A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-17 / 29. szám
KRONIKA Településlexikon MAGYAROK NYOMÁBAN — Kalonda (Kalonda) Losonctól 10 km-re délre az Ipoly bal partján, az országhatár közvetlen közelében fekszik. Első említése 1238. A középkorban három falu alkotta: Felső-, Közép- és Egyházaskalonda. Legrégibb birtokosa a Ka londay-család volt. A XIX. sz. elején a Sarud! Battik-család birtoka, később a Chikány, Fáy, Kubinyi és Szígyártó-családoké. A lakosok katolikus vallásúak. A jelenlegi templom 1949-ben épült, miután a korábbi, XIX. sz. közepén épült templom a háborúban elpusztult. Ebből, illetve a még korábbi templomból maradt meg az 1504-ben elhunyt Kalonda István fia György gazdagon díszített vörösmárvány sírköve. Az új templom falába beépített sírkövön a Ka londay-család címerén kívül a Jagellók kétfejű sasos címere is látható. Magyar óvodája 1974-ben, iskolája 1978-ban szűnt meg. Az utolsó tanító Korponai Dezső volt. A faluban az Együttélés pm. működik A polgármester Papp Sándor, a Csemadok a.sz. elnöke Simon János. A Csemadok néprajzi gyűjteménye (1986-tól) az egyetlen ilyen létesítmény a járásban. Az Ipoly partján még áll az egykori vízimalom épülete. A falu önkormányzata szorgalmazza a megszüntetett határátkelőhely (Ipolytamóc, Szécsény felé) megnyitását Népszámlálási adatok 1980: 315 lakosból 238 magyar (76 %) 1991: 240 lakosból 184 magyar (76,7 %) Kétkeresztúr (Nové Hony) A Losonc—Rimaszombat útszakasz felén, a járás határán fekszik Korábban két faluból: Kis- és Nagykeresztúrból állt. Első említése 1332. Birtokosai voltak a Lipthay-, Wesselényi-, Géczycsaládok, később pedig a Gencsy-, Madarassy-, Pongrácz-, Stefanidesz-, Fáy-, Máriássy- és Szakáll-családok Lakosai evangélikusok és katolikusok Templomuk az evangélikusoknak van, 1886-ban épült. Az itt élő magyarok afféle szórványt képeznek, se iskolájuk, se óvodájuk, se politikai, se kulturális szervezetük nincs. A polgármester Kozlíková Irena. LOSONCI JÁRÁS Népszámlálási adatok 1980: 267 lakosból 55 magyar (20,6 %) 1991: 197 lakosból 44 magyar (22.34 %) Mucsíny, Mucsény (Mucin) Losonctól 10 kra-re délre, a hasonló nevű patak partján fekszik Első említése 1246. A török időkben elpusztult, majd újratelepült. Középkori birtokosai közül a Sághy-család ismert. A XIX. században a Szántai Szabó-, Repetzky-, Kováts- és Nagy-családoknak, illetve dr. Wohl Aladárnak voltak itt birtokai. Lakói katolikusok 1960-ban építettek imaházat. Magyar iskolája 1938—45 között volt, utolsó tanítója Opavszky Aladár volt. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. A polgármester Kumštár Vladimír, a Csemadok a.sz. elnöke Miklós Ferenc. Századunk első felében dr. Wohl Aladár nagybirtokosnak volt itt ipari és mezőgazdasági szeszgyára. Népszámlálási adatok 1980: 782 lakosból 343 magyar (44 %) 1991: 652 lakosból 333 magyar (51,1 %) Nagydaróc (Veiké Dravce) Fülektől 12 km-re északra, a Szuha patak mellett fekszik Első említése — terra Draus — 1246. Régészeti lelőhely, réz- és bronzkori település. Középkori birtokosai közül Csák Máté és a Daróczy-család ismert. Később a Koháry-, Jaán-, Vattay-, Nagydaróczi Kovács-, Horkovics-családok, illetve a Coburg herceg birtoka. Egyházát a pápai tizedjegyzékek a XIV. sz. elején említik Lakosai katolikusok A templom XVID. századi barokk épület, későbbi átalakításokkal. A közös óvodának egy magyar osztálya van. A nyolcosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola igazgatója Reszutyík István. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. A polgármester Kiss József, a Csemadok a.sz. elnöke Urbán Béla. Műemlék az 1821-ben épült Horkovics kúria. Népszámlálási adatok 1980: 689 lakosból 543 magyar (79 %) 1991: 641 lakosból 509 magyar (79,41 %) Panyidaróc (Panické Dravce) Losonctól 5 km-re délre, az Ipoly jobb partja felett található. Első említése 1573, de feltehetően XIII. századi település, királyi solymász telep, akárcsak a közeli Ráróspúszta. Határában bronzkori — pilinyi kultúra — hamvasztásos temetkezési hely található. XVI. sz.