A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-02 / 40. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — TÖKETEREBESI JÁRÁS TISZACSERNÓ (Čierna nad Tisou) A kisvárost lényegében 1946 után mesterségesen hozták létre, Ágcsemő, Bély, Kis- és Nagytárkány földjein, a Szovjetunióhoz csatolt Csap vasúti csomópont "utódjaként". Eredetileg mint az átrakodóállomás dolgozóinak a lakótelepe épült ki, ezért őstörténete nincs, temploma is csak mostanában létesül. Magyar tanítási nyelvű osztályok az alapiskolában csak 1989 után nyíltak. Tiszacsernő polgármestere Ján Petro, a Csemadok-alapszervezet elnöke Simon László. Népszámlálási adatok: 1980: 3818 lakosból 2062 magyar (54 %) 1991: 4718 lakosból 2920 magyar (62 %) VAJÁN (Vojany) A Labore bal partján, az egykori Ung megyében fekszik. Első említése 1427-ből való (Wajan), amikor a Csicseriek birtokolták és várkastélyt is építettek — ennek későbbi sorsa ismeretlen. Nem sokkal később királyi engedéllyel a birtokosoknak róvjoguk volt, s ez ugyancsak hozzájárult a település fejlődéséhez. A múltban nagyon fontos szerepet játszott a lakosság életében a halászat és pákászat, hisz volt elég folyó- vagy állóvíz. Református temploma már a XVII. század elején megépül, de később tűzvészben megrongálódik, ezért más helyen újból megépítik a XIX. század közepén. A község neve ma a közelében álló gigantikus hőerőműről (EVŐ) ismert. Vajánban alsó és felső tagozatos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Polgármestere Kovács Ferenc, a Csemadok-alapszervezet elnöke Soós Gyula. Népszámlálási adatok: 1980: 795 lakosból 675 magyar (85 %) 1991: 766 lakosból 654 magyar (85 %) VÉKE (Vojka) Első említése 1245-ből ismert (Weyka) egy határleíró okiratból. Bodrogköz északi peremén, a Ticce elhagyott holtágai között fekszik, részben homokdombokon. Fejlődése gyors volt, mert római katolikus kőtemploma már 1314-ben állt, sőt, Pápán öntött harangja is ebből a korból származik; a XIX. század végén tűzvészben semmisült meg. A templom közelében temetik el a Zétóny ostrománál 1558-ban elesettek egy részét. 1578-ban a reformátusok birtokába kerül, és csak 1750-ben kapják vissza az eredeti birtokosok, Ghilányi György új birtokos jóvoltából, és ekkor a pápától teljes búcsút nyer. A XIX. század elején a kastélyra emeletet építtet Ghilányi Franciska férje, a történetíró-levéltáros Szirmay Antal, akit később a már említett, szomszédos templomban temetnek el 1812-ben. A községben 1975-ig alsó tagozatos magyar alapiskola működött — utolsó tanítói Kostyánszky István és Szunyogh Jolán voltak. Véke polgármestere Furik Béla, a Csemadok-alapszervezet elnöke Mislay Angéla. Népszámlálási adatok: 1980: 509 lakosból 489 magyar (96 %) 1991: 438 lakosból 378 magyar (86 %) és 49 roma ZEMPLÉN (Zemplín) A Bodrog folyó jobb partján fekvő, megyének nevet adó község, írott formában rögzített első emlékei a XIII. század első feléből valók — "Zemlyn, Zemlenvar" stb. A kelták által emelt, avarok és bolgár-szlávok által továbbfejlesztett földvár már a honfoglalás első hullámában (895 körül) a magyarok kezére kerül. Ezt bizonyítja többek között a várral szemben levő Szélmalomdombon feltárt vezérsír is, gazdag leletekkel. István király megyeszervezési munkájának köszönhetö-A TÖKETEREBESI JÁRÁS MAGYARLAKTA TELEPÜLÉSEI TŐKF.TEREBES Országhatár Járáshatár Járásszékhely I-aknsság száma: o O O o 500 alatt 501 - 1000 1001 - 2000 2001 - 5000 5001 - 10000 10001 -20000 Készítette: clr. Sebők László 2IKKX1 teleti A magyar nemzetiségűek aranya az lWl.cvi népszámlálás szerint (10 fő vagy 1 ' Ír. felett) 12 A HÉT
