A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-05 / 10. szám
HÍRMONDÓ FORDULÓPONT? Szlovákia egyik legfontosabb partnere Magyarország lesz — mondta Bába Iván, külügyi államtitkár-helyettes A szlovák—magyar diplomácia nagyhetének (mint ismeretes azon a héten a legfelsőbb szlovák törvényhozás képviselői Magyarországon jártak, Ján Lišuch külügyi államtitkár Budapesten tárgyalt, megbeszélések folytak a bősi kérdésről) utolsó napján Bába Iván helyettes külügyi államtitkár látogatott Pozsonyba. A magyar diplomata tárgyalásokat folytatott Milan Kňažko külügyminiszterrel, Ján Lišuch külügyi államtitkárral és Miroslav Mojzitával, a külügyminisztérium hivatalvezetőjével. Bába Iván újságírók kérdésére válaszolva elmondta, a megbeszélések jó, majdnem baráti légkörben zajlottak. A külügyi államtitkár-helyettes átnyújtotta vendéglátóinak a két ország által az elmúlt negyven óv alatt kötött szerződéseket, annak a szlovák—magyar vegyesbizottság magyar tagozatának névsorát, amelynek az a feladata, hogy a Magyarországon élő szlovák kisebbség, illetve a Szlovákiában óló magyar kisebbség helyzetét vizsgálja. A tárgyalásokon szó volt a két ország közötti újabb határátkelőhelyek megnyitásáról, ennek szlovák részről sincs semmi akadálya. A két fél kicserélte véleményét a visegrádi együttműködés jövőjéről. Pozsony egyetért Budapesttel abban, hogy erre a szövetségre a továbbiakban is szükség van. Szóba kerültek a két állam között kötendő főleg kulturális és oktatásügyi szerződések. Nem került szóba viszont a szlovák—magyar alapszerződés. Bába Iván szerint azért nem, mert bizonyos kérdésekben (Bős, a nemzeti kisebbségek helyzetének megítélése) még nem sikerült közös nevezőre jutni. A sajtótájékoztatón megtudtuk: a szlovák fél nem zárkózik el attól, hogy Kelet-Szlovákia metropolisában, Kassán Magyarország konzulátust nyisson. Úgy tűnik tehát, hogy a szlovák— magyar kapcsolatok terén sikerült elmozdulni a holtpontról. Bába Iván szerint, egyes pozsonyi politikai körök is úgy vélekednek, hogy az önálló Szlovák Köztársaság egyik legfontosabb partnere a közeljövőben éppen a Magyar Köztársaság lesz, s hozzáállásukkal, konstruktív politizálásukkal próbálják elősegíteni a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokat. K. M. Príkler László felvétele Menekülttragédiák Ausztriában Rólunk — A The Washington Post napilap a közelmúltban A diktátorok új termése címmel cikket közöl arról, hogy a három posztkommunista ország, Ma-' gyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya hogyan próbálja "bekebelezni" a sajtót. Az írás részletesen foglalkozik a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökeinek lemondásával, a lengyelországi sajtótörvénnyel és a pozsonyi kabinet médiákhoz való hozzáállásával, majd így folytatódik: "Közép- és Kelet-Európában megvan a veszélye annak, hogy a növekvő szociális feszültséget kihasználják a radikális nacionalisták — például a magyar nemzeti kisebbséghez való viszonyban Romániában, Szlovákiában és Szerbiában — elterelve ezáltal a figyelmet saját politikai sikertelenségükről és kezdetét venné a »kemény kéz« kormányzása. " Hogyha valamelyik kelet-európai ország megsértené a nyugati demokrácia alapelveit és gyakorlatát, az új amerikai kormány kulcsszerepet játszhatna a szélsőséges, jobboldali, radikális nacionalizmus fellépése ellen. A The Economist címú lap A világ 1993-ban cimű publikációjában Radek Sikorski, a lengyel védelmi miniszter volt külföldön helyettese elemzi a Kelet-Közép-Európában kialakult helyzetet. A szerző szerint amíg Csehország "megszabadult Szlovákia támogatásának terhétől", addig a szlovákoknak számos problémával kell, szembenézniük. Például az életszínvonal csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével és a már megkezdett gazdasági reformok "módosításaival". Ez év végére — Sikorski szavaival étve — "az elmaradott és irigykedő" szlovákok a Csehországgal való szorosabb kapcsolat kiépítésére fognak törekedni. A szerző állítja, hogy ebben az évben véget ér a gazdasági recesszió Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban. Ezeknek az országoknak a polgárai látni fogják, hogy hároméves kemény munkájuk nem volt hiábavaló, és a jövő év elejétől javulás várható az említett három ország gazdaságában. Bővülnek az üzleti kapcsolatok Kőzép-Európa országai között. Lengyelország és Magyarország már sikeresen megkezdte az exportot Nyugat-Európába, helyettesítve így azt a kivitelt, amely régebben a volt Szovjetunió országaiba irányult. feldolgozta: km Az évente ismétlődő mcnckiilttragédiák újabb eseményeként öt fiatalember holttestére bukkantak az osztrák útellenőrök az A2 déli autó pálya egyik parkolójában, Lcobcrsdorf közelében. A rendőrség még a helyszínen megállapította, hogy a sötét bőrű — szingaléz — fiatalemberek már halott vagy eszméletlen állapotban kerültek a parkolóba, testükön erőszakos halál nyomát nem fedezték fel. Minden bizonnyal illegális embercsempészek segítségével jutottak Ausztriába, és az utazás közben vagy megfagytak, vagy pedig megfulladtak. A rendőrség a nyomozás során rábukkant a szingalézek személyes holmijaira és irataira is egy távolabbi parkolóhely szemeteskonténerjében, s így sikerült megállapítani a halottak személyazonosságát. Mind az öten négy napra szóló orosz vízummal rendelkeztek, egyikük naplójából kiderül, hogy január 24-én indultak vonattal Kijeviről nyugat felé. Egyelőre nem tudni, hol szálltak fel arra a járműre, amelynek — minden bizonnyal — konténerében a levegő hiányában vagy. a hideg miatt életveszélyes állapotba kerülték. Az eddigi nyomozási adatok szerint nem biztos, hogy amikor brutális módon eltávolították őket utazási rejtekhelyükről, mindannyian halottak voltak, de majdnem bizonyos, hogy egyikük sem volt eszméleténél. A boncolási eredmények még nem ismertek. Ausztriába és a többi fejlett nyugat-európai államba évente érkeznek olyan illegális menekültek, akik nem élik túl ezt az igen költséges és kockázatos utazást. Az osztrák rendőri szervek adatai szerint például egy tamil