A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-31 / 31. szám
ÜÓNIKA Településlexihon A MAGYAROK NYOMÁBAN — LOSONCI JÁRÁS Síd, Gömörsíd (Síd) Fülektől 3 km-re keletre, a történelmi Gömör megye területén van. A XII. század közepén, amikor a forrásokban megjelenik — írja Da Bálint — Síd már kész falu. Neve a régi magyar nyelvben patakot jelentett. A Ratold nemzetség birtoka volt. A XVI. sz. közepétől a füleld várkapitányok, Be bek Ferenc, Wesselényi Ferenc, Koháry István bírták. Később a Zsolnay-, Nyáry-, Csoma-családok voltak birtokosai. A lakosok katolikusok. 1943-tól anyaegyház van itt, plébánosa jelenleg Koščák František. A templom 1897-ben épült historizáló stílusban. Bár adat nincs, feltételezik, hogy a középkorban is volt egyháza és temploma. A faluban kétosztályos magyar óvoda és 1 —4. évf. magyar iskola van. Ez utóbbi 4 tanerős, az igazgató Agócs Rózsa. Be van jegyezve az Együttélés és a Magyar Polgári Párt A polgármester Atlasz Béla, a Csemadok a.sz. elnöke Fodor Sándor. A Csemadok női éneklőcsoportja korábban többször szerepelt a Tavaszi szél versenyeken és más rendezvényeken. Az átalakított klasszicista kúria előtt egy több száz éves kőrisfa áll. Népszámlálási adatok: 1980: 1146 lakosból 1061 magyar (93 *) 1991: 1106 lakosból 940 magyar (85 %) 80 roma (7,5 %) Sőreg (Šurice) Fülektől 8 km-re délkeletre a hasonnevű patak völgyében fekszik. Első említése — villa Seureg — 1245. A környéken letelepített bolondóci várjobbágyság három legkorábbi alapítású helységeinek egyike. A XIII. században vára is volt, az alatta lévő falu Sőregallya néven ismert a középkorban. A XV. században a Kazai Kakas-család királyi adományként bírta. Későbbi birtokosai voltak a Lórántfíy- és Fáy-családok. Parokiális egyházát a XIV. sz. elején említik. Katolikus falu. Régi román kori temploma helyén épült 1867—68-ban — Szómbathy Viktor író nagyapja tervei alapján — a mai monumentális neoromán stílusú templom. Anyaegyház, filiája Csorna, plébánosa Labanc František. Kétosztályos magyar óvodája, és 1—4. évfolyamos magyar iskolája van. Az ig. tanító ifj. Kluka Tibor. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. A polgármester Mag János, a Csemadok a.sz. elnöke Mag Anna. A falu fölé magasodik a 83 m magas "Bagolyvár", védett, vulkanikus képződmény, kő- és bronzkori régészeti lelőhely. A környező dombokon kiterjedt gyümölcstermesztés folyik. Népszámlálási adatok: 1980: 645 lakosból 591 magyar (92 %) 1991: 601 lakosból 559 magyar (93 %) Terbeléd (Trebel’ovce) Hozzá tartozik Kismúlyad, Múlyadka (Mulka) és Lázipuszta (Lázy). A három A tóregi "Bagolyvár" település Losonctól délkeletre, az Ipoly bal partján van. Terbeléd első említése — Trebedid — 1246. Ekkor a füleki, később a divényi vár tartozéka. A XVIII. századtól ismert birtokosai a Teleki-, Ráday-, Prónay-, Mocsáry-, Beniczky-, Jakabfalvy-, Plachý-, Magyar-családok, utolsó nagybirtokos itt dr. Wohl Aladár volt. Katolikus falu, egyházát már a XIV. sz. elején említik. Mai temploma 1896- ban épült. Tornya a 2. világháborúban elpusztult. Magyar óvoda és iskola nincs. 1967-ben szűnt meg a magyar elemi, utolsó tanítója Kalapos Éva volt. A polgármester Petrinec Jozef, a Csemadok a.sz. elnöke Jancskár Mária. Wohl Aladár 1896-ban épült késő klasszicista stílusú kastélyát 1945 után lebontották, tégláiból épültek a betelepülők házai. Kismúlyad azelőtt önálló község volt. 1410-ben említik először, de korábbi település. Legrégibb ismert birtokosa a Mocsáry-család volt, később a Jakabfalvy- és Sallay-családnak is voltak birtokai. Templomