A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-16 / 16. szám
SOKFELE Whitney válik? A rossz nyelvek szerint a Bodyguard (Több mint testőr) című film csillaga, Whitney Houston énekesnő magánélete válságba került, és a róla szóló hírek ugyancsak pikánsak. Whitney pár héttel ezelőtt szülte meg kislányát, de állítólag most válni akar az énekes férjétől Bobby Browntól. Ugyanis Brown úr korántsem ideális férj — már 23 éves korában három házasságon kívüli gyermeke volt, és azt beszélik, hogy a házassággal csak a népszerűségét akarta növelni. De miért ment hozzá Whitney, aki mindig azt állította, hogy soha nem megy férjhez, mert minden férfi csirkefogó. A rossz nyelvek erre is tudják a választ: Whitney véget akart vetni azoknak a pletykáknak, miszerint ő inkább a lányokat kedveli. Az énekesnő vagyona 70 millió dollárra tehető, és mindketten aláírtak egy nyilatkozatot, hogy válás esetén lemondanak a másik vagyonáról. Hát most elválik Whitney vagy mégsem? INNEN-ONNAN Szó szerint is új megvilágításban láthatók januártól a Pinacoteca Vaticana, a Vatikáni Képtár kincsei az ottani elektromos művek adományának, a több mint 700 új, úgynevezett spotlámpának köszönhetően. Rafaello, Caravaggio, Tiziano és sok más híres festő képeit eddig gyengébben, fakóbban világították meg a hagyományos, szórt fényű lámpák, míg az újak kiemelik a képek részleteit, és elmélyítik a színeket. Az eutanázia vitatott kérdését a holland parlament egy nemrég elfogadott törvényben tisztázta. Míg a világ legtöbb országában igen súlyos büntetés jár annak az orvosnak, aki tevőleges vagy akár hallgatólagos részese volt egy betege öngyilkosságának, addig Hollandiában ezután sem az eutanázia, sem az orvosi segítséggel elkövetett öngyilkosság nem von maga után eljárást, ha az orvos előre bejelenti az esetet a halottkémnek. A beteg ezenkívül tiszta elmeállapotú kell hogy legyen, elviselhetetlen fájdalmak kell hogy gyötörték, továbbá egy másik szakembernek is meg kell vizsgálnia, és ekkor is csak többszöri kérelemre segítheti át orvosa a túlvilágra. Megtámadott és halálra taposott egy feldühödött víziló egy nőt Dél-Afrikában. Az állat ledöntötte a Mabelingwe rezervátum kerítését, és rátámadt a kutyáját sétáltató 50 éves Heibrecht Beuresra. Az asszony a víziló rúgásaiba és harapásaiba belehalt. A víziló, amelyet feltehetőleg a kutyaugatás ingerelt fel, előzőleg két másik emberre is rátámadt, de ők megúszták súlyosabb sérülés nélkül. A feldühödött vastagbőrűt le kellett lőni. A rejtélyes AI Pacino Al Pacino ugyan a Keresztapa-filmekben, Michael Corleone szerepében olaszul beszélt, persze a valóságban csak angolul tud. — Én már harmadik generációs olasz vagyok, s a családom is csak angolul beszól, már vagy hatvan éve. Őseim Szicíliából, Palermo közeléből származnak — mondja a filmszínész. AI Bronxban, New York egyik legsötétebb negyedében látta meg a napvilágot. Egy-egy új filmjére éveket kell várni, és a sajtó is nagy szerencsének tekinti, ha ezt a különös, rejtélyes figurát sikerül szóra bírni. AI Pacino mögött egy sor bukás is áll, például az Author, Author című komédia és a tizenkilencmilliós bukás Nastassja Kinski oldalán, a Revolution. Ekkora bukásokat egy nála kisebb formátumú művésznek soha nem bocsátottak volna meg. Pacino visszahúzódott a színpad deszkáira, csak barátjának, Martin Bergmannak sikerült visszaédesgetnie A szerelem tengere számára. A keményfiúk eljátszása után szerelmes szerep következett a Frankie és Johnny-ban. Legújabb filmje, a Scent of Woman (Egy asszony illata) szerencsét hozott AI Pacinónak: a legjobb férfialakításért Oscar-díjat kapott. A titokzatos író levelei KI VOLT VALÓJÁBAN? Máig se tudják. A két világháború között és még utána is falták az olvasók a regényeit: "A halálhajó", "A gyapotszedők", "Az aranyásók". Nagyszerű elbeszélő, akkor is világhírre tett volna szert, ha személyesen ismerik, látják, maga is megjelenik ünnepségeken. De nem, s hírét még növelte titokzatossága. Ilyenformán bőven ömlöttek a fantasztikus találgatások: a német császár természetes fia, norvég halász, amerikai farmer, Rathenau német külügyminiszter féltestvére, Oscar Wilde rokona... Most könyv jelent meg Németországban, amely 25 levelét tartalmazza. Valódi kilétéről ugyan ebből se tudni meg újat, de kinti életéről, gondolkodásmódjáról igen. Marad tehát — ami a származást illeti — amerikai életrajzírójának összefoglalója. E szerint — előző és valószínűleg ugyancsak álneve — Rét Marat, jelentéktelen német színész, 1917-ben egy anarchista folyóirat, "A téglaégető" kiadója; 1919-ben részt vett a bajor tanácsköztársaság létrehozásában és ezért hazaárulás címén hajszál híján kivégezték; illegalitásba vonult és 1923-ban tűnt fel ismét Londonban. Innen kivándorolt Mexikóba, s írni kezdte, B. Traven néven híressé vált regényeit. A MOST NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLT leveleket a ‘20-as és a ‘30-as években írta kiadójához, John Schikowskihoz és feleségéhez Németországba. A címzett a Német Szociáldemokrata Párt központi lapjának, a Vorwärts-nek akkori irodalmi szerkesztője, folytatásokban közli Traven műveit. Ezekből a levelekből megtudható, honnan merítette anyagát. így számol be például 1925-ben sorsáról: "Ismerem az életet Mexikóban, Észak-Amerikában, és Közép-Amerikában. S miután én itt e levél írásának órájáig is munkásként élek, mint olajfúró, farmer, kakaóültetvényeken vagy mint gyümölcsszedő dolgozó, gyári munkás, favágó az őserdőben, összvérhajcsár, vadász, kereskedő a "vad" indiántörzsek területén, ahol még nyíllal vadásznak. Saját tapasztalatokból ismerem mindezt, és úgy gondolom, az önök olvasóinak sok vidám és szomorú történettel, tudományossal és szórakoztatóval szolgálhatok." Gondolkodásmódja a munkásé, honoráriumát így szabta meg: "Itten egy kiló burgonyáért 90 pfenniget, 1 kg hagymáért 1,20 arany márkát fizetek, a liszt 1 kg 0,90 aranymárka (nyilván ennek megfelelő amerikai árakról van szó), egy üveg sör cirka egyötöd liter, 1,08 aranymárka... Kérem kedves doktor úr, tudna-e nekem ennek megfelelően fizetni?!" Visszatérően kéri, a kiadó húzza ki mindazt kéziratából "ami a német munkást nem érdekli". KI VOLT TRAVEN? Még halálának időpontja is különbözőképpen szerepel a lexikonokban. A német talaj termette, Amerika, a kalandok földrésze befogadta, a világirodalom jegyzi. A most nyilvánosság elé került levélgyűjteményt, B. Traven: "Ich kenne das Leben in Mexiko", Frankfurt am Mainban és Berlinben jelentette meg az Ullstein Kiadó. T. I. 16 A HÉT
