­cana, a Vatikáni Képtár kincsei az ottani elektromos művek adományá­nak, a több mint 700 új, úgynevezett spotlámpának köszönhetően. Rafael­lo, Caravaggio, Tiziano és sok más híres festő képeit eddig gyengébben, fakóbban világították meg a hagyo­mányos, szórt fényű lámpák, míg az újak kiemelik a képek részleteit, és elmélyítik a színeket. Az eutanázia vitatott kérdését a holland parlament egy nemrég elfo­gadott törvényben tisztázta. Míg a világ legtöbb országában igen súlyos büntetés jár annak az orvosnak, aki tevőleges vagy akár hallgatólagos részese volt egy betege öngyilkossá­gának, addig Hollandiában ezután sem az eutanázia, sem az orvosi segítséggel elkövetett öngyilkosság nem von maga után eljárást, ha az orvos előre bejelenti az esetet a halottkémnek. A beteg ezenkívül tiszta elmeállapotú kell hogy legyen, elvisel­hetetlen fájdalmak kell hogy gyötörték, továbbá egy másik szakembernek is meg kell vizsgálnia, és ekkor is csak többszöri kérelemre segítheti át orvosa a túlvilágra. Megtámadott és halálra taposott egy feldühödött víziló egy nőt Dél-Af­­rikában. Az állat ledöntötte a Mabe­­lingwe rezervátum kerítését, és rátá­madt a kutyáját sétáltató 50 éves Heibrecht Beuresra. Az asszony a víziló rúgásaiba és harapásaiba bele­halt. A víziló, amelyet feltehetőleg a kutyaugatás ingerelt fel, előzőleg két másik emberre is rátámadt, de ők megúszták súlyosabb sérülés nélkül. A feldühödött vastagbőrűt le kellett lőni. A rejtélyes AI Pacino Al Pacino ugyan a Keresztapa-filmekben, Michael Corleone szerepében olaszul be­szélt, persze a valóságban csak angolul tud. — Én már harmadik generációs olasz vagyok, s a családom is csak angolul beszól, már vagy hatvan éve. Őseim Szicíliából, Palermo közeléből származnak — mondja a filmszí­nész. AI Bronxban, New York egyik legsöté­tebb negyedében látta meg a napvilágot. Egy-egy új filmjére éveket kell várni, és a sajtó is nagy szerencsének tekinti, ha ezt a különös, rejtélyes figurát sikerül szóra bírni. AI Pacino mögött egy sor bukás is áll, például az Author, Author című komédia és a tizenkilencmilliós bukás Nastassja Kinski oldalán, a Revolution. Ekkora bukásokat egy nála kisebb formátumú művésznek soha nem bocsátottak volna meg. Pacino visszahúzó­dott a színpad deszkáira, csak barátjának, Martin Bergmannak sikerült visszaédesgetnie A szerelem tengere számára. A keményfiúk eljátszása után szerelmes szerep követke­zett a Frankie és Johnny-ban. Legújabb filmje, a Scent of Woman (Egy asszony illata) szerencsét hozott AI Pacinónak: a legjobb férfialakításért Oscar-díjat kapott. A titokzatos író levelei KI VOLT VALÓJÁBAN? Máig se tudják. A két világháború között és még utána is falták az olvasók a regényeit: "A halálhajó", "A gyapotszedők", "Az aranyásók". Nagy­szerű elbeszélő, akkor is világhírre tett volna szert, ha személyesen ismerik, látják, maga is megjelenik ünnepségeken. De nem, s hírét még növelte titokzatossága. Ilyenfor­mán bőven ömlöttek a fantasztikus találga­tások: a német császár természetes fia, norvég halász, amerikai farmer, Rathenau német külügyminiszter féltestvére, Oscar Wilde rokona... Most könyv jelent meg Németországban, amely 25 levelét tartalmazza. Valódi kilé­téről ugyan ebből se tudni meg újat, de kinti életéről, gondolkodásmódjáról igen. Marad tehát — ami a származást illeti — amerikai életrajzírójának összefoglalója. E szerint — előző és valószínűleg ugyancsak álneve — Rét Marat, jelentéktelen német színész, 1917-ben egy anarchista folyóirat, "A téglaégető" kiadója; 1919-ben részt vett a bajor tanácsköztársaság létrehozásában és ezért hazaárulás címén hajszál híján kivé­gezték; illegalitásba vonult és 1923-ban tűnt fel ismét Londonban. Innen kivándorolt Mexikóba, s írni kezdte, B. Traven néven híressé vált regényeit. A MOST NYILVÁNOSSÁGRA KE­RÜLT leveleket a ‘20-as és a ‘30-as években írta kiadójához, John Schikowskihoz és feleségéhez Németországba. A címzett a Német Szociáldemokrata Párt központi lapjának, a Vorwärts-nek akkori irodalmi szerkesztője, folytatásokban közli Traven műveit. Ezekből a levelekből megtudható, honnan merítette anyagát. így számol be például 1925-ben sorsáról: "Ismerem az életet Mexikóban, Észak-Amerikában, és Közép-Amerikában. S miután én itt e levél írásának órájáig is munkásként élek, mint olajfúró, farmer, kakaóültetvényeken vagy mint gyümölcsszedő dolgozó, gyári mun­kás, favágó az őserdőben, összvérhajcsár, vadász, kereskedő a "vad" indiántörzsek területén, ahol még nyíllal vadásznak. Saját tapasztalatokból ismerem mindezt, és úgy gondolom, az önök olvasóinak sok vidám és szomorú történettel, tudományossal és szórakoztatóval szolgálhatok." Gondolkodásmódja a munkásé, honorá­riumát így szabta meg: "Itten egy kiló burgonyáért 90 pfenniget, 1 kg hagymáért 1,20 arany márkát fizetek, a liszt 1 kg 0,90 aranymárka (nyilván ennek megfelelő ame­rikai árakról van szó), egy üveg sör cirka egyötöd liter, 1,08 aranymárka... Kérem kedves doktor úr, tudna-e nekem ennek megfelelően fizetni?!" Visszatérően kéri, a kiadó húzza ki mindazt kéziratából "ami a német munkást nem érdekli". KI VOLT TRAVEN? Még halálának időpontja is különbözőképpen szerepel a lexikonokban. A német talaj termette, Amerika, a kalandok földrésze befogadta, a világirodalom jegyzi. A most nyilvános­ság elé került levélgyűjteményt, B. Traven: "Ich kenne das Leben in Mexiko", Frankfurt am Mainban és Berlinben jelentette meg az Ullstein Kiadó. T. I. 16 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom