A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-12 / 11. szám
MINERVA repteret Idegen Különös hangok a rakétaindításkor A felhőben fekete négyszög tűnt fel * Tréfás kedvű földönkívüliek? A Szentpéterváron megjelenő Anomália című lap a huszonhatszoros orosz infláció feltételei között is talpon tudott maradni 1992-ben. Példányszáma százezer, olvasótábora ennél természetesen jóval nagyobb. Főszerkesztője az egyik ismert orosz ufószakértő, Tatjana Szircsenko, aki arról nevezetes, hogy kommunikálni is képes az idegen civilizációk titokzatos űrhajósaival. — Nemcsak lapunk számára jelent elismerést, hanem az orosz ufókutatás eredményeinek a megbecsülése is, hogy az elmúlt év végén kettőnket meghívtak a hosszú ideig szigorúan titkos északi szovjet űrhajó-indító bázisra, a pleszecki űrrepülőtérre — nyilatkozta Tatjana Szircsenko. — Mi több, részt vehettünk az Amerika felfedezésének fél évezredes lények figyelik a jubileuma alkalmából fellőtt űrhajó indításánál 1992. november 16-án. Öt perccel a rakéta begyújtása előtt a meghívottak kellős közepén kivehető, de csakis az idegeneknek tulajdonítható mondattöredékeket hallottam — folytatta a szentpétervári lap főszerkesztője. — Mégpedig ilyeneket:"... A rakéta számára a folyosó előkészítve... Az elektromágneses sugárzás a folyosóból eltávoiítva... Az alagút megtisztítva." Mint ahogy Tatjana Szircsenko visszaemlékszik a történetekre, ó lepődött meg csak igazán. A körülötte állók azonban nem hallottak egy kukkot sem az elhangzottakból. A közeli Szeverodvinszkban élő ufókutatóknak számos bizonyítékuk van arra, hogy a szupertitkos űrrepülőteret már régóta figyelik az idegen civilizációk űrhajósai. Az ufókutatók pedig a zöld emberkéket, vagy ki tudja, milyen formát öltő idegeneket és egyelőre megmagyarázhatatlan cselekedeteiket vizsgálják kitartóan. Megfigyeléseikről beszámolnak az Orosz Űrkutatási Központ szakembereinek, akik nem mosolyogják meg a buzgó ufókutatókat, sőt, még biztatják is őket, jegyezzenek föl mindent az űrhajóindítások idején tapasztaltakról. — Mi volt eddigi legmeglepőbb észlelésük? — Nemrég, az egyik űrhajóinditásnál, a rakétafokozat leválásakor előbb kupola formájú, majd hatalmas medúzára hasonlító felhő jelent meg a magasban. A jelenség mintegy háttért nyújtott egy váratlanul feltűnő fekete négyszögnek, mely gyorsan tágult, akárcsak a dgarettázók füstkarikái. Csakhogy ez szabályos négyszög volt, s az is maradt! — Mivel magyarázzák mindezt? — Fogalmunk sincs róla. A véletlen műve aligha lehetett. Az ufósok tréfája lett volna? Lázasan keressük a választ, közösen az orosz űrkutatás hivatásos képviselőivel. Magyar hadüzenet a számítógépvírus ellen Nem tehetek róla Kedves Olvasó, ha publikációim nyomán immár óhatatlanul felmerül a kérdés: szándékos kutatás eredménye-e, miszerint a legkülönfélébb területeken, a tudomány legprogresszívabb ágazataiban, a művészetek mindmegannyi megnyilvánulásaiban újra és megint újra magyar szellemi termékek nyomára bukkanok? Én pedig mondom: nem a kérdés a fontos, hanem a tények. Az, hogy eredményeink nyomán úgy vizsgázik a magyarság, mintha egy szuperhatalom képviselője lenne! Márpedig erce — kérem — nem hogy büszkék lehetünk, hanem büszkének kell lennünk. A számítógépek pestise, a legagyafúrtabb programozással előállított és egyéb programokba csempészett, úgynevezett számítógépes vírusok azok, amelyek évek óta rettegésben tartják a számítógépközpontokat, intézményeket és egyáltalán minden számítógéppel dolgozó szervezetet, mert egy-egy ilyen vírus olyan programokat tehet tönkre, amelyek működésük lényegét jelentik, és sokszor pótolhatatlanok. Most azonban úgy tűnik, befellegzett a vírusoknak, a számítógép-kalózkodásnak! "Exvira" néven jelentette be egy merseburgi cég — ki más ugye mint —, Bugovits és társa, a számítógépvírus elleni védőrendszerét, amely állítólag mindennemű program és memóriabomlasztó csalafintaság ellen hatásos. A számítógépekbe illeszthető új kártya a komputer bekapcsolása és a tárolók (winchester, lemezmeghajtók) bejelentkezése után azonnal működésbe lép, és csak ha vírusmentes a rendszer, akkor engedi tovább a használóját. Tekintettel arra, hogy az Exvira elnevezésű találmány tisztán hardware alapú, a Chip magazin véleménye szerint az új rendszer az installálását követő pillanattól kezdve hatásos. A mindössze húszéves (!) Bugovits József abból a felismerésből indult ki, hogy csupán software-rel küzdeni a software-nek álcázott vírus ellen, esetleges végeredményt hoz, tekintve, hogy hol a védő, hol a támadó kerekedik felül. A Bugovits és társa által Merseburgban kifejlesztett Exvira iránt máris élénken érdeklődik a világ legnagyobb számítógépgyártó cége, az IBM. Szakemberei szeretnék eleve gyárilag beépíteni a virusölő kártyát a komputerek agyába. Az Exvira-kártya rövidesen megjelenik a németországi szaküzletekben. Ára 900 márka lesz. Cúth János Olcsó és tablettában szedhető Megelőzhető az érszűkület, csökken az infarktusveszély? Biztató eredmények születtek egy régi, a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszer új hasznosításában: az érszűkületet okozó vérzsírlerakódások és egyben a szívinvarktus megelőzésével kapcsolatos kutatásokban — írta a New England Journal of Medicine című amerikai orvosi szaklap legfrissebb száma. Kiderült ugyanis, hogy a kereskedelmi gyógyszerforgalomban Cardizem néven szereplő, a diltiazem nevű hatóanyagú gyógyszer napi orális használata a szívátültetéses betegeknél megelőzte a zsírlerakódást ereikben, szemben a Cardlzemet nem szedő, új szíves kontrollcsoporttal. Az amerikai szaklapban megjelentetett tanulmány szerzője, dr. John Schroeder, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa elmondta: a Cardizem hasznos lehet az érszűkület előfordulásának csökkentésében több millió szív- és más betegségben — magas vérnyomásban, diabéteszben és magas koleszterinszintben — szenvedő betegek esetében. A Cardizem hatóanyaga lassítja az idegimpulzusokat a szívben és befolyásolja az izomösszehúzódásokat a kalciumionok áramlásának blokkolásával az izomsejtekben. Jelenleg azonban még nem ismert a diltiazemnek az érfali lerakódás felépülését megakadályozó pontos mechanizmusa. A kutatás két évig tartott; 52 szívátültetéses páciens mindennap Cardizemet kapott, miközben másik 54 szívátültetéses beteget más gyógyszerezésnek vetettek alá. A vizsgálatok kimutatták, hogy a cardizemkezeltek között alig 5 esetében fordult elő lerakódás. A más gyógyszerrel kezeltek között ez a szám mintegy háromszoros volt: 14 páciens esetében találtak lerakódást. A Cardizem-csoportban nem fordult elő haláleset vagy újabb átültetés szükségessége, miközben a kontrollcsoportban hárman meghaltak, két páciens esetében pedig új szívátültetésre volt szükség. A vizsgálatot azért végezték szívátültetéses betegeken, mert az ő esetükben a szívbetegségek igen gyorsan jelentkezhetnek, mások esetében viszont ezen szív- és érbetegségek kifejlődése akár 50 évig is eltarthat. Statisztikai adatok szerint az évente mintegy 2000 szívátültetéses beteg felénél öt év leforgása alatt koszorúér-betegségek fejlődnek ki. Dr. Schroeder kifejtette, hogy a kutatást azért végezték Cardizemmel, mert hatóanyagának egyetlen mellékhatása a szívritmus átmeneti lassítása. Viszont szájon át szedhető és olcsó. A HÉT 15
