A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-09 / 15. szám

INTERJÚ — ÉVFORDULÓ KISEBBSÉG FELELŐSSÉG Keresztények a közös Európáért címmel kétnapos konferenciára kerül sor Klrályhelmecen 1993. április 16—17-én. Erről a figyelemre méltó rendez­vényről és a keleti végeken élő magyarság gondjairól dr. Gylmesl Györgyöt, az Együttélés tőketerebesi járási elnökét kérdeztük. ÉS KERESZTÉNY ^ /i ŤAW í\ -ft x f 'XX $ • — Ki volt a konferencia ötletének a szülőatyja, és miért éppen Királyhelmec a helyszín? — Tulajdonképpen az én ödetem volt, hogy a kisebbségi problémák és a keresztény felelősség témaköréről tanács­kozást kellene szervezni, bár a dolognak volt már előzménye is, hiszen 1991-ben Sárospatakon rendeztek egy összejövetelt Keresztények a politikában rímmel. En­nek a konferenciának a Holland Refor­mátus Párt volt az egyik fő szponzora, s mivel személyesen ismerem a párt titká­rát, Ben Nitrauw urat, megkérdeztem tőle, mit szólna egy ilyen rendezvényhez Szlovákiában. O helyeselte a tervet, s így kerülhet sor erre a tanácskozásra a Holland Református Párt támogatásával, a Magyarok Világszövetségének és az Együttélésnek a közreműködésével éppen itt Királyhelmecen, mivel én is ebben a városban lakom. • Arra kérlek, ismertesd a konferencia programját. — Ahogy mondani szokás a program meglehetősen sűrűnek ígérkezik, ezért nem is sorolnám fel az összes előadót és előadást, csupán ízelítőül említenék né­hányat. Dr. Hegedűs Loránd püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsi­natának elnöke A református ökumené szerepe a Kárpát-medencében címmel tart előadást, dr. Hörcsik Richárd magyaror­szági parlamenti képviselő a protestáns diplomáciai kapcsolatok jelentőségéről fog beszélni, dr. George M. Adorjány (Kanada) az egyházak szerepét tekinti át a diaszpórában élő magyarok megszer­vezésében. A hazai előadók közül meg­említeném dr. Barta Tamás jászóvári apátot, Bauer Edit, Csáky Pál és Dobos László parlamenti képviselőket, valamint Popély Gyulát és Duray Miklóst. • — Csak meghívott vendégek lesznek jelen a konferencián vagy lehetőség nyílik a királyhelmeciek és környékbeliek rész­vételére is? — Célját tévesztené a rendezvényünk, ha zártkörű lenne. Igaz, mintegy 120 meghívott személlyel számolunk, részük­re szállást is biztosítunk, de a királyhel­­meci művelődési ház nagytermében to­vábbi 200 hallgató is helyet foglalhat, s bízunk benne, hogy el is jönnek. Őszintén szólva ritkán adódik ilyen alkalom, hogy a keleti végeken nemzetközi konferenciát szervezzünk, s úgy vélem ez a kétnapos tanácskozás is hozzásegít bennünket ah­hoz, hogy Királyhelmecen kulturális és társadalmi központot építsünk ki. Sajnos a jóval kedvezőbb adottságokkal rendel­kező Kassa már igen messzire esik tőlünk, így magunkra hagyatottan szervezzük a keleti magyarság kulturális életét. Sze­rencsére pozitív eredményekről is számot adhatok. Épp a napokban nyitottuk meg a Királyhelmeci Múzeum épületét, s immár évek óta sikeresen működik a Mécs László Népfőiskola Királyhelme­cen és az Erdélyi János Népfőiskola Nagykaposon. • — Melyek azok a gondok, amelyek leginkább gyötrik a Bodrogközben és az Ung-vidéken élő embereket? — Első helyen a gazdasági nehézségeket említeném. Mivel a vidéknek nincs számottevő ipara, s ráadásul a kelet felé irányuló teherforgalom is a minimálisra csökkent, ugrásszerűen megnőtt a mun­kanélküliség, s ma már meghaladja a 20 százalékot. Az ágcsemői átrakodó állo­más sok száz alkalmazottja maradt munka nélkül. De padlón hever a mezőgazdaság is, a szövetkezetek — talán a kisgéresi az egyetlen kivétel — fizetésképtelenek, gondot okoz a tej- és a hústennelés, s bizonytalanná vált az idei termés is. • — Te orvos is vagy. Hogyan ítéled meg az egészségügy helyzetét? — Ebben a minőségemben sincs okom a derűlátásra. A szervezési és az anyagi gondok már-már megoldhatatlannak lát­szanak. Nem korszerű az orvosi műszerek állománya, katasztrofális a gyógyszerel­látás, s ehhez társul még az egészségtelen életmód is. Ez itt egy bortermelő vidék, az emberek a kelleténél jóval több bort fogyasztanak, amit még sör- és pálinka­­ivással is tetéznek, sorra pusztulnak a javakorabeli