-i birtokosai a Daróczy-, Madách-, Hegyallyai-, Básthy- és Berényi-családok Később a Szilassy-, Pelárgus-, Gellén-, Voxith- Horváth-, Okolocsányi-, Pongrácz-, Fáy-, Draskóczy-, Vattay-, Zmeskál- és főleg a Básthy-családnak voltak itt birtokai. Lakói katolikusok, a templom XX. sz. eleji elektikus stílusú. Magyar óvodája nincs, elemi iskolája 1978-ban szűnt meg. Utolsó tanítója Kotmanyik Pál veit. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. A polgármester Kovács Ferenc, a Csemadok a.sz. elnöke Lukács Ilona. Népszámlálási adatok: 1980: 829 lakosból 528 magyar (64 %) 1991: 696 lakosból 372 magyar (53,45 %) Perse (Prša) Fülektől 5 km-re északra található. Első említése — Petseháza — 1439. Határa, a Szuha és Béna patakok összefolyásánál rendkívül gazdag régészeti lelőhely: neolitikus település (bükki kultúra), bronzkori hamvasztásos sírok (pilinyi kult.), vaskori település (hallstatt-latén), kelta hamvasztásos sírok, római-barbár település, népvándorláskori csontvázas sírok, avar-szláv temetkezési hely (VD., VIĎ. sz.), honfoglaláskori magyar sírok (XL, XII. sz.). Fülekvár ostroma után Thököly Imre innen vitette el Koháry István várkapitányt a munkácsi várbörtönbe. A XVI. sz. végén Szentmariay György volt a földesura, később a füleld uradalomhoz tartozott, Koháry majd Coburg birtok volt A faluban 1857-ben Reguly Antal néprajzi és antropológiai felméréseket végzett. A lakosság katolikus, templomuk 1913-ban épült neoromán stílusban. Óvodája 1966-ban, iskolája (1—4.) 1978-ban szűnt meg, utolsó ig. tanítója Fodor László volt. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. Polgármester Fazekas Károly, a Csemadok a.sz. elnöke Csúsz Erika. A falu szülötte Bácskái Béla festőművész (1935—1980), sírja is itt van, fejszobra Kubiéka Jaroslav alkotása. Bácskái műve a kultúrház homlokzati díszítése és a belső falfestmények. Népszámlálási adatok: 1980: 246 lakosból 225 magyar (92 %) 1991: 205 lakosból 191 magyar (93,17 %) Feldolgozta: Böszörményi István ◄ Jegyzetek Tejfalut 1930-ban 664 lélek (639 magyar, 9 telepes szlovák, 2 német, 4 zsidó és 10 külföldi) lakta, határa 660 hektár. A volt érseki birtokokat a csehszlovák állam vette át, tőle vették bérlői árendába. A múlt század közepén még más volt a község demográfiai képe: lakta 525 kát., 15 ref. és 329 (I) zsidó,"kik számos korcsmákat, mészárszékeket, boltokat tartanak, s nem megvetendő kereskedést űznek; synagogájok is van”, írja róla Fényes Elek, s így folytatja: "Határa jó búzát terem, juha sok, erdeje bőven a Duna szigeteiben.” A tejfalusi rabbinátus gondozta a somorjai zsidókat is; többségük az első világháború után kivándorolt, emléküket már csak az ősi temető őrzi. — 1941-ben a Búcsuházával egyesült Tejfalut 999 fő lakta, ebből 881 kát., 85 ref., 17 ev. és 16 izraelita. Volt egy három tanerős iskolája és 2282 kh.-as határa 2083 kh. szántóval, 35 kh. legelővel, 33 kh. erdővel. Nagyobb birtokosa ugyanekkor a Pozsonyi Prépostság, amelynek 460 kh.-ját Schuszter Béla, 265 kh.-ját Csiba Sándor bérelte. Csölösztő népessége 1930-ban 264 fő, ebből 218 magyar, 44 szlovák (1921-ben 16), és kettő német. A falu nagybirtokosa gr. Pongrácz Frigyes volt, a birtok központja Nagyszarva. A község határából 111 hektárt egy Fleischmann nevű maradékbirtokos kapott. Lakosa 1941-ben 262 fő (253 kát., 9 ref.), határa 1116 kh., ebből 387 szántó, 142 legelő, 112 erdő és 469 kh. egyéb terület. Doborgaz 1930-ban 640 lélek, belőlük 38 szláv (1921-ben 14), 1 német, 1 cigány és 15 külföldi. Fiatára 486 hektár, s a naplóban említett dr. Gažík egy forrásunk szerint Dvor Kamenec (nyilván a Vajkától ÉK-re és Nagyszarvától D-re fekvő Kövecses-puszta) központtal bírt a Csallóközben 279 ha maradékbirtokot, dr. Kuchta pedig Bacsfa központtal 167 ha-t. Tudvalevő, hogy a Pongrácz- (eredetileg lllésházy-, majd Batthyány-) birtokok több falu határára kiterjedtek. Doborgazt 1941-ben 698 lélek lakta, s mind r. kát. Határa 802 kh. (492 szántó, 38 kert, 47 legelő, 69 erdő, 156 kh. egyéb terület). Három tanerős iskolája volt ugyanakkor. A HÉT 13
