A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-23 / 43. szám
Remélem a kedves olvasó nem tartja publicisztikai túlzásnak, ha azt állítom, hogy Nyitrát nagy megtiszteltetés érte (pontosabban a Nyitrai Egyetem Hungarisztika Tanszékét), amikor a nemzetközi nyelvészeti konferencia megrendezésével bízták meg. A szeptember derekán két napon át tartó nyelvészeti tanácskozás "az élő magyar nyelv területi változatainak* vizsgálatát tűzte zászlajára, és jeles romániai, magyarországi, kárpátaljai, horvátországi, németországi és természetesen szlovákiai nyelvészek, tudósok, gyakorló pedagógusok járultak hozzá előadásaikkal a konferencia munkájához. Valamivel a kezdés előtt érkeztem a konferencia színhelyére, amelynek az egyetem főépületéből adtak helyet, s így szót válthattam a konferenciára érkezőkkel. Elsőként talán Jakab Róbertnét említeném, akit ezúttal nem politikai célok vezettek Nyitrára (A Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnök asszonya), hanem gyakorló pedagógusként 'A nyelvjárás, a köznyelv és többségi nyelv viszonya* című előadását jött megtartani. Az elsők között érkeztek a CSEMAT tagjai is, közülük Csuka Gyulával beszélgettem el. Előadásának az ‘Egyes szakterületek nyelvi különfejlődése Szlovákiában' címet adta. Ám tudjuk, hogy a genetikával foglalkozó tudományos kutató, egyik tartós szenvedélye a nyelvművelés, különösen a mindennapi (magyar-szlovák) terminológiai gondokon igyekszik könnyíteni írásaival. A kezdés előtt még volt időik megtekinteni a Könyvbarátok Fórumának és a hazai sajtótermékek kiállítását. Az újságokból és hetilapokból ingyen vihettek a látogatók, de sajnos a könyveket nem lehetett megvásárolni, pedig volt érdeklődés... Néhány perccel tíz után aztán a nagyteremben összegyűltek a vendégek, és Alabán Ferenc tanszékvezető szavai után, Peter Liba professzor, az egyetem dékánja köszöntötte a konferenciát. Rövidre fogott, ám velős mondandójában hangsúlyozta, hogy ‘ebben a mozgalmas politikai forrongásban, amely körülvesz bennünket, éppen a tudományos kutatás, a tudományos gondolkodás, a pedagógiai munka és más kulturális jellegű tevékenységek örökös értékeket teremtenek. Meggyőződésem, hogy a kis nemzetek, kultúrájukkal Közép- Európában a demokratikus gondolkodás kultúráját magasabb szinten tartják.* A megnyitó után plenáris ülés következett, amelyen Sebestyén Arpád elnökök. Elhangzott Anyanyelvűnk jövőjéért Jakab István köszönti a konferencia résztvevőit Balról jobbra: Jakab Róbertné, Telekiné és László Béla Kiss Jenő, Jakab István és Szabó Géza előadása. Délután és a konferencia másodnapján az előadók három szekcióban — köznyelvi, nyelvjárási, onomasztikai — dolgoztak. A honi nyelvi gondokról Jakab István, Csuka Gyula, Szabómihály Gizella, Lanstyák István, Drábek Zsuzsanna pedig "A magyar—szlovák kétnyelvű diákok szlovák szókincsének néhány sajátosságáról' tartott előadást. Jakab Róbertné arra utalt, hogy a Magyarországon élő szlovákságnak nincs iskolahálózata, így az otthon beszélt nyelv egyre beszűkül, és szinte kihalásra ítéltetett. Szó esett a magyarországi románok nyelvhasználatáról is. Varga József a Mura-vidéki kétnyelvű terület személynévanyagának vizsgálatát tárta a hallgatóság elé. A Nyitrán megtartott nemzetközi konferencián elhangzott 41 előadást gond lenne külön-külön értékelni. Nyilvánvaló, az lenne a legcélszerűbb, ha könyv- vagy más formában hozzáférhető lenne az anyag különösen a nyelvészek, pedagógusok, de más közösségek számára is. Am ismervén a könyvkiadás — azon belül a tudományos irányzatú munkák megjelentetésének — gondjait, addig is néhány "hazai" vonatkozású nyelvi gondokkal foglalkozó tanulmányt nem ártana megjelentetni lapjaink hasábjain. Annak kapcsán lenne fontos, hogy a konferencia után kialakult borús hangulatot — beteg a nyelv!, az érettségizők nyelvtudása gyönge — az olvasók saját véleményük alapján igazolhatnák, illetve cáfolhatnák. De a megjelentetés fő célja mindenképpen a tudományos gondolkodás és a nyelvtudomány iránti érdeklődés lenne. A konferencia résztvevői a tudományos értekezések szüneteiben megismerkedtek Nyitrával és a zoboraljai falvak hagyományaival és történelmével. Motesiky Árpád A HÉT 5
