A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
KRONIKA császár nevében próbálta megtartani a várat a kuruc felkelők vezérével, Thököly Imrével és az öt támogató törökkel szemben. 1682. szeptember 10-én a véres ostromban kifáradt várvédők Koháry tiltakozása ellenére feladták a várat, melyet aztán a győztesek leromboltak. A vár, illetve a város romjai közt Thökölyt a budai basa a szultán nevében Magyarország királyává nyilvánította... Fülek történelmi szerepe itt véget ért. Birtokosa Koháry István utóbb magasra emelkedett a ranglétrán, sőt költőként is jeleskedett, 1725-ben templomot építtetett Füleken. A ma is álló barokk épület főleg belső berendezése révén értékes műemlék. A mellette lévő ferences rendház vele egyidős. A ferencesek jelenléte Füleken 1513-tól kisebb megszakításokkal folyamatosnak mondható. Ugyancsak XVIII. század eleji a ma már romladozó Koháry-kúria. A füleki Koháry uradalom később házasság által a Coburg hercegé lett. Füleken és környékén voltak birtokai a Berchtold és Czebrián grófoknak is. Az előbbiek barokk kastélya utóbb a Stephani, majd Herold családé lett. Jelenleg a gimnáziumnak ad otthont. A klasszicista Czebrián-kúriában ma orvosi rendelő van. 1845-ben Petőfi felrótta a fülekieknek a savanyú bort és azt, hogy a vár vérrel öntözött köveivel töltik fel az utcákat... A mesteremberek és szőlőtermesztők csendes kisvárosa a századfordulóra ipari központtá fejlődött a téglagyár és főleg az 1908-ban alakult zománcgyár révén. Ez utóbbi túlélte a 30-as évek gazdasági válságát is. 1945 után mint Kovosmalt n.v. a járás legnagyobb ipari üzeme volt. Az utóbbi években már állandóan ráfizetéssel működött, 1992 tavaszán bezárta kapuit, a város és széles környéke munkanélküliéinek táborát szaporítva... Felekezeti szempontból Fülek lakosai túlnyomórészt katolikusok (templomukról már szóltunk). Az evangélikusok és a reformátusok száma csekély, templomuk nincs, csak egy közös imaházuk van. Füleken van a járás legnagyobb magyar tannyelvű alapiskolája, igazgatója Lancz István. Az 1951-ben — Szlovákiában másodikként — megalakult magyar gimnázium 1973 óta összevont, magyar és szlovák tannyelvű osztályokkal működő iskola. Igazgatója Dr. Balogh Barnabásné. Négy óvodának vannak magyar osztályai. A nagymúltú Csemadok a sz. elnöke Farkas László. Politikai téren mind az EPM, mind az MPP tevékenykedik. Polgármester Kasza Tibor. Népszámlálási adatok: a lakosok száma 1980-ban (Bolgárommal és Fülekpüspökivel együtt) 10 497, ebből magyar 7320 (69,7 %), 1991-ben (Fülekpüspöki nélkül): 10 421, ebből magyar nemzetiségű 7074 (67,88 %). Összeállította: BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN A szerző felvételei A füleki várrom A Losonci járás néhány további — a lexikonban nem szerepelő — településén is él viszonylag számottevőnek mondható magyar népesség, de részaránya nem éri el még a 3 százalékot sem. Ilyen helység pl. Gács (Halié), ahol 46, Poltár, ahol 40 és Videfalva (Vidiná), ahol 25 magyar nemzetiségű személyt számoltak össze 7 991-ben. Sátorosbányán (Siatorská Bukovinka) 22 magyar él, ez az összlakosság 5,99 százaléka. 1980-ban a Losonci járásban 95 557-en éltek, ebből 22 893 (23,95 %) volt a magyar. Az 1991-es népszámláláskor 95 890 lakosa volt a járásnak, ebből 22 792 (23,77 %) volt a magyar, tehát 11 év alatt 101 fővel csökkent a magyar népesség. A HÉT 13