férfiak. Az egészségi felvi­lágosítás is háttérbe szorult mostanában, pedig talán még nagyobb szükség lenne rá, mint régebben. • — Sok kislélekszámú település van errefelé. Vajon nem fenyeget az iskolák bezárásának a réme? — Tudomásom szerint még nem zártak be egyetlen kisiskolát sem, sőt, az elmúlt években néhány újra megnyitotta kapuit. Külön öröm számunkra, hogy többévi fáradozás eredményeként sikerült elér­nünk, hogy az ágcsemői vasutasképző szaktanintézetben szeptembertől két sza­kon magyar osztályokat is nyitnak Az oktatásügyi minisztériumban kiagyalt al­ternatív iskoláknak itt egyetlen szószólója sincs a magyar pedagógusok körében, sőt, egységesen tiltakoztunk még a gon­dolata ellen is, s nagyon bízom benne, hogy ez az agyrém sosem kerül megva­lósításra. LACZA TIHAMÉR ORVOS ÉS NYELVÚJÍTÓ Ma már kevesen tudják, hogy ismert és naponta használt szavainkat, mint például: láz, roham, tanár, vegytan, gyógyszertár stb. a 200 éve született Bugát Pál találta ki, aki a tudományos nyelvújítás egyik legjelentősebb kép­viselője volt. Gyöngyösön született 1793. április 12- én egy szegény szabó­mester fiaként, a helyi gimnázium elvégzése után a pesti egyetem orvosi karára került, és tanulmányai elvégzése után ott is maradt tanítani. Tanítványai nagyon sze­rették, mert magyarul adott elő, ami abban az időben ritkaságnak szá­mított. 1844-ben jelent meg Természettudo­mányi szóhalmaz című munkája, melyben több mint 40 ezer új szó meg­honosítását javasolta, számos szava ma is él az orvosi és a köznyelv­ben, pl. a sejt, rovar, viszont az elmély-filozó­­fia, a femész-gipsz, berz­­villamosság kihullott az idő rostáján, már a maga korában elavult. A felvilágosodás korá­ban a Bessenyei által meghirdetett program — hogy a magyar a maga nyelvén legyen tudóssá — mintegy fólszáz évvel később, a reformkorban valósult meg. Ennek egyik úttörője, a magyar orvosi szaknyelv megte­remtője Bugát Pál, aki a korabeli írók barátja és tagja volt az Auróra Al­manach írótársaságnak, melyben Vörösmarty, Baj­za is tevékenykedett. Toldy Ferenc így emelte ki jelentőségét: "Helyesen szólani Révai, szépen Ka­zinczy, műszabatosan Bugát Pál tanították a nemzetet." Bugát és Toldy már 1831-ben Orvosi tár cí­men kiadott egy folyóira­tot, melyben az orvostu­domány minden ágával és a természettudomá­nyokkal is részletesen foglalkoztak. Ezenkívül is­mertették a külföldi folyó­iratok érdekesebb cikkeit, felfedezéseit is. Bugát Pál nemcsak nyelvújító, hanem kitűnő szervező tevékenységet is vállalt, és ebben Szé­chenyi István is segítette. Megszervezte a Magyar Orvosok és Termó­­szetvizsgálók Vándorgyű­léseit. Aláírási íveket osz­togatott ismerősei között, melyben javasolta a Ter­mészettudományi Társu­lat megalapítását. Az alá­írók között ott találjuk Széchenyi, Kossuth és Klauzál Gábor nevét is. A Társulat tervét végül is elfogadták és első elnö­kévé Bugát Pált válasz­tották. A Társulatra hárult a természettudományok művelésének elősegíté­se, népszerűsítése. így ír erről Bugát: "A tudomány megszűnt monopólium lenni és azoknak eredmé­nyét véka alá rejteni em­beriség elleni vétek len­ne." A szabadságharc alatt országos főorvossá ne­vezték ki. Világos után megfosztották egyetemi katedrájától, sót, nyugdí­jat sem kapott. Előbb Gyöngyösön, szülőváro­sában éldegélt, majd visszatért a fővárosba, Budára. Kertészkedett, orvosi gyakorlatot folyta­tott, és kedvenc szórako­zása volt a nyelvészke­dés. Folytatta nyelvújító tevékenységét, de túlzot­tan a mesterséges szó­­csinálás útjára lépett, me­lyet Szócsintan című mű­vében összegezett. Ezt már barátai, kortársai sem fogadták tetszéssel. Szigorú bírálat és gúnyo­lódás érte a teljesen el­szigetelt mestert, aki már nem találta a helyét a feltörő nemzedék köré­ben, de mégis büszkén élt sebzett magányában. Még visszahívták a Tár­sulat élére, de már más légkör vette körül. Testi ereje is elhagyta és így kénytelen volt átadni he­lyét az ifjú nemzedéknek. Kegyelettel emlékezünk rá, mert nagy szervező­képessége, nyelvújító le­leményei nélkül sokkal szegényebb lett volna a reformkori tudományos életünk. (ozsvald) A HÉT 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom