A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
MINERVA nek elsősorban erre a lehetőségre kell összpontosítania. Annál is inkább, mivel így valamennyi eddigi kérvényező hozzájuthatna egy-egy akár országos csatornához is, és még mindig maradna egynéhány tartalékban. Akármennyire is fáznak jelenleg ettől a lehetőségtől, egy tőkeerős partner segítségével mindenképp érdemes belevágni, hiszen aligha mentesülhetünk épp mi attól a kábeiesítési folyamattól, amely az Egyesült Államokban egy-két évtizeddel ezelőtt játszódott le, Nyugat-Európában pedig még napjainkban is tart. Sokkal előnyösebb a helyzet az URH rádiózás területén. Olyannyira, hogy még csak meg sem említette a sajtó, hányán kaptak sugárzási engedélyt a kérvényezők közül. Ennek a relatíve jó helyzetnek a magyarázata roppant egyszerű: egészen a közelmúltig a volt szocialista országok a 66 MHz és 72 MHz közé eső "keleti" (OIRT) sávon sugároztak, a "nyugati" (CCIR) sávot 87 MHz és 104 MHz között egyáltalán nem használták. Mivel az URH adás is áthatol az ionoszférán, a nyugati adók hatósugarán kívül esünk (leszámítva a német és osztrák "áthallásokat"), így könnyen elhelyezhető legalább egy tucatnyi adó a még ki nem használt sávban. Annak ellenére, hogy a rádióadás sokkal könnyebben megvalósítható tőkeszegényebb környezetben is, jóval nagyobb az érdeklődés a tévézés iránt. Való igaz, attraktívabbnak tűnik az utóbbi, viszont tudni kell, hogy egy országos hálózat fenntartása, megfelelő műsorok gyártása és vásárlása csaknem egymilliárd koronába is kerülheti Arról nem is beszélve, hogy a legmodernebb televíziós technika ára az aranyéval vetekszik — például csak egy jóminőségú hordozható kamkorder sem takarható be egymillió koronából —, ráadásul csúcsszakemberek egész garmadája szükségeltetik a működtetéshez. Kevesen tudják, de a hadiipar és a számítógéptechnika után a televíziózás igényli a legmodernebb munkamódszereket, legjobban felszerelt munkahelyeket és a legjobban felkészített-megfizetett szakembereket. A műsorok hatásmechanizmusának vizsgálatai arról tanúskodnak, hogy az emberek vizuális befogadóképessége tovább nem növelhető: a szaporodó tévécsatornákkal arányosan csökken a műsorok nézőre gyakorolt hatása. Míg egy emberöltővel ezelőtt — amikor összehasonlíthatatlanul kevesebbet sugárzott a tévé — a nézők egy hétre visszamenőleg is emlékeztek az általuk látott műsorok tartalmára, ma már az előző napi adások puszta címének a felidézése is gondot jelent Tehát az élesedő konkurenciaharcban egyre nehezebb érdekes, változatos, igazán nézhető műsorokat készíteni. Örvendetes tény tehát, hogy hazai tájainkon is megjelenik a közeljövőben a magántóvé, viszont minőségi ugrást rövid távon aligha lehet várni tőle. Már csak azért sem, mert a legjelentősebb tévétársaságok által gyártott és sugárzott jelenlegi műholdas műsorok nagy része sem állja ki a minőség próbáját. OZOGÁNY ERNŐ Törpe elefántfaj Afrikában nyilvánvalóan két különböző elefántfaj ól. Eddig is ismeretes volt az afrikai elefánt több alfaja, melyeket főként fülük formája és nagysága alapján lehetett megkülönböztetni. Míg a legnagyobb termetű és igen nagy, legyezöszerű fülekkel rendelkező sztyepp-elefánt (Loxodonta africana africana) bikáinak magassága elérheti a 3,5 métert, az erdei vagy kerekfülű elefánt (Loxodonta africana cyctotis), mely Nyugatós Közóp-Afrika erdőségeiben honos, jóval kisebb termetű sztyeppi rokonánál. Az erdei elefántok kifejlett bikái mindössze 2 méter körüli magasságúak. Az újabb hírek szerint még törpébb — nem alfajnak, hanem önálló fajnak számító — elefántok is léteznek Afrikában. Martin Eisentraut professzor és dr. Wolfgang Böhme (Alexander Koening-Kutatóintózet, Bonn) a kölni állatkert folyóiratában Kongóból származó új fónykópdokumentumokat tettek közzé, melyeken a csordában legelésző elefántok méretét egy, a közelükben álló ezüstkócsaghoz lehet viszonyítani. Ebből kitűnik, hogy a kifejlett, törpe elefántok magassága legföljebb 150 centimétert tesz ki, a fiatal példányok pedig "juhászkutya" nagyságúak. Minthogy ebben az övezetben nagy termetű elefántfaj is előfordul, feltehető, hogy két elkülönült, egymással nem kereszteződő fajról van szó. (Az elefántnak kihalt törpe fajai földközi-tengeri szigeteken talált maradványok alapján ismeretesek.) A törpe fajok, alfajok, többnyire szigeteken alakulnak ki, mint például az ázsiai orrszarvú szumátrai, borneói stb. alfajai. Az új afrikai törpe elefántfaj — ha a hír bizonyítást nyer — ha nem is szigeten, de feltehetően egy teljesen "beltenyósztődó" elszigetelődött állományban alakulhatott ki. A tüdő — mint fül A levelibékák nemcsak fülüket használják hallásra, hanem a tüdejüket is. Az Ulmi Egyetem biológusai azt a szokatlan tényt vizsgálták meg közelebbről. Annak megállapítására, hogy mely irányból jön a hang, hallásunk azt az időkülönbséget értékeli ki, mely a hanghullámnak a bal vagy a jobb fülhöz való megérkezése között telik el. A levelibékánál a két fül közötti távolság azonban csak pár millimétert tesz ki. E kétéltűek hallása ezért ’nyomás-grádiens ’-felfogóvá fejlődött ki: mindkét fül nemcsak a közvetlenül, hanem a kerülő utakon érkpző hangjelzéseket is kiértékeli. így például azokat a hanghullámokat is, melyek kívülről a tüdő meghatározott részeire jutnak el. A hang onnan a gégén keresztül tevődik át a dobhártyákra, és ott regisztrálódik. A növények is "leéghetnek" a napon A növények is "leéghetnek" a napon, ha túl sok ibolyántúli sugárzást kapnak. A Freiburgi Egyetem biológusai azokat a mechanizmusokat vizsgálják, amelyekkel a növények egy ilyen "ibolyántúli'-stressz ellen védekeznek. Ez speciális pigmentek segítségével történik a külső sejtrétegekben, ilyenek lehetnek például a fravonoidok, melyek fenyszűrőként az agresszív sugarakat visszatartják. A pigmentképződóst az úgynevezett "fotoreceptorok" indítják meg. Mindenesetre a gének, melyek a receptorok kialakulásáért felelősek, maguk is érzékenyen reagálnak az ibolyántúli sugárzásra — az erős megvilágítás aktivitásukat csökkenti, s így a növény fenyegető mértékben "lesülhet" a napon. A fokozott ibolyántúli sugárzás — amitől az ózonrétegnek a középső atmoszférában megfigyelhető tönkremenetele miatt rettegünk —, talán a haszonnövények ólelmiszerhozamát is csökkenti. A HÉT 21
