A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-17 / 29. szám
ilpä 6. Somorját augusztus 13-án hagyjuk el. Célunk Tejfakj. Kiszikkadt, néptelen határon megyünk át. Nem dolgozik a mezőn senki se. A falu a nagy szegénység kópét viseli magán. 598 lakosa van, 90 százalékban zsellér. 6 gazda van a községben, aki megélhet saját birtokából. A falu szegénysége a környékbeli falvakba ment napszámba Egy részüket foglalkoztatja a primaciai (I) földön levő bérlő. A bérlő lelketlenül kihasználja a munkásnyomort: 6—7 Kő éhbérért dolgoztat. Az aratómunkások keresete itt Is a semmivel egyenlő. 15 napi aratás, 7 nap be hordás és cséplés után az aratógazda kapott 1.20 q rozsot, 1.30 q búzát, 2 q árpát. Az aratógazda ebből fizeti a kötözőt és marokszedőt: 350 + 250 - 600 Kő-t. A szegény családoknál a 8—10 tagú család gyakori. A gyermekhalandóság nagy. Az intelligencia különösképpen elzárkózik a szegénységtől. A tömegnyomorról nem akar-12 A HÉT nak tudni. Arra a kérdésünkre, órdeklódik-e a plébános úr a szegénység sorsa iránt, ezt a feleletet kaptam: "A papot nem érdekli a munkásnyomor, a munkásságot se érdekli a pap.' A munkásság szimpátiája a kommunista párté, szervezve azonban a szociáldemokrata pártban vannak. Mint kommunistákat, a munkaadók részéről állandó üldözés érte (őket). Doborgazba igyekezve érintjük Csölösztót. A birtokmegoszlás a köv(etkező): 50 százalék földdel bíró 10—20 holdas "kisgazda*, 50 százalék zsellér. A Pongrácz birtoknak a községre eső része a földhivatal által bérbe van adva. A bérlő zsidó, aki a bérletéből 30 holdat csölösztői zselléreknek adott albérletbe, holdanként 1.80 q búzáért. A földbérlet azelőtt 3 q volt. A terméshozam az idén 2.80 q. A község kerszoc, de akik földet kaptak, agrárok. A Duna töltésén megyünk Doborgaz felé. A libalegelőkön beteg libapásztorok. Többet megkérdezünk, messzire van-e Doborgaz. Nem feleltek: süketnémák voltak. Doborgaz: A községben csupán csak apró birtok van. A legnagyobb gazdabirtok 30—35 magyar hold. 50 százalék teljesen földnélküli. A legjobb termés idején a hozam 10—11 q holdanként, az idén 2 q, sőt, ezen alul is. A földnélküliek a gróf Pongrácz birtokon nyertek alkalmazást. A gr. P. birtokot a földhivatal dr. Gaŕik (Gažlk? Gačík? K. L megj.) volt miniszternek adta, a Wiener birtokon Dr. Kuchta a maradékbirtokos. Az agrárpártban szervezettek közül bérletbe kaptak egyenként 2—3 holdat. Az idén a kaszásoknak a kötöző és marokszedő kifizetése után semmi sem maradt. Most már munka nélkül vannak. A maradékbirtokosok cukorrépát is termelnek, de az idén a répabogár elpusztította. Doborgaz híres volt dunai malmairól. 1893-ban itt a Dunán 32 malom dolgozott. Mind jómódú molnármester kezében volt. Állandóan üzemben voltak, csak jegeléskor, télen kellett kirakni. De a malmok száma lassanként fogyott. 1916-ban számuk 8-ra fogyott. A gőzmalmok előretörése ezt a számot ma 2-re apasztotta. A régi malmok 20 km-es körzetben dolgoznak. Ma már nem tudnak versenyezni a gőzmalmokkal, nem tudnak jó szitákat beszerezni, s a nép inkább megy a távolabbi gőzmalmokba, ahol búzáját azonnal lisztre váltják. A falunak közös legelője van, Doborgaz, Vajka, Keszölcés, amelyet az ún. nemesi jog szerint különféle hányadban használnak. A legnagyobb az ún. Oktal rész, ennek törtrésze az oktal/64. Ez a jog telekönyvezett. _ A halászat joga szintén a közbirtokosoké. Ók adják bérletbe leggyakrabban 6 évre. A halászatot rendszerint egy halászmester bérli három faluban is. A bérlet kitesz 6 évre 5—6 ezer Kő-t. A halászmester munkásokat fogad, akiket szerszámokkal lát el, és részért dolgoznak. A fogott halat bárkákban osztályozzák, kedden és csütörtökön este veszi át a kereskedő, aki éjjel szállítja. A hal kg-jáért átlagban 2—2.50 Kő-t fizet. A halászok munkáját megnehezíti az a körülmény, hogy éjjel nem szabad halászniok. (Félnek a csempészéstől.) A községben rendkívül nagy a szaporulat. Nem ritka a 11 tagot számláló család. Egy szoba-konyhás lakásokban laknak. Az egészségügy azonban az utóbbi időben javult, ami a körorvos agilitásának tudható be. Az elproletarizálódás általános. A fiú, akinek apja 35 holdas gazda volt, hat ökröt tartott, szétosztván a földet 6 részre, a 6 holdon nem képes egy lónál többet tartani. Az urbanizálás, ami a prevrat (csehszlovák államfordulat. K. L. megj.) előtt igen nagy volt, némileg meggátolta a hirtelen elproletarizálódást. A háború előtt a jómódú gazdák gyerekei is elmentek hajósnak, vasúti munkásnak, közalkalmazottaknak, s az otthon maradt gyermek azután kifizette az örökségből. A földet tehát nem aprózták fel. A háború után azonban ez az elhelyezkedési lehetőség megcsappant, a gyerekek mind az apai háznál maradnak, s aprózzák a földet. Ma kb. 15 hajós van a községben. Járnak még ma is Pozsonyba gyári munkába. Nem telepedtek le, vonaton vagy biciklin teszik meg az utat reggel-este. A faluban nagy a szegénység, sok az adósság. (Folytatjuk)
