A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-20 / 47. szám
LÁTOGATÓBAN szorongatott, Tamás esztergomi érsek által tartományi zsinatot hívatott Udvaréra, ahol a nyitrai, az egri, és a pécsi püspök vett részt. A zsinat a Szent Márton kápolnába» ülésezett. A zsinaton Róbert Károlyt elismerték magyar királlyá. 1421 - ben Zsigmond király időzött a községben. Húsz évvel később a község pallosjogot nyert. 1552-ben a törökdúlás idején a község egy része elpusztult. A kuruc időkben 1704-ben itt tartották a megyegyűléseket. Első iskolája, mely háromosztályú, szalmafödeles épület volt 1870-ben készült el. Híres kálváriája 1885—1890 között épült. A községben magyar óvoda és 1—8. évfolyamos alapiskola van. Megalakult az EPM és az MKDM. A község polgármestere Száraz József. Jól működik a Csemadok alapszervezete, elnöke Nagy László. Népszámlálási adatok: 1980: 5566 lakosból 4245 magyar (76,3 %) 1991: 5139 lakosból 3951 magyar (76,88 %) ZSITVABESENYŐ (Bešeňov) Zsitvabesenyőt 1075-ben említik először a hivatalos okiratok, a besenyők székhelyeként. A határában feltárt leletek tanúsága szerint népes történelem előtti szállás volt, ahol honfoglaló magyarok is azonnal megvetették lábukat. Ezután a Szentbenedeki Apátság birtoka volt. Mint érsekségi birtok 1311-ben Csák Máté bosszújának áldozatává lett. A községhez tartozik Nagyvölgypuszta. Első temploma 1990-ben épült. A községben a közelmúltban alakult meg az EPM. Magyar óvoda és 1—8. évfolyamos alapiskola működik a faluban. A jól működő Csemadok-szervezetnek ismert a színjátszócsoportja és a dterazenekara. A szervezet elnöke: Halász Kálmán. A község polgármestere Timoránsky Gábor. Népszámlálási adatok: 1980: 2086 lakosból 1695 magyar (81,3 %> 1991: 1882 lakosból 1561 magyar (82,94 %) Az Érsekújvári járás területe 1347 km2. Az 1980-as népszámlálás szerint lakóinak száma 153 199 volt, ebből 63 141 (41,21 %) magyar nemzetiségű. Az 1991-es népszámlálás idején 153 154 személy élt a járásban, ebből 63 930 (41,74 %) vallotta magát magyarnak. A járás 61 önálló községéből 37-ben a magyarok többségben vannak. E falvak közül 17-ben nincs magyar iskola. A felsorolt községeken kívül még a következő településeken él számottevő magyarság: Tótmegyer (Palárikovo): 126 (2,82 %); Nagysurány (Šurany): 90 (0,89 %); Kolta: 65 (4,34 %); Szemere (Semerovo): 47 (3,77 %); Jászfalu (Jasová): 41 (3,22 %). Összeállította: Dániel Erzsébet ARCKEPVAZLAT UDVARD ÚJ POLGÁRMESTERÉRŐL Követni a Hor parancsát — L Már első találkozásunk alkalmával meglepett pedánssága, az apró részletekre kiterjedő alapos magyarázatigénye. Amikor pedig a község gázmúvesftésével kapcsolatos eredményeket vette számba, tervrajzok, térképek tucatján Illusztrálva az elvégzett munkát, és felvázolva mit kellene ezen a téren még tennie az önkormányzatnak — megesküdtem volna, hogy műszaki ember. Pedig a pedagógusi társadalomból került a legutóbbi helyhatósági választások során Udvard alpolgármesteri tisztébe. Tény viszont, hogy a műszaki kérdések iránti fogékonyság jellemző vonása. Nemcsak abban mutatkozik meg, hogy szabadidejében (ilyen a tisztségvállalást megelőző Időszakban volt) maga Is tervez és készít bútorokat, hanem a fejlesztési elképzelések részletes, leghatékonyabb kivitelezési megtervezésében. Meggyőződtem róla, hogy Száraz József következetesen rangsorolja a községfejlesztési tennivalókat, s az önkormányzat erejét a legjelentősebb feladatokra összpontosítja. így valósulhatott meg, hogy az udvardiak a maga nemében szlovákiai (nincs kizárva: csehszlovákiai) csúcsot állítottak fel, maguk mögé utasítva az eddigi rekordot tartó nagykérieket. Ok egy év alatt 4000 méter gázvezetéket raktak le, Udvardon az idei teljesítmény: 5752 méter (!) volt. Ezt a kiváló eredményt ráadásul úgy érték el, hogy a tervezett 3 millió 300 ezer korona költségvetésnek csupán a 62,8 százalékát, 2 millió 79 ezer koronát, merítették ki. A megtakarításból — tudván, hogy január