A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
MINERVA Maszek tévé tája inhon Egszakadás, földindulás lett a következménye a Kulturáis Minisztérium kebelében működő műsorszóró bizottság döntésének, miszerint az eddigi TA3-as csatornát a Perfects Kft. magántársaságnak engedik át. Az így kitört vihart mógcsak tetézte a tény, hogy "társuk", a Médium 5 Kft. — amellyel osztozkodni "kényszerülnek" a műsoridőn — csupán papíron létezik, alaptőkéje alig van, valójában pedig az eddigi üzemeltetőkből — a TA 3 vezetőségéből áll. A hoppon maradt negyven további kérvényező azon nyomban megóvta a döntést, kétségbe vonva megalapozottságát. Bár azon el lehet vitatkozni, hogy mennyiben volt helyes egy özönvíz előtti kormányrendelet alapján egy minisztérium — tehát közvetve a kormány — által kinevezett bizottságra hagyni a kereskedelmi televíziós kérvények elbírálását, tekintve, hogy erre valójában a parlament által jóváhagyott, független szakértőkből álló testület sokkal alkalmasabb lenne, még az sem a fő baj, hogy talán Sörös (sic!) úr áll-e valamelyik győztes kérvényező mögött, sokkal nagyobb gond, hogy gyakorlatilag nincs szabad frekvencia. Tehát a sok-sok (tévés) eszkimóra alig jut egy-egy (frekvencia) fóka. Egészen pontosan: a negyvenkét kérvényező között szót lehetett osztani egy szabad hálózatot (a TA 3-at) és egy (!) helyi, pozsonyi frekvenciát. Ahhoz, hogy ne uralkodjon el az anarchia a televízió területén, tehát minden országban megfelelő minőségű legyen az adás, az Európai Távközlésügyi Unió (EBU — European Broadcasting Union) által jóváhagyott frekvenciákon és jelleggörbével köteles mindenki sugározni. Ennek keretén belül a közép-európai államok általában három-négy adáshoz elegendő "földi" frekvenciát kaptak, ami nem is olyan kevés, ha tekintetbe vesszük méretüket és politikai tagoltságukat. Belegondolva, hogy egy olaszországnyi vagy franciaországnyi területen (ahol egy-egy állami csatorna van) Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország esetében — összesen kilenc állami tévéhálózat működik (ORF 1. FS 2, MTV 1, TV 2, F 1, CT, STV, OK 3, TA 3) égnek áll a szakember haja. Tudni kell, hogy szinte mnindenütt a világon általában csak egy közszolgálati csatorna van, a többit pedig kereskedelmi, illetve független állomások kapják. Sőt, az Egyesült Államokban minden tévéállomás magánkézben van, s lám nem is veszélyeztetik annyira a politikai stabilitást. Ezzel szemen Közép- Európában épp az a kormányok legfőbb gondja, hogy megfelelő befolyással rendelkeznek-e a televízióban. Felmerülhet a kérdés, nem fordulhatunk-e az illetékes EBU bizottsághoz újabb csatornák biztosítása ügyében? Sajnos, ez a frekvenciaszerzés műszaki szempontból szinte kivihetetlen, a televíziós jel egyik jellemző tulajdonsága, hogy az ionoszfórán áthatolva kiszökik az űrbe, ennek megfelelően csak olyan távolságban vehető az adás, ahol "rálátás" nyílik az adótoronyra, vagyis a vevőantenna közvetlenül foghatja a műsort. Ennek megfelelően egy ország besugárzásához egész adóhálózat kiépítése szükségeltetik. Az érintett országok kis mérete miatt egymás területére is besugároznak, így a szomszédos adóhoz közeli frekvencián lehetetlen adást elhelyezni, mivel ez jelkeveredóshez (interferenciához) vezet, ami lehetetlenné teszi a vételt. Ebből a helyzetből csupán két kiút lehetséges: a közvetlensugárzó műhold alkalmazása vagy a kábeltelevízió. Napjainkban vagy féltucat műhold sugároz szinte éjjel-nappal több tucat műsort, csakhogy tájainkon egyelőre aránylag ritka vendég a műholdvevő, így ezzel a kereskedelmi társaságok csak távlatilag számolnak. Ók ugyanis a közszolgálati tévével ellentétben sem előfizetői dijat nem szednek — egyedül kódolással védhetik az adást, így a dekóderekórt bérleti dijat számolhatnak fel —, sem (állami) támogatásban nem részesülnek. Általában reklámbevételeikből tartják el magukat, viszont a reklámidő ára a potenciális nézőközönség számától, illetve a nézettségi aránytól függ. Nem csoda, ha lanyha az érdeklődés a tévézés e formája iránt egy olyan országban, ahol tized százalékokban fejezhető ki a műholdvevő tévék aránya. Jelenleg még aránylag kicsi a kábeltévé népszerűsége is, holott ennek Amerikában és Nyugat-Európában jelentős nézóbázisa van. Fő előnye a kábelen át továbbított műsor jó minősége. Műszakilag ez a rendszer azokat a frekvenciákat használja fel, amelyeket a vezeték nélküli hatósági és hivatali gyakorlatban alkalmaznak (katonaság, rendőrség, légiforgalom, tűzoltóság, mentők, CB-sáv stb.) Miután az egész adás zárt kábelrendszerben történik, ez nem zavarja a hatósági frekvencia felhasználókat. A kábeltévé meghonosítása ott igazán gazdaságos, ahol néhány tízezer készülék köthető be a rendszerbe, tehát a nagyobb városokban, tekintve, hogy a kábelhálózat kiépítése nem a legolcsób mulatság. Ennek ellenére — épp a sugárzási frekvenciák hiánya miatt — a magántévé-20 A HÉT
