A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-27 / 48. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS APÁTÚJFALU (Opatovská Nová Ves) A történelmi Hont és Nógrád határán fekszik, az Ipolytól északra, az Ipolyság—Nagykürtös főútvonal mellett. A falu neve ilyen alakban csak 1902-ben fordult elő először. Akkor egyesítették ugyanis Apátit és Újfalut. Az előbbi a Hunt nemzetség birtokaként egy 1303-as oklevélben szerepelt, az utóbbit pedig 1330-ban említik először. A XIX. században a Gyürkyeknek volt itt birtokuk, akik kastélyt is építtettek a faluban. A községben az Együttélés és az MKDM politikai mozgalmaknak van bázisuk. A falu polgármestere Jámbor László. A Csemadok helyi szervezete 45 tagú, elnöke Horváth István. Az alsó tagozatos magyar iskola 1979-ben szűnt meg. Az utolsó tanító Pölhös Miklós volt. Népszámlálási adatok: 1980: 725 lakosból 444 magyar (61,2 %) 1991: 659 lakosból 501 magyar (76,02 %) BÁTORFALU (Bátorová) Kisközség a Csáb és Apátújfalu közti völgyben. Neve 1478-ban Bathor alakban fordult elő. A múlt század végén 219 magyar és 128 szlovák lakosa volt. A lakosok ma is katolikus és evangélikus vallásúak. Az utóbbiak temploma 1903-ban épült. A falu haranglábjának barokk harangja 1740-ben készült. A XVIII. században a Kubinyiaknak és a Koháryaknak volt itt birtokuk. A XIX. században a Tihanyiak és az Egryek a falu birtokosai. Ebben az időben több úrilak is épült itt. A Horváth Éva irányította Csemadok-szervezetnek 15 tagja van. A falunak magyar iskolája régóta nincs. Népszámlálási adatok: 1980: 400 lakosból 41 magyar (10,3 %) 1991: 402 lakosból 101 magyar (25,12 %) BÚSSÁ (Bušince) A Középső-lpoly mente nógrádi települése Nagykürtöstől délkeletre, közvetlen az országhatár mentén. A falu neve már 1248-ban Bússá alakban fordult elő. Római katolikus plébániája 1332-től áll fenn. A mai templom 1789-ben épült barokk stílusban. A török korban a község határában, az Ipoly közelében egy "tornyos és kőfallal békerített oltalomhely" állt. A kis erődítmény vitézei, élükön Tercsi Mihállyal még a drégelyieknél is kilátástalanabb helyzetben védték hősiesen a tornyot. Tettüket Tinódi is megénekelte. A századforduló táján Bussának 767 lakosa volt, közülük mindössze nyolcán vallották magukat szlováknak. A község többszáz tanulót számláló iskolájában alig 40 diák tanul az összevont magyar osztályokban. A falu polgármestere Moravčik Juraj. A Csemadoknak 222 tagja van, elnöke Vámos Lászlóné. 1975-ben nyitották meg a járás ma is egyetlen néprajzi szobáját Bussán, melynek gazdag tárgyi anyaga van. 1883-ban a faluban született Zsélyi Aladár gépészmérnök, az ismert magyar repülőtervező és pilóta. Népszámlálási adatok: 1980:1204 lakosból 774 magyar (64,3 %) 1991: 1302 lakosból 655 magyar (50,31 %) CSÁB (Čebovce) Régi település Nagykürtös közelében, a 75-ös főút mellett. Egykor Hont megyéhez tartozott; neve 1330-ban Possessio Czhab alakban fordult elő. A népi építészet szempontjából is figyelemre méltó pincesor arra enged következtetni, hogy a környéken régóta foglalkoznak szőlőműveléssel. Az itteni borok ma is híresek. Csáb község Szeder Fábián (1784—1859) tudós tanár, néprajzi író és nyelvjárásgyűjtő szülőfaluja. A palócok első kutatójának a római katolikus templom falán emléktáblája van. A késő barokk templomot 1756- ban építették. A XVIII. században a Zichy- és a Balassa-családoknak volt itt nagyobb birtokuk. A múlt század végén Csáb színtiszta magyar falu volt 633 lakossal. A község polgármestere Zatyko Ferenc. A magyar pártok közül működik az Együttélés és az MKDM. A Csemadoknak 136 tagja van, elnöke Zatyko István. A községben közös igazgatású magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola működik. Az összevont magyar osztályok tanulóinak száma az utóbbi időben örvendetesen emelkedik. Népszámlálási adatok: 1980: 989 lakosból 829 magyar (83,8 %) 1991: 1102 lakosból 887 magyar (80,49 %) CSALÁR (Čeláre) A falu Bussától délre, közvetlen az Ipoly partján fekszik. Neve 1436-ban Csalárd alakban szerepelt az oklevelekben. A XVIII. század a nagy építkezések korszaka volt itt. Ekkor emelték a barokk-klasszicista templomot. Endrödy János 1760-ban emeletes kastélyt, Prónay Ferenc 1793- ban klasszicista kúriát, Varbóy Sándor 1770-ben pedig úrilakot építtetett ide. Csalár temetőjében nyugszik Zsélyi Aladár az első magyar pilóták egyike. Száz éve a falu 442 lakosából 34-en voltak szlovákok. A faluban Csemadok-szervezet nincs, az alsó tagozatos magyar iskola 1975-ben szűnt meg. Vámos Ilona és Sasváry Mária voltak az utolsó pedagógusok. Népszámlálási adatok: 1980: 600 lakosból 278 magyar (46,3 %) 1991: 542 lakosból 259 magyar (47,61 %) DACSÓKESZI (Kosihovce) Vegyes lakosságú község Csáb közelében, a magyar—szlovák nyelvhatáron. Lakói katolikusok és evangélikusok. A falu neve 1252-ben jelenik meg Kezeuhovcz, később Kesyhooc alakban. A Dacsó-család ősi birtoka. A XVI. században a Dacsó-család késő barokk kastélya épült a faluban. Itt lakott a fiatalon elhunyt Dacsó Lujza, Madách Imre szerelme. A római katolikus templom igen régi, 1535-ben épült kora reneszánsz stílusban. A neoklasszicista evangélikus templomot 1874-ben emelték. A 68 tagú Csemadok-szervezet elnöke Zatyko Pál. A falu polgármestere Tóth Zoltán. A község magyar iskolája 1975-ben szűnt meg. Utolsó tanítója Vankó József volt. Dacsókeszin nevelkedett Zórád Ernő festőművész, több képregény rajzolója, aki az Egy vándorfestő ifjúságai című könyvében állít emléket itteni éveinek. Népszámlálási adatok: 1980: 778 lakosból 331 magyar (42,5 %) 1991: 583 lakosból 296 magyar (50,77 %) Összeállította: Csáky Károly (Folytatjuk) A HÉT 13
