A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
KRONIKA Települeslexihon A MAGYAROK NYOMÁBAN — LOSONCI JÁRÁS LOSONC (Lučenec) Ahol az Ipoly elhagyja hegyes forrásvidékét és széles völgyet képez, ott fekszik Losonc, a történelmi Nógrád megye legjelentősebb városa, időszakonként a megye székhelye, 1715 óta folyamatosan járási székhely. Neve feltehetően a besenyő "lesenc" — sólyom — szóból ered. Első említése — közvetett, későbbi adat szerint: 1128, és templomépítésre utal. Egyházát 1190-ben említik. Korai birtokosai voltak a Szemere, Záh, Kacsics és Tomaj (besenyő eredetű!) nemzetség. Az utóbbi volt az őse a város és környéke legnevezetesebb birtokosainak, a Lossonczy családnak. A Guthi Országh, Forgách, Balassa, Török, Nyári, Darvas, Szilassy családok is bírták. A város középkori történetéről keveset tudni, iratai a XVII. sz. elején elégtek. Losonc— bizonyíthatóan 1542-től — ún. szabadalmas mezőváros volt, ahol a földesuraknak csak korlátozott jogaik voltak, a várost, bíróval az élén, választott tanács irányította. Itt vesztett csatát 1451-ben Hunyadi János a huszita zsoldosvezérrel Jiskrával szemben. 1590-ben a polgárok a kálvinizmus követőivé váltak. A reformátusok túlsúlya a XVIII. sz. végéig érvényesült. Híres gimnáziumuk 1869-ig működött. Nevezetes rektora volt Menyéi Tolvaj Ferenc és Kármán v V" J ' •> ' •'Ck f 6 • VÍ.V rf . Fülek címere A losonci református templom András. Diákjai közül kiemelkedik Losonc két legismertebb szülötte Ráday Pál (1677—1733), Rákóczi fejedelem kancelláriusa és Kármán József (1769—-1795), író. 1750 után újraszerveződött a katolikus, majd az evangélikus egyház. A XIX. század elején a zsidóság is megtelepedett. Losonc a négy felekezet városa lett. A város fénykora a XIX. század első fele, amikor jelentős céhipari, kereskedelmi és művelődési központ volt. Híres vásárain az Alföld és a Felföld természetes árucseréje folyt. A virágzó várost 1849 augusztusában egy cári seregtest kirabolta, felégette. A teljes pusztulás ellenére viszonylag gyorsan újjáépült a város, és gyors fejlődésnek indult. A kiegyezés utáni korszakban Losonc ismét Nógrád ipari — immár gyáripari — kereskedelmi, az Állami Főgimnázium, könyvtárak, egyletek, folyóiratok révén pedig kulturális központja. Ekkor épültek legjellegzetesebb épületei: a református templom, a gimnázium, a vigadó, a városháza, a főutca szecessziós házsora. Az 1919-es impériumváltás után Losonc magyarsága (1910: 82 %) kisebbségi sorsban, rossz gazdasági körülmények közepette — leépített gyáripar, munkanélküliség, — szervezte újjá sorait. A város a szlovenszkói magyar kultúra egyik fellegvára lett. A gimnázium magyar osztályaiban Scherer Lajos, A Mi Lapunk szerkesztője nevelte az "újarcú magyarokat". Györy Dezső, Simándy Pál, Darkó István, Komkós Aladár Madách-Köre a kisebbségi irodalmi élet egyik bölcsője volt. De művelték itt a zenét, színjátszást, sportot, képzőművészetet. Ekkor kezdte pályafutását Szabó Gyula festőművész is. 1925—38 között a református teológián egy lelkésznemzedék nevelkedett. Szilassy Béla szenátor nemcsak a losonci magyarság érdekeit képviselte a prágai parlamentben. 1938. november 10-én Losonc Magyarország, majd 1945. január 14-én ismét Csehszlovákia része lett. A korábban magyar jellegű város arculata a ki- és betelepítések, majd a szocialista "városfejlesztés" következtében elvesztette arculatát. A Csemadok azonban — és itt már a jelenről beszélünk — élteti a magyar kultúrát, immár 43 éve. Két alapszervezete van, a városi elnöke Danes Dezső, a Kármán Színköré Puntigán József. Felekezeti szempontból a losonciak többsége katolikus (45 %). Templomuk barokk-klasszicista, 1792-ben épült. Az evangélikusok számaránya 12 %, templomuk klasszicista (1859). A reformátusok százalékaránya 0,7. Templomuk (jelenleg állami kezelésben múzeum, kiállítóhelyiség) a korábbi, középkori helyén, 1853-ban épült neogótikus stílusban. A zsidó hitközséget a reformátusoknál is jobban megtizedelte a háború és következményei. Monumentális zsinagógájuk — épült 1926-ban, neobizánci stílusban — üresen, romosán áll. A magyar nyelvű gimnáziumi oktatás 1945-ben megszűnt. Magyar párhuzamos osztályai vannak a pedagógiai, építészeti, mezőgazdasági szakközépiskoláknak, illetve az építőipari szaktanintézetnek. A 7 alapiskola közül egy magyar tannyelvű, igazgatója Princ Sándorné. Egy óvodának van magyar osztálya. Működik az Együttélés p.m. Polgármester Rudolf Pfeffer. Népszámlálási adatok: 1980-ban Losoncnak (Apátfalvával, Pinccel, Kisfaluval, Miksivel és Videfalvával) 26 399 lakosa volt, ebből 3803 magyar (14,4 %), 1991-ben (Pínc és Videfalva nélkül) 28 856 lakost írtak össze, közülük 4804 (16,65 %) vallotta magát magyarnak. FÜLEK (Fiľakovo) Nógrád és Gömör találkozásánál, a vidékre jellemző vulkanikus hegykúpok egyikén állnak Fülek várának romjai, alattuk terül el a város. Neve a kelta "Fulaku" (rejtekhely, mentevár) latinosított "Filécia" változatából eredeztethető. így szerepel Ptolemaiosz i.u. 150-ben készült térképén, a rómaiak számára fontos hadi illetve kereskedelmi utak kereszteződését jelölve. Egy, 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait IV. Béla elkobozta akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nembeli Folkustó\. A vár’ alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. 1423-ban pedig mezővárosi jogokat kapott. A középkori Fülek — a vár és a város — volt a királyé, királynéé, bírta Csák Máté, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza a korona birtokába. Mohács után megnőtt Fülek jelentősége, akkori ura Sebek Ferenc megerősítette a várat, de 1554-ben a török elfoglalta és 39 évig innen sarcolta a környék falvait, sőt a bányavárosokat is, melyeknek a kapuja Fülek volt. 1593- ban foglalta vissza a Pálffy Miklós vezette királyi had. A XVII. század Fülek fénykora. Nemcsak Nógrád, hanem a szomszédos hódoltsági területek székhelye, stratégiai fontosságú királyi végvár volt ekkor, bár időlegesen Bocskay és Bethlen is elfoglalta. Nevezetes főkapitányai voltak Füleknek Bosnyák Tamás és Wesselényi Ferenc későbbi nádor, aki mellett seregbiro Gyöngyösi István, a költő (1629—1704). A vár alatt működő protestáns gimnáziumot 1645-ben Rákóczi György hadjárata idején helyezték át Osgyánba. Az utolsó füleki főkapitány II. Koháry István (1649—-1731) volt, aki Lipót 12 A HÉT
