A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-09 / 41. szám
HÍRMONDÓ "Erzsébet császárné" centenáriuma Komáromban A komáromiak által "Erzsébet császárnénak" is becézett dunai acélhíd a közelmúltban — virágfüzérekkel ékesítve — ünnepelte forgalombahelyezésének centenáriumát. A reggeltől késő éjszakáig tartó rendezvénysorozat lehetőséget nyújtott az "acélfenség életrajzába" való betekintésre és a tűnődésre... Hiszen a HÍD együtt él és érez az emberekkel — szégyenlősen hallgatja ki a szerelmespárok titokban elsuttogott vallomásait, lópaták csattogására és tankok dübörgésére emlékezteti a korosabb sétálgatókat, könnyeket hullat a folyó hullámai között végső megnyugvást találókért, üdvrivalgással fogadja a nemzetközi futóversenyek bajnokait... Érez és hálás pillantásokat vet azokra, akik gondozzák, fényárban fürdetik, viszontszeretik, s bele-beleborzong, amikor hajdani megcsonkítóira gopdol. Ha a HÍD beszélni is tudna... Am helyette, elődeiről és róla "beszélnek" azok az összegyűjtött dokumentumok, amelyek a Duna Menti Múzeumban megnyitott centenáriumi kiállításon tekinthetők meg. XVI. és XVII. századbeli török hajóhidakról, XVIII. és XIX. századbeli repülő- és fahidakról készült fotók, továbbá az Erzsébet híd tervrajzai, az építkezési munkálatokról készített fényképek, az 1945—46-os felrobbantás utáni felújítással kapcsolatos és a későbbi javítási munkálatokat megörökítő iratok, rajzok, valamint a közel negyed évszázada álló csapóhid fotói láthatók a tárlaton. Részletes információk szerezhetők a centenárium tiszteletére kiadott kétnyelvű katalógusból is, amely a híd történetének leírását és a műszaki adatokat is tartalmazza. Az észak-komáromi hídfőnél tartott délelőtti emléktábla-avatás és a kiállítás hivatalos megnyitója után hazai és magyarországi szakemberek tartottak négy előadást az ősi dunai átkelőhelyekről, a híd történetéről, a korabeli hídavatásról és jelenlegi műszaki állapotáról. Az elmondottakból kiderült, hogy a megépült komáromi vashidat I. Ferenc József beleegyezésével nevezték el a feleségéről, Erzsébet királynéról. A komáromi hídfő jobb oldali mellvédfalára a kivetkező feliratot vésték: "ERZSÉBET-HID. Létesíttetett: I. Ferenc József ausztriai császár és Magyarország apostoli királyának uralkodása alatt, gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége idejében, Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter által 1891. 1892." Az akkor még újszőnyi oldalra pedig: "Czekelius Aurél műszaki tanácsos vezetése alatt megépítették Gregersen G. és fiai vállalkozók. A vasszerkezetet a m. kir. államvasutak gépgyára készítette." A híd átadására 1892. szeptember 1 -jón éjfélkor került sor. Aznap délután rendkívüli városi közgyűlést tartottak, ahol a megjelentek tudomásul vették többek között a híd megnyitására és a vámtarifára vonatkozó miniszteri rendeletet. Este 150 térítéses bankett volt özv. Fábiánné Nádor utcai éttermében, majd éjfél előtt a bankett résztvevői a város lakosaival együtt az új hídhoz vonultak, ahol a kereskedelmi miniszter nevében Zsedényi Gyula főmérnök éjfélkor a hidat megnyitottnak nyilvánította. Ezután Tuba János országgyűlési képviselő mondott a híd jelentőségét méltató beszédet, majd az ünneplő közönség görög tűz fényénél, Lakatos Frédi cigányzenekarának Rákóczi-indulójával elindult a híd közepe felé, ahol találkozott az újszőnyiekkel. Azután az ünnepi aktus megismétlődött az újszőnyi hídfőnél, ahol Horváth András elöljáró és Szombathely alispán mondott ünnepi beszédet. A két cigányzenekar közösen eljátszott Rákóczi-indulója zárta az ünnepséget. Hasonló "forgatókönyv" alapján zajlott a híd délutáni centenáriumi avatása is, amelyen Észak- és Dél-Komárom városatyáin kívül részt vett és ünnepi beszédet mondott IVAN BAUER és REGÖSS SZILVESZTER, a Szlovák, illetve a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium osztályvezetője, továbbá dr. IVÁNYI MIKLÓS, a budapesti Műszaki Egyetem tanára és RICHARD EINBURGER, Jugensdorf (Komárom ausztriai testvérvárosa) polgármestere is. Sajnos, a délelőtti vendégek — a "Becs—Belgrád Nemzetközi Úszókonferencia" százötven résztvevője még ezt megelőzően továbbutazott Komáromból. Ismét sor került szalagátvágásra, cigányzenekar kíséretében zajló söröshordógörgetósre és az észak-komáromival azonos emléktábla leleplezésére a dél-komáromi hídfőnél, az eredeti 100 éves tábla mellett. A Rákóczi rakparton felállított sörsátorban ingyen sör várt a szomjazókra, és kezdődött a Garabonciás együttes táncháza, amelyben — sajnálatos módon — csak az apróságok ropták a táncot. A sötétedéskor megcsodált tűzijáték után következett egy magyarországi amatőr zenekar utcabálként meghirdetett koncertje, amelynek a színvonaláról inkább nem kívánok bővebben szólni... Volt hát egy "híd-ünnepély", amely alatt — főleg a sörsátor melletti asztaloknál — újabb apró hidacskák épültek egy államhatár által kettészelt város lakosai között. Egyesek hasonló sátor felállítását hiányolták az északi parton is, mások így látták jónak, hogy egy helyszínen cseveghetnek-vigadhatnak az ünneplők. Voltak, akik felidézték a múlt gyászos eseményeit: a háború alatti hídrobbantást, illetve a ’68-as lánctalpasok bevonulását. Szóba került a "kedvenc utód" — a párkányi Mária Valéria-híd állapota is. Akadtak, akik inkább csak a kellemes élményekre — a közelmúlt eseményeire kívántak emlékezni, így például az idei I. Komáromi Napokon történt lovashuszárok átvonulására, a Komárom—Komárno nemzetközi futóverseny győzteseire, a szülőváros tornyait évekig csak a határ túloldaláról szemlélhető disszidens 1989-es hazatérésére... Komáromi Erzsébet híd — egy esély a népek, nemzetek közti együttműködésre, újabb száz (vagy még több) évig tartó baráti kézfogásra. A HID áll méltóságteljesen és reménykeltőén, miközben azt susugja: nem akar gyűlölködést szító diktátorok prédájává válni! Higgyük hát, hogy "a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés..."! Miskó Ildikó Fotó: Czékus Péter 8 A HÉT
