A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-24 / 30. szám
momm TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — LOSONCI JÁRÁS községben. Újságot sose látott! Gyávák és tehetetlenek) Segítséget várnak, s ha nem kapnak, inkább meghalnak, de "a másét nem bántják". A tavaszi közmunkáknál nem a teljesen nincsteleneket alkalmazták, hanem a gazdalegényeket. A proletárok eljárnak "szent" misére, a legvallásosabb hívei a plébánosnak. (Békaváron Nemesszeghy rajzot készített, Obenau két felvételt.) Bős 3/4 része földnélküli proletár. A gazdák szintén el vannak szegényedve. "Csak a papnak, patikusnak, jegyzőnek, fináncnak, csendőrnek van itt jó dolga”, mondta egy értelmes parasztgazda. Az osztályellentétek óriásiak köztük, de a dialektikus erőtérbe csak a mai rendszert védő osztály állít be "thezist", az antithezissel fellépő osztály szervezetlen, gyönge (Folytatjuk) JEGYZETEK Duna-Vajka (Vajka) népe 1930-ban 628 lélek, s mind katolikusok. 1921-ben 53 cseh és szlovák települt oda, de számuk 1930-ig 13-ra csökkent; a 26 németé ugyanakkor 1-re. Határa 817 ha. Vajka a 19. sz. derekától már sorvadó település: 1869-ben még 1129 lakost számláit. 1848-ig város, az esztergomi érsek papnemesi székének központja. 1940-ben Vajkakeszölce néven egyesítik a közeli Keszölcéssel, lakosaik száma 886, plébánosuk Sebők Ferenc, s a községi iskolában három, a r. kát. elemiben egy tanító működik. Határuk 1940 kh., ebből 592 szántó, 61 kert, 5 rét, 265 legelő, 561 erdő, 456 kh. egyéb terület. Süly lakosainak száma 1930-ban 365 lélek (1921-ben 299), ebből 331 magyar, 34 betelepült cseh és szlovák. Gr. Bethlen Aladár 2278 hektáros birtokának központja Felbáron volt, s az ő itteni 412 hektáros birtokrészére települt a 34 lelkes szláv kolónia, 16 család. 1941-ben 385 kát. fő lakta, határa 1121 kh., ebből 275 szántó, 171 legelő, 416 erdő, 13 kert, 246 egyéb terület, ezekből a közbirtokosságé 450 kh., Mészáros Józsefé 60 kh. Iskolája 1941-ben sem volt. Felbárt 1930-ban 804 fő lakta, ebből 116 cseh és szlovák ajkú. (1921-ben 78.) Itt volt korábban a gr. Bethlen-féle nagybirtok (2278 ha) központja, s az 1926-os csehszlovák földreform révén pl. egy Poledný nevű maradékbirtokos 74 hektárt kapott a grófi földekből; a többi a telepeseké. 1941-ben 781 lakost számlált (780 kát, 1 izraelita). Volt egytanerős iskolája, határa pedig 1804 kh., ebből 1542 szántó, 131 legelő, 10 erdő, 23 kert, 98 egyéb. Ekkori nagyobb birtokosai Gróff János (200 kh.), Mészáros Kálmán (150 kh.). Bős határa 1930-ban 5101 ha (1941-ben 9211 kh.), ebből 4866 szántó, 142 kert, 1486 rét, 833 legelő, 807 erdő, 115 nádas, 962 egyéb hasznú föld. Lélekszáma 1930-ban 3101, ebből 56 zsidó hitű, és 12 tanerős iskolával bir. Lakosaiból 83 cseh vagy szlovák, 11 német. A földreform 1454 hektárt vett el Üchtritz Amadétól, ebből maradékbirtokosoknak juttatott 530, fölparcellázott 128 és állami kezelésben hagyott 796 ha-t. Wenkheim Páltól 337, Szuborits Miklósnétól 337 ha jutott hasonló sorsra; az előbbiéből 31 ha-t parcelláztak föl, s 340 ha maradt állami kezelésben. Egy Schreiber nevű maradékbirtokos kapott 217 ha-t. 1941-ben Üchtritz Á. E. örökösei 974, Nagy Ignácéi 587, Szikora János 400, Katona István és társai 214 kát. holdat bírtak a határban. Pilis, Fülekpilis (Ples) Losonctól 14 km-re délkeletre, az országhatár közelében található. Első említése 1246. Egyházát 1397-ben említik. A Záh nemzetség ősi birtoka volt, később Szócsényi Tamás, Bornemissza György majd a Darvas-, Básthy-, Mocsáry-, Kubinyi-, Vattay-, ßafűk-családok, a XIX. sz.-ban pedig Török Zoltán, Szakáll István és Gálién Endre voltak birtokosai. Katolikus falu, anyaegyház (filiái: Kis- és Nagyromhány), plébánosa Vávra Stanislav. A templom klasszicista stílusú, 1830-ban épült. A magyar elemi iskola 1973-ban szűnt meg, utolsó igazgató-tanítója Kotmanyik Pál volt. Bejegyzett mozgalom az Együttélés. A polgármester Molnár Dorottya, a Csemadok a. sz. elnöke Petik Henriett. Népszámlálási adatok: 1980: 289 lakosból 175 magyar (61 %) 1991: 222 lakosból 127 magyar (57,2 %) Pinc (Pinciná) A Losonc—Rimaszombat országút és az Ipoly kereszteződésénél fekszik. A legészakibb Ipoly menti magyar falu. Első említése 1326. A település korábbi létét bizonyltja a közelmúltban végzett ásatás, mely egy XII—XIII. századi kis templom alapjait és az azt körülvevő temetőt tárt fel, melybe a XIII. sz.