A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-11 / 37. szám

OTT JÁRTUNK Visszaszerezni a régi dicsőséget A Kludsky Cirkusz a múltban világhírre tett szert. Három manézsával, hét­­száz állatával (ebből huszonnégy volt az elefánt!) az első köztársaságban a legnagyobb cirkusznak számított. Fénykorának akkor lett vége, amikor nem sikerült túlélnie a gazdasági válságot. Ami megmaradt belőle, azt meg a kommunista hatalom 1951 -ben államosította. A Kludsky név azonban nem tűnt el a süllyesztőben. Viselői kitűnő artistákként járták a világot. Mindezt Jozefina Kludska asszony­tól tudom meg nagytakarítás közben. (Úgy látszik a nők a cirkuszban sem tagadják meg magukat, lakókocsi ide, vagy oda, ablakot mosni, takarítani kell!) Tőle tudom azt is, hogy a változások után visszaigényelték az államosított cirkuszt... Az ügy úgy húzódik mint a rétestészta, s nem sok eredménnyel kecsegtet. Ennek ellenére önállósították magukat, s még hó volt, amikor Liberecfelé vették az irányt... A jelenlegi sátrat bérlik (ha durván akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám, a sajátjukat bérlik!), de már nem sokáig. Férje, Bohumil Kludsky épp azon van, hogy új sátrat szerezzen, mert a havírovi vendég­­fellépésük alkalmával olyan jégeső esett, hogy megrongálta, éjszaka, varrták... Kínos állapot, a nulláról kell indulniuk, s az újrakezdés nagyon nehéz. A külföldi artisták (még a románok is!) csak dollárért hajlandók szerződni. Egyedül az oroszok jöttek A Kludsky házaspár és majmaik nagy sikert arattak Párizsban el koronáért. Szerencsére kitűnőek, így a színvonal biztosítva van. A zenekar is orosz!... Esténként telt ház van, de a délutáni vagy délelőtti előadásokra már rányomja bélyegét a munkanélküliség, nem mindig telik meg a háromezer férőhelyes sátor... S minden nagyon drága: az olaj, a benzin, a villanyáram, s a városok szabta helypónz. Ivan Ringel országunk csücskéből, Ašból származik. 1961-től van a pályán, hazánkban ő az utolsó tigrisidomár, felesége szintén állati­domár, két számot is bemutat, egyet az afrikai elefántokkal, egyet meg a vízilóval. A kisebbik fiuk 18 éves, és állatgondozó a cirkuszban. A nagyob­bik, aki már 20 éves, zoológiát tanul a prágai Károly Egyetemen. Ideje, hogy a Ringel család után megismerkedjem az állatokkal. A 7 bengáli tigrissel, akik naponta egyen­ként 10 kg húst fogyasztanak el... Dáviddal, a vízilóval, akit Ringelék vaníliás pudingon neveltek fel több mázsásra. Nagy kópé! Több humor­érzéke van, mint némely embernek. Kényelmesen megvárja, míg a láto­gatók összegyűlnek a ketrece előtt, azután alaposan lespricceli őket... Ivan Ringel a két afrikai elefánt hátát simogatja... Hitetlenkedve hallgatom, hogy a két kisasszony, Zaira és Kenya ormányában 64 000 különböző izom van... Valami rémlik, mintha azt hallottam, vagy olvastam volna vala­hol, hogy csak az indiai elefántot lehet idomítani, az afrikait nem. Rögtön meg is kérdezem... Ivan Ringel bólint, igazam van, jól tudom... Hát akkor ez hogy van?... Az idomár a legna­gyobb lelkinyugalommal elmondja, hogy az afrikai elefántok közönséges gyilkosok, elég egy rossz szó, ütés, és kettéhasítanak az agyaraikkal, vagy beletaposnak a földbe... Olga, a felesége, végtelen türelemmel, kis­koruk óta foglalkozik velük. Csak szép szóval lehet előrehaladni, s minden elért eredményért sok-sok jutalom jár (cukor, alma stb.). A félelemről faggatom Ivan Ringelt. Ismeri-e? Milyen érzés bemenni a 7 bengáli tigris közé? Milyen az a 10—20 perc a rácsokon belül?... Volt-e már közvetlen életveszélyben? — Amint belépek közéjük, minden gond, baj, félelem lehull rólam. Húsz percig enyém a hatalom, én vagyok a győző. Ha csak egy pillanatra erőt Daniela Kludská — Hula-hula venne rajtam a félelem, ha csak egyetlen pillanatra kicsúsznának a dolgok a kezemből, végem volna!... A bengáli tigris roppant erős, úgy képzelje el, hogy akár öt kilométer távolságra képes elvonszolni egy nyolcmázsás bikát... Az az ide-oda szökkenés közöttük — könnyed tánc­­lépésekkel — nem más, mint tánc a halállal... Igen, jó néhányszor csak hajszálon múlott, hogy sikerült elme­nekülnöm a sírásó lapátja alól. Féle­lem?... Tulajdonképpen nem is a tigristől félek, vele tisztában vagyok, tudom, alig várja, hogy leharapja a fejem vagy más testrészem. Az embertől jobban félek. Az ember a legnagyobb vadállat. Nézzen csak körül a világban! Az embertől minden kitelik. Még az is, hogy tönkreteszi a civilizációt! Az idomár a cirkuszéletről mesél... Hogy Kludsky úr nagylelkű, a gázsi­hoz ingyen kosztot is biztosít... Hogy a havi 45 fellépés bizony fárasztó. Tavaly Keleten szerepelt, ahol a hőség miatt késő éjszaka kezdődnek az előadások a forró sátor alatt. Ez még fárasztóbb, még igényesebb!... 2 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom