A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-18 / 38. szám
MINERVA MAGYAROK AMERIKÁBAN Korunk Edisonja: Goldmark C. Péter A tizenkilencedik század ipari forradalmának hatásaként gyökeresen átalakult a társadalom. A gőzgép feltalálásával, majd ezt követően a villamos energia fejlesztésének, szállításának és felhasználásának a megoldásával alakultak ki azok a milliós gyárvárosok, amelyek korunk gazdaságának alapjaivá váltak. Thomas Alva Edison mintegy harmadfólezer szabadalmával szinte egymagában oldotta meg a villamos energia felhasználásával összefüggő megannyi műszaki kérdést, kezdve a hatalmas generátorok hálózatba kapcsolásától, a nagyfeszültségű távvezetékek kialakításán keresztül a lakásokban való felhasználásig bezárólag. Ennek keretén belül feltalálta a dugaszolóaljzatot (konnektort), a foglalatot (amit ma is Edison-foglalatnak hívnak), a hosszabbítózsinórt, a villanykapcsolókat, a biztosítószekrényeket és biztosítókat, az elosztószekrényeket és kapcsolókat, szinte mindent, ami lehetővé tette a villamosság alkalmazását mindennapi életünkben. Századunkban hasonlóan forradalmi változást a számítástechnika és az elektronikus tömegkommunikáció, a rádió és a televízió, tágabb értelemben a szórakoztató elektronika feltűnése jelentette. Mindkét témakörben jelentős szerepet játszottak a magyar tudósok: míg a modern kibernetika szinte kizárólag három kutató: Norbert Wiener, Howard Harthaway Aiken és Neumann János találmánya, addig a televíziózásban Goldmark C. Péter szerzett múlhatatlan érdemeket magának, aki szinte egy személyben oldotta meg a színes tévézés és a műholdakkal is összekapcsolható kábeltelevíziós rendszerek kérdését. Mint minden nagy találmány, a televízió is tudósnemzedékek évtizedes munkájának eredményeképpen jött létre. Heinrich Hertz felfedezését az elektromágneses hullámok létezéséről és terjedéséről Guglielmo Marconi használta fel vezeték nélküli hír továbbítására, majd a századelőn Kari Ferdinand Braun nyitotta meg a tévékópcsó és a tévékamera kifejlesztése felé a katódsugárcső megalkotásával. Az első használható televíziós elektromechanikus rendszer lévén — ahol a képfelbontás egy gyorsan forgó korong segítségével történt — meglehetősen rossz képet adott. Múlhatatlan érdeme viszont, hogy ő oldotta meg elsőként a kép és a hang egyidejű továbbításának problémáját. Végül is a harmincas években a lengyel—orosz származású Vladimir Zworikin munkássága nyomán születik meg az általunk is jól ismert fekete-fehér tévé. Goldmark Péter születésének évében — 1906-ban — fedezi fel Lee de Forest a triódát, amely évtizedeken keresztül az egyetlen erősítő elem a rádióban és tévében, mindössze hároméves, amikor K.F. Braun és G. Marconi Nobel-dijat kap a vezeték nélküli rádiózásban kifejtett érdemei elismeréséül. A fizika és a technika forradalmi éveiben folytatja tanulmányait, így aligha csodálható, hogy figyelme az elektronika felé fordul. Szülei 1919-ben Budapestről Becsbe menekülnek, így érettségi vizsgáját is a császárvárosban szerzi meg. Ez idő tájt veszi fel nevébe nagybátyja, Goldmark Károly zeneszerző iránti tiszteletből az ő németes nevének, a Cárinak kezdőbetűjét, így Goldmark C. Péterként ismeri meg később a világ. Egyetemi tanulmányait Berlinben folytatja, majd oly sok híres pályatársához hasonlóan a Siemens és Halske cégnél helyezkedik el. Mint oly sokuknak, neki is a fasizmus győzelme okoz törést az életében, a híres berlini tudósiskola több tucat tagjával egyetemben az Egyesült Államokba emigrál. Ő azonban mérnökember lévén nem egyetemen helyezkedik el, hanem az akkor már jónevű CBS (Columbia Broadcesting System) alkalmazottja lesz kutatómérnöki beosztásban. Csak három évre van szüksége ahhoz, hogy a laboratórium vezetőjévé küzdje fel magát. Az amerikai gyakorlatnak megfelelően ez nem adminisztratív beosztást jelent, csupán szabad kezet kap elképzelései megvalósításához, továbbra is kutató marad. Mint hamarosan kiderül, nem akármilyen fogás Goldmark a CBS számára. A híres személyiségekre jellemezőén róla is számtalan legenda kering. Közülük a legismertebb a színes televízió feltalálásának körülményeire vonatkozik. Eszerint Goldmarkra az Elfújta a szél című amerikai film színes változata volt oly nagy hatással, hogy még aznap éjjel hozzáfogott tévérendszerének kifejlesztéséhez. Az mindenesetre történelmi tény, hogy ekkoriban kezdett szabályos elhivatottságot érezni a színes tévé megalkotására. John Logie Bairad már tíz évvel korábban folytatott ez irányú kísérleteket, amelyek nem hozták meg a várt eredményt. A harmincas években már nyilvánvaló volt, hogy az emberi szemben a pálcikák a fekete-fehér kép kialakulását teszik lehetővé, míg a csapocskák adják a színes képet. Ez utóbbiból viszont csak három fajta van, a vörös, zöld és kék fényre érzékeny. Mivel az ember több tízezer színt és színárnyalatot képes megkülönböztetni, a televízió esetében is a három alapszínből kikeverhető — elvileg — az egész színskála (a gyakorlatban az átvitt információk korlátozott mennyisége és a luminofor réteg tulajdonságai miatt sokkal kisebbek a lehetőségek). Tehát önként adódott a lehetőség, hogy három elektronágyúval és olyan luminofor réteggel, amelynek szemcséi a három alapszínből tevődnek össze, megoldható a színes képátvitel. A CBS munkatársai Goldmark C. Péter vezetésével három óv kemény munkájával kifejlesztették a három alapszínnel dolgozó színes televíziós rendszert. Csakhogy ekkor jött a bökkenő: már a bemutatón kiderült, hogy túl sok fekete-fehér készülék van forgalomban (a harmincas évek végén az USA-ban csaknem egymillió darab), hogy olyan színes tévéadás induljon be, amely nem egyeztethető össze (inkompatibilis) az eddigi tévével. Újabb kemény munka eredményeképp Goldmarkéknak sikerült a két rendszert összeegyeztetniük, méghozzá a lehető legegyszerűbb módon: előző rendszerük három alapszínét megtartották, eközben egy teljes fekete-fehér képet is átvittek. Hogy ne nőjön az átviteli csatornák száma, úgy oldották meg a kérdést, hogy átvitték a világosságjel (V) minden árnyalatát a feketétől a fehérig, majd a világosságjeT és a vörös (R-red) különbségét (Y-R), illetve a világosságjel és a kék (B-blue) különbségét. Ahogyan a vörösből, kékből és a zöldből (G-gren) kialakul a világosságjel (Y), úgy lehet kialakítani a különbözeti jelekből (Y-R, Y-B) a G jelet. Ezzel a megoldással kompatibilissé tették a színes tévét a fekete-fehérrel. A színes készülék annyival többet tesz a fekete-fehér társánál, hogy a sorkioltó jelbe (mialatt a készülék elektronsugara lekapcsolt állapotban az 20 A HÉT
