A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-02 / 14. szám
FIGYELŐ HÁROM ESZTENDŐ MÉRLEGE (Gondolatok a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság IV. Közgyűlése előtt) A harmadik teljes esztendőt tudhatja maga mögött az 1989 decemberében alakult Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, s ez az aránylag hosszú idő, főleg így, közgyűlés előtt, számvetésre ösztönöz. Mit sikerült megvalósítani az eredeti elképzelésekből, esetleg milyen irányban kellett módosítani az induláskor meghirdetett programon — ezekről a kérdésekről szólnék röviden az 1993. április 3-án, Tornaiján megtartandó IV. közgyűlés ürügyén. A CsMNT indulásakor programját két alappillérre állította: egyrészt a szakmai utánpótlást biztosítandó nevelő, népművelő tevékenységre, másrészt a tudományos kutató- és szervezőmunkára. Mindkettőhöz szervesen hozzátartozik a publikációs tevékenység. A társaság megalakulásakor egy tucatnyi okleveles szakembere volt a szlovákiai magyar néprajzi tudományosságnak, amihez nagyjából ennyi, jelentős kutatási tapasztalatokkal rendelkező önkéntes gyűjtő társult (s a mintegy másfélszáz fős Társaság zömét néprajzzal esetlegesen foglalkozók, diákok, jó szándékú támogatók teszik ki). A rendszerváltást követően ezen a szakembereknek legalább a fele a szellemi vagy politikai élet más-más területén találta meg az önkifejezés legadekvátabb formáit. Ez a tény egyrészt még sürgetőbbé teszi az utánpótlás biztosítását, másrészt a megmaradt néhány szakember egyszerűen fizikailag sem képes minden feladatot teljesíteni. így a kezdetektől fogva szorgalmazott néprajzi gyermektáborok sorra megfeneklettek, illetve kicsúsztak a Társaság hatásköréből. Úgy tűnik, a jövőben járható út ezen a téren az lesz, hogy a szervezési munkákat átengedjük más szervezeteknek, intézményeknek (akiknek mellesleg sokkal nagyobb tapasztalataik is vannak e téren!), s mi ehhez nyújtunk szakmai-módszertani segítséget. A közép- és főiskolás fiatalok számára rendezett néprajzi továbbképző tanfolyamainkat viszont mind ez ideig nyaranta sikerült megrendezni, s erre a jövőben is van igény — remélhetőleg erőnk is... Néprajzi értékeink propagálása, a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság eredményeinek közzététele érdekében szorgalmaztuk a Szlovák Rádió magyar adásában a kéthetente öt percben jelentkező, Néprajz mindenkinek című sorozatot (egyes előadásait az A Hét olvasói is kézhez kapták). A csaknem két esztendeig “futott" adást 1993. január 1-től, az új műsorszerkezetre való hivatkozással sajnos leállították. Kár, mert a (talán) helyette jelentkező Hazai tájakon (amelynek összeállításába a CsMNT-nek már nincs beleszólása) egészen más jellegű műsortípus. Erre természetesen szintén szükség van, de — véleményem szerint — a kettő nagyszerűen, egymást kiegészítve, elfért volna egymás mellett. Magyar rádiózásunkból jelenleg hiányzik a néprajztudomány eredményeinek rendszeresen és szakszerűen történő bemutatása! Bár a néprajzi továbbképző tanfolyamainkhoz is kapcsolódik konkrét kutatómunka, terepgyakorlat, valós kutatási programot a tavaly beindított monografikus igényű, hosszú távú Honti Kutatási Program képez. Ennek célja az egykori Hont megye magyar- és vegyeslakosságú településeinek a teljesség igényével történő néprajzi feltérképezése. A programban hazai és magyarországi szakemberek vesznek részt, mintegy harmincán. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolhatóak a különféle tudományos tanácskozások, konferenciák, amelyekről rendszeresen beszámoltunk az A Hét ovlasóinak is. Mindezekhez jelentős publikációs tevékenység is társul. Csak címszavakban hadd említsem meg az immár IV. évfolyamába lépett, negyedévenként jelentkező tájékoztató füzetünket, a Hlrhangot; a kezdő néprajzgyűjtők Írásait közrebocsátó Utánpótlás füzeteket: a CsMNT adattárából válogató Adattári Közleményeket, valamint az eddig három kötettel jelentkezett Népismereti Könyvtár című nép- és honismereti könyvsorozatunkat. