A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-14 / 33. szám

KRONIKA

Településlexikon

Mikor háza felől tudakozódtunk, megkérdezte egy munkás, mit akarunk a Pistyitó... 'Igazságot akarunk tőle hallani", feleltük. "Attól ugyan azt nem hallanak." Dömötört nem találjuk otthon, kubikol a Vág töltésén. Családja azonban teljes számban otthon van: öreg szülők, orosz feleség, s hat gyerek. Az orosz asszonyka nagyon beszédes, de keveset értünk meg beszédéből. Annyit azonban megértettünk, hogy nekik rossz volt ott. Szeretett templomba járni, (sajnálta a pópákat), a kolhozt bojkottálták, kulákokkal tartottak. Valószínű tehát: Dömötörnek jönni kellett SSSR- ből. Szomszédai azt mondják, nem lehetett rossz dolga, nem éhezhettek, mert mikor hazajöttek, mindnyájan jó "bőrben" voltak, a gyerekek mind kövérek voltak, s itthon lesoványodtak.

A gútai kommunista pártot Dömötör nem szerelte lel Még Kisszigeteken se adnak hitelt szavainak. Nagyon kevesen vannak, akik hisznek neki. Kár, hogy személyesen nem beszélhettünk vele.

Gútán befejeztük közös vándorlásunkat. Csoportunk együtt ment Gutáról Kamocsára 21-én délután. Itt elváltunk. Nemesszeghy Obenauval Naszvadon át Martosra szándékoztak menni. Onnét több helység meglátogatása után Párkánynál át szándékoztak menni Magyarországba. Én Fekete Imrével Újvárba indultam. Imre Horváth Ferkónál megszállt, ón pedig 1/2 11-kor tovább utaztam Lévára.

(Vége)

JEGYZETEK ' * '

Aranyos (Csallóközaranyos) határa 1930-ban 2992 ha, lakosainak száma 2219; abból 95 (1921-ben 41) cseh és szlovák, 2 német, 19 zsidó, 15 cigány és 84 "külföldi". (1921-ben csak 2!) Az 1941-ben számlált 2240 lélekból 1146 kát., 1030 ref., 4 evang. és 60 izraelita, pedagógusainak száma nyolc. (1851-ben 832 ref., 328 r. kát és 35 zsidó lakta. 'A lakosok csaknem mind nemesok, s itt urbóriség nem volt’, írja róla Fényes Elek a múlt század derekán.) Aranyoson a Singer-örökösök 168 ha-ját osztották szét a telepesek között, stb. 1941-ben a Révész testvérek 500, a Karcsay testvérek 500, özv. Pázmány Dezsőnó 350, Vörös Ede 220, Vörös Zsigmond 220, özv. Beniczky Lajosné 200, özv. Nagy Miklósné örökösei 120 kát. holdat bírtak a határban.

Guta 1930-ban 10 822 lelket számláit, határa 11 741 ha. Lakosai közül 97 cseh és szlovák, 13 német, 273 zsidó, 173 cigány, és 45 "külföldi". A népesség szinte kizárólag katolikus; 1941-ben 93 reformátust, 14 evangélikust és 325 izraelitát számláltak a községben. Volt a népes falunak 1941-ben belközségi, pacséroki községi, nagyszigeti, kisszigeti községi, ill. r. kát. fiú- és r. kát. leányiskolája összesen 34 pedagógussal. Érdekes a határ szerkezete: a 20 441 kát. holdból 7995 szántó, 511 kert, 6327 rét, 3171 legelő, 668 erdő, 80 nádas és 1689 kh. egyéb terület. Az esztergomi érsekség 3943 hektáros birtokának központja Bajoson volt, ebből államosítottak 1926-ban 3762 s fölparcelláztak 181 hektárt. 1941-es birtokviszonyai: Esztergomi Érsekség 3432, Közlegelók Társulata 3146, Gúta község 1886 kát. holddal. Ekkor már polgári iskola is nyílt a nagyközségben. Koncsol László

MAGYAROK NYOMÁBAN

ABARA (Oborín)

A múltját a kókorszakban is kimutatni tudó, egykor Zemplén megyei, ma Ung-vidéki Labore menti község első említését 1221-ből leljük a Váradi Regestrumban. A középkorban vásári jogú mezőváros volt, várkastéllyal, amelyet 1471-ben bontottak le. Református község, temploma 1750 körül épült. Az 1979-ben megszüntetett magyar alsó tagozatos alapiskola ma újból működik, három összevont osztállyal, Lengyel Teréz irányításával. A faluban működik az EPM, az MKDM és az MPP. A polgármester Csűri Árpád, aCsemadok alapszervezet elnöke Újlaki Kornélia. Népszámlálási adatok:

1980: 754 lakosból 583 magyar (77,3 %) 1991: 649 lakosból 539 magyar (83 %)

ÁGCSERNÖ (Čierna obec)

Az egykor Zemplén megyei, bodrogközi község nevével a dokumentumokban először 1270 körül találkozhatunk "Chernafewld" alakban. Ekkor V. István király hívének, Ruke Jakabnak és fiának, "Ágh"-nak adományozza. A református Bocskayak, akik a XVI. századtól uralják a falut, templomot építenek, amelyet 1638-ban újítanak fel, és több átalakítás után ma is ezt használják a hívek. 1991 óta újból működik az összevont 1—3. osztályú alsó tagozatos alapiskola, Kovács Magdolna vezetésével. A politikai mozgalmak közül aktív az EPM és a DBP. A község polgármestere Berta Sándor, a Csemadok alapszervezet elnöke több éve Orosz Enikő.

