A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-09 / 41. szám
HÍRMONDÓ Újabb találkozás Dúdor Istvánnal szlovákiai állampolgárok számára, s ezek az olcsóbbak közül valók. Viszonylag kevés pénzért, elő- vagy utószezonban elviszik az érdeklődőket Görögországba vagy a horvát tengerpartra is, de például Magyarországon már alig akad olcsó üdülési lehetőség. Szerinte az utazási kedvet nem is annyira a feszültebbé vált közép-európai helyzet csökkenti, mint inkább a fokozódó drágaság és életszínvonalcsökkenés. Sajnos az embereknek alapvető élelmiszerekre sem mindig futja már, így a kisemberek nem tartoznak az ügyfeleik közé. Az újabban elszaporodott magán utazási irodák azonban nem jelentenek kimondottan nagy konkurenciát az Ibusz számára, mivel szolgáltatásaik annyira alacsony színvonalúak, hogy még olcsóságuk sem csábítja a klienseket, főleg ha egyszer már pórul jártak...-lamér(Fotó: Prikler) elmondta, hogy ezek az irodák bizony kemény, és olykor nem is mindig tisztességes ellenfelek, akik valóságos élethalálharcot vívnak a piacokért, a fennmaradásért. Véleménye szerint csakis az marad talpon, akinek a szolgáltatásaival az ügyfelek teljes mértékben elégedettek, akiben nem rendül meg a bizalom. Sokféle igényt kell szem előtt tartaniuk és kielégíteniük, ezért állandóan bővíteniük kell mind a kínálatot, mind pedig a szolgáltatások jellegét. Pele Zsuzsa arról tájékoztatott, hogy az Ibusz ma már Csehszlovákián belül is szervez társasutazásokat és üdüléseket csehA közelmúltban új irodába költözött az idén 90 éves magyarországi Ibusz utazási iroda pozsonyi kirendeltsége. Meghitt ünnepség keretében köszönte meg az iroda — s egyben részvénytársaság — vezetése a belsőépítészek remek munkáját, amellyel kellemes környezetet teremtettek mind az ott dolgozók, mind pedig az ügyfelek számára. A Panská vagyis az Úri utcában ma több utazási iroda található, s az ember — talán egy kissé naivan — úgy képzelné, hogy ezek nagyon jól megvannak egymással, sőt, uram bocsá’ még segítik is egymást. Bíró Gáspár igazgató azonban UTAZNI JÓ, CSAK DRÁGA... A csupán harmincnyolc évet élt festőművészről, akinek önpusztító életmódját ismerősei és talán barátai is megdöbbenten szemlélték, vagy csak asszisztáltak hozzá, annak idején rengeteg megbotránkoztató hír járta. Ömaga elutasította a segítséget, nem engedte, hogy mentőövet dobjanak abba az örvénybe, amely magával sodorta. Önmaga akart megbirkózni a nagy kezdőbetűs Élettel. A róla keringő, egykor megbotránkozást keltő történetek mára legendákká szelídültek, s az évek folyamán Dúdor barátainak száma is egyre szaporodik. Valószínűleg így is van ez rendjén, hiszen a rosszat, a kellemetlent lassan elfelejtjük, s idővel az élők megbékélnek a holtakkal. A mindig nyugtalan lelkű Dúdor István életműve immár végérvényesen lezárt. Értékét talán majd csak egy új kor emberei tudják elfogulatlanul — mindenféle személyes emléktől, élménytől elvonatkoztatva — felbecsülni. Az érdeklődők 1992. szeptember 11 -tői október 2-ig a pozsonyi Magyar Kulturális Központban láthatták az öt évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt festőművész emlékkiállítását. Gyökeres György felvétele a kiállítás megnyitóján készült. (melaj) A HÉT 9