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság az elmúlt időszakban szinte erejét meghaladó munkát fejtett ki. Ezt a szintet vélhetően a jövőben is tartani tudjuk, viszont új tevékenységi formákat csak akkor iktathatunk be progrmunkba, ha ehhez új, aktív(!) emberek is csatlakoznak társaságunkhoz... Úgy legyen! LISZKA JÓZSEF KINCSÜNK AZ ANYANYELV Néhány szó a rosszul szerkesztett mondatokról Rosszul szerkesztett mondatok tömege nap nap után zuhog ránk a tömegtájékoztatási eszközök jóvoltából. A nyelvművelő egyre tehetetlenebbé válik ezekkel szemben, mert a nagyközönség már annyira hozzászokott — határon innen és határon túl — a nem magyaros szerkezetű mondatokhoz, hogy alig akad valaki, aki ezeket helytelenítené, értelmetlennek, hibásnak érezné. Azt, hogy miért terjed ez a jelenség, nem nehéz megállapítani. Amint már többször rámutattam, az első ok: a híranyagot (vagy legalábbis tetemes részét) idegen, többnyire indogermán nyelvekből fordítják magyarra, mégpedig, sajnos, elég hanyagul, mert igen gyakran megtartják az idegen nyelvű mondatok szórendjét. Az indogermán nyelvekben a mondat végére került határozó jelzői értékű, és nem okoz félreértést. A másik ok: az ilyen idegenszerűen megfogalmazott mondat néha valamivel rövidebb, mint a magyaros szerkezetű mondat, ezért aztán van mivel indokolni ezt a helytelenséget. A rossz mondatok most már mindenütt ott terpeszkednek az eredeti magyar nyelvű szövegekben is. De lássunk most néhány ilyen mondatot! Híranyagból idézem: "Az államtitkár beszámolt tárgyalásairól a szlovák szakemberekkel az elmúlt három nap alatt."! A valóságban itt nem arról van szó, hogy az államtitkár az elmúlt három nap alatt számolt be a szlovák szakemberekkel valamiféle tárgyalásairól, amint ez a mondat megfogalmazásából következnék. Félreérthetetlenül ez a mondat Így hangzanék: Az államtitkár beszámolt a szlovák szakemberekkel az elmúlt három nap alatt folytatott tárgyalásairól, vagy pedig: beszámolt a tárgyalásairól, melyeket az elmúlt három nap alatt a szlovák szakemberekkel folytatott. "Támogatjuk a vitás nemzetközi kérdések megoldását tárgyalások útján" — jelentette ki egy felelős tényező. Nem azt akarta közölni, hogy tárgyalások útján támogatják a vitás kérdések megoldását, hanem azt, hogy a vitás kérdések milyen megoldását támogatják. Tehát helyesen: Támogatjuk a vitás nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való — esetleg: tárgyalásos — megoldását. "A miniszterhelyettes a felvásárlási árral magyarázza a hentesáru hiányát a hazai üzletekben" — közölte a szóvivő. Ez a mondat jó volna, ha a végére nem került volna ez a határozó: a hazai üzletekben, s ha ezzel nem azt akarták volnak kifejezni, hogy honnan is hiányzik a hentesáru. így, ebben a formában a mondat valójában azt jelenti, hogy az illetékes a hazai üzletekben magyarázott valamit. A helyesen szerkesztett mondat így hangzik: A miniszterhelyettes a felvásárlási árral magyarázza, hogy hiányzik a hentesáru a hazai üzletekben, vagy: a felvásárlási árral magyarázza a hazai üzletekben tapasztalható hentesáruhiányt. A következő mondat még zavarosabb: "Egy pedagógus a szabadidő kihasználását az iskolában közelítette meg új szempontok szerint." Ebből annyit megérthetünk, hogy egy pedagógus új szempontok szerint közelítette meg a szabadidő kihasználását. Csak az nem világos, hogy ezt miért éppen az iskolában tette! Nos, nem is erről van itt szó, hanem az iskolai szabadidőről. Tehát az a bizonyos pedagógus az iskolai szabadidőről, illetve annak kihasználásáról beszélt. És tegyük még hozzá, hogy megközelíteni, ha már használjuk ezt a kifejezésmódot, inkább valamilyen kérdést szoktunk új szempontok szerint. A mondat tehát elfogadhatóan így hangzanék: Egy pedagógus az iskolai szabadidő kihasználásának kérdését közelítette meg új szempontok szerint. MAYER JUDIT A HÉT 7