Népszámlálási adatok:

1980: 483 lakosból 425 magyar (88 %)

1991: 465 lakosból 430 magyar (92,5 %)

BACSKA (Bačka)

Már az 1214-re keltezett leleszi rendházalapító levél is említi "Becheca" formában. A kora középkorban erős egyháza volt, ezért kőtemploma már a XIII. században megépült, és átalakítások után ma is használják a kisebbségbe szorult római katolikusok. A többségi reformátusok temploma 1823-ban épült. Itt született 1836-ban Geöcze István, Garibaldi főhadnagya. A kényszerű megszakítás után újból megnyitotta kapuit az összevont alsó tagozatos magyar alapiskola három osztálya, amelyet Dobos Mária vállalt fel. A legaktívabb politikai mozgalom az EPM. A polgármester Kosztyú Bertalan, a Csemadok-alapszervezet elnöke Fülöp Béla.

Népszámlálási adatok:

1980: 622 lakosból 600 magyar (96,5 %) 1991: 574 lakosból 563 magyar (98 %)

BARI (Bara)

A pápai tizedszedók 1332—1337 között jegyzik fel "Bary" Zemplén megyei község nevét. Később két községgé alakult — Nagy- és Kisbári néven —, amelyet néhány évtizede újból összevontak. A község a kora középkorban jól kamatoztatta a kedvező fekvés és a bortelmelés áldásait. Eredetileg katolikus temploma már a XIII. században megépült, ma műemlék, és a közben reformátussá vált hívek használják Kisbáriban, míg Nagybáriban a templom csak a XIX. század elején épült, ugyancsak református. Az egykor megszüntetett magyar alapiskola, Horkay Árpád irányítá- TÖKETEREBESI JÁRÁS

sával mint alsó tagozatos, újból működik, összevont osztályokkal, és igazgatója egyben az aktív Csemadok-alapszervezet elnöke. A politikai életet az MPP, az ODÚ, az MKDM és az EPM képviseli. A község polgármestere Csizmadia Albert.

Népszámlálási adatok:

1980: 522 lakosból 390 magyar (75 %)

1991: 357 lakosból 305 magyar (85,4 %)

BATTYÁN (Botany)

Ugyancsak a pápai tizedszedók jegyzik fel először "Bathian" néven a községet 1332— 1337 körül. Gazdag, hányatott történelmű bodrogközi falu. A középkorban vára is volt, amely kastéllyá alakítva szerencsésen megérte a XX. századot, hogy azután a 60-as években a nemtörődömség és rosszindulat megsemmisítse. Régi, református temploma még a XVII. században elpusztult, a mai római katolikus többséget szolgáló szép neogótikus építményt 1907-ben szentelték fel az egykori evangélikus templom helyén. Alsó tagozatos magyar alapiskolája folyamatosan működik, Ripcsu Katalin igazgatásával. A politikát az MMP és az EPM képviseli; polgármestere Szabó László, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kocsis Mária. Népszámlálási adatok:

1980: 1269 lakosból 1134 magyar (89,4 %) 1991: 1141 lakosból 1053 magyar (92,3 %)

BÉLY (Biel)

A Bodrogköz keleti felében fekvő ősi község nevét már 1214-ben feljegyezték a leleszi prépostsági alapítólevélben "Beyle’-alakban. Több birtokosa is volt, amelyek közül a XVII. századtól kiemelkedik a Sennyel-család. Sennyei László 1781-ben rokokó-klasszicista stílusú szép kastélyt építtetett, körébe telepített hatalmas parkkal. Mai formáját a kastély a XIX. században nyeri el. Sajnos, az utóbbi évek nemtörődömsége és a birtokviszonyok rendezetlensége következtében a kastély és a park felújítására csak nemrég sikerült forrásokat találni. A községben évtizedek óta nyolcosztályos magyar alapiskola működik. A falu polgármestere Bodnár Imre, a Csemadokalapszervezetének elnöke Ronkay Ágnes. Népszámlálási adatok:

1980: 1429 lakosból 1047 magyar (73,3 %) 1991: 1253 lakosból 1007 magyar (80,4 %)

BÉS (Beša)

A Latorca és Labore zugában fekvő Ung-vidéki település már a XIII. században megvolt, nevét mégis először a tizedszedői jegyzékben olvashatjuk "Bes"-ként. Temploma is a XIV. században épült, többször átalakítva ma is szolgálja az időközben reformátussá vált falu hitközségét. Alsó tagozatos magyar iskolája 1978-ban szűnt meg körzetesítéssel, utolsó tanítója Palágyi Sándor volt. A község polgármestere Titka Tivadar, a politikát az igen aktív EPM és a DSZM képviseli. Nagyon jól működő Csemadok-alapszervezetét Tóth Emil vezeti. Népszámlálási adatok:

1980: 515 lakosból 504 magyar (98 %)

1991: 416 lakosból 397 magyar (95,4 %)

Összeállította: Bogoly János (Folytatjuk)

A HÉT 13