elsejétől várható az acélcsövek árának emelkedése — a további helyi gázvezetékekhez szükséges 5 kilométernyi csövet is megvásárolták. Európában, s a világban helyét lázasan kereső gazdasági és politikai válsággal terhelt országokban ritkák lettek a kiemelkedő eredmények. Száraz József beszélgetéseink során soha nem hangsúlyozta saját szerepét a gázművesítéssel kapcsolatos sikerekben. Kiemelte viszont a község lakosságának összefogását és a magánvállalkozók támogatását. Név szerint sorolta azokat, akik oroszlánrészt vállaltak a falu lakosságát közvetlenül szolgáló gázvezeték munkálataiban. Bizik abban, hogy az összefogás és biztató eredmények nyomán a község jövőre már maga mögött tudhatja a gázművesítés problémáját. Száraz József három jelölt egyikeként, az Együttélés Politikai Mozgalom színeiben indult a szeptember 19-i polgármesteri pótválasztáson. Nem szervezett látványos korteshadjáratot: abban bízott, hogy az emberek tettei alapján ítélik majd meg. Értékelik, vagy elvetik kétéves tevékenységét az alpolgármesteri tisztben. Udvard polgárainak döntő többsége nagyra értékelte eddigi munkáját, és bizalmat szavazott Száraz Józsefnek. Fogékony az újra, érti a kor parancsszavait n feloldódnak a görcsök... fogalmazódott meg bennem, ahogy Száraz József az önkormányzat időszerű tennivalóit vette számba. A bátor vállalkozószellem, az újszerű, hatékony megoldások keresése tevékenységének , szerves részéve vált. így aztán nem véletlen, hogy Udvardon zöldet kapott a vállalkozási szellem. — Szeretnénk megerősíteni a vállalkozói kedvet. Nem divattól támogatjuk a vállalkozókat. Azt akarjuk, hogy erőre kapjanak, a község számára új munkalehetőségeket teremtsenek, és itt fizessenek adót — vallotta a polgármester. Az önkormányzat ilyen viszonyulása nyomán bátrabban vállalkoznak a falu polgárai még a mezőgazdaság terén is. Foglalkoznak kiskereskedelemmel, zöldség-gyümölcs felvásárlásával, értékesítésével. Létesítettek élelmiszer-nagyraktárt is. Akadt merész üzletember, aki mezőgazdasági gépek árusításával foglalkozik biztató sikerrel. — Voltak félelmek, aggályok, hogy ezek a vállalkozók a mezőgazdasági szövetkezetét akarják szétrombolni. Lassan feloldódnak a görcsök, enged a félelem. A falu többsége megértette: megférhet egymás mellett, sőt, egészséges versenyszellemet hozhat létre a szövetkezet és a mezőgazdasági vállalkozó — magyarázta a rendszerváltás legmarkánsabb jegyeit Száraz József. A nagyközség életéhez szervesen kell kapcsolódnia a széles körű sporttevékenységnek — vallotta mindig is a polgármester. Száraz József elkötelezetten tett és tesz azért, hogy így legyen. Nem kötelességből, hanem hivatástudatból, valódi, lelkes sportszeretettel. A tömegsport fellendítéséhez szükséges anyagi háttér megteremtésében is az új, bátor megoldásokat keresi, a vállalkozó szellemet érvényesíti — eredménnyel. Nem újdonság, hogy munkája ünnep- és hétköznapjai szervesen összefonódnak ennek a városiasodó nagyközségnek megannyi gondjával-bajával. Bátorságát és felelősségtudatát jelzi, hogy nehéz, átmeneti időkben merte vállalni a község vezetését. Ahogy térképekkel, tervrajzokkal teli dolgozószobájában ültünk, vagy körsétát tettünk a falu élénk forgalmú központjában, ahogy történelmi szakértelemmel kalauzolt a csodálatos udvardi kálvárián, megértettem: a napi gondok végeláthatatlan sora mellett a múlttal is számolnia, a jövőre is gondolnia kell. A múlt örökségével, igazságtalanságaival a jogtalanul elkobzott földterület és ingatlan feltérképezésével, a tulajdonosaiknak történő visszaszolgáltatásával igyekszik az önkormányzat szembenézni. Vezetése alatt Udvard önkormányzata a jövőre is figyel, távlatokban gondolkodik. Építész alkalmazásával a falu lakosságával megtanácskozva döntenek arról, hogyan épüljön-szépüljön Udvard központja, hogyan szolgálja leginkább a lakosság érdekeit, es milyen módon tegyen fokozatos lépéseket a várossá válás érdekében. MÁZSÁR LÁSZLÓ