-tól a XVII. sz.-ig temettek. Múltbeli birtokosai közül a Pinczy- és a Káro/y/'-család ismert. Századunk elején Bellusi Baross János volt legnagyobb birtokosa. A lakosság katolikus. A templom 1901-ben épült. Jelenleg se magyar óvodája, se magyar iskolája nincs. A magyar iskola 1976ban szűnt meg, utolsó tanítója Kovács Gyula volt. Bejegyzett mozgalom az Együttélés. A polgármester Marsai Mária, a Csemadok a. sz. elnöke Kelemen László. Műemlék a falu szélén, az Ipoly partján álló Nép. Szt. János szobor. A múlt század elején 'hasznos halászatát' és a pind asszonyok 'kaláts-sütésben való előmenetelét* dicsérték. A szövésben való jártasságnak ma is megvannak a kézzelfogható, szebbnél szebb bizonyítékai. Népszámlálási adatok: 1980: 295 lakosból 197 magyar (67 %) 1991: 279 lakosból 157 magyar (56,3 %) Ragyolc (Radzovce) Fülek és a salgótarjáni határátkelőhely között félúton fekszik. Első említése 1246. Eredetileg két falu, Egyházas- és Kápolnás Ragyolc. Ezek XVII. századi pusztulása után települt újra. A hozzá tartózó Monosza-, Györkvölgy-, és Abroncsos-puszták térsége értékes régészeti lelőhely. A rézkort kerámia-anyag, a fiatalabb bronzkort pedig sírok dokumentálják. Az ún. pilinyi és kiétei kultúra legnagyobb közép-európai temetkezési helye található itt. Legrégibb ismert birtokosa a Ragyolczy-család volt. Később a Gollén-, Csorna-, Fáy-, Gyürky-, Máriássy-, Teleki-, Vecsey- és más családok birtoka. A lakosság katolikus, templomuk 1913-ban épült. Az óvoda és az iskola is közös igazgatású, magyar—szlovák. Az óvodának két magyar nyelvű osztálya van, az iskola 1—8. évfolyamos. Az igazgató Nagy József. Bejegyzett mozgalom az Együttélés. A polgármester Bandúr István, a Csemadok a. sz. elnöke Molnár Zsuzsa. A Csemadok keretében sikeresen működik a Nógrád népi tánccsoport. A környéken számos látnivaló és kirándulóhely van: Abroncsos üdülőtelep, Somoskő — várrom, bazaltömlés, természetvédelmi terület. Népszámlálási adatok: 1980: 1756 lakosból 1356 magyar (77 %) 1991: 1651 lakosból 1292 magyar (78,26 %) Rapp (Rapovce) Losonctól 7 km-re délre az Ipoly bal partján található. Első említése 1312. Feljegyezték, hogy 1595-ben a törökök elpusztították, számos lakosát elhurcolták. Eredetileg a Kacsics nembeli Salgai-család birtoka, később a Vattai Batta, majd Koháry, illetve Coburg hercegi birtok. Plébániáját 1397-ben említik először. A lakosság többsége római katolikus. A templom 1764-ben épült, 1944—45-ben súlyosan megrongálódott, csak 1970-ben állították helyre. Anyaegyház, plébánosa Mics Imre. Filiái: Kalonda, Mucsíny, Kismúlyad, Terheled. Óvodájának egy magyar osztálya van. 1—4. évfolyamos magyar iskolájának ig. tanítója Kovács Katalin. A faluban az EPM és az MKDM működik. A polgármester Nádasi Anna, a Csemadok a. sz. elnöke Megyeri Alica. A Batta-család 'ékes lakhelye, szép kiterjedésű anglus kertje' már csak az irodalomból ismert. Jó állapotban van viszont a katolikus plébánia klasszicista épülete. Népszámlálási adatok: 1980: 845 lakosból 540 magyar (64 %) 1991: 857 lakosból 484 magyar (56,48 %) Plncl utcakép Sávoly, Füleksávoly (Šávol) Fülektől 5 km-re északra a Bucsony hegy és a Szuha patak között található. Első említése 1384, de korábbi, mert egyházát már a XIV. sz. elején említik. A régészet neolitikus, római kori és szláv települések nyomait találta meg határában. A füleki uradalomhoz tartozott. Földesura volt Bebek Ferenc, a török alóli felszabadulás után Serényi Mihály, majd a Balassa-család birtoka. 1693-ban báró Vécsey Sándor nyerte adományul. Később a Török-, Horváth-, Berchtold-, fíévay-, Mednyánszky-, Almássy-, Koháry-, illetve Coburg-csaiáó birtoka. Lakosai katolikusok. A templom barokk, 1715-ben épült, többször alakították, javították. Anyaegyház, de plébániája betöltetlen. Filiái: Bolgárom, Perse, Bozita. Magyar óvodája egyosztályos, iskolája 1—3. évfolyamos, ig. tanító Nagy Etelka. A faluban az Együttélés p. m. tevékenykedik. A polgármester Gyetvai Jarmila, a Csemadok a. sz. elnöke Nagy Katalin. A környéken védett növények találhatók, mint pl. fekete kökörcsin és élesmosófű. Népszámlálási adatok: 1980: 623 lakosból 527 magyar (85 %) 1991: 547 lakosból 470 magyar (85,92 %) (Folytatjuk) Feldolgozta: BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN A HÉT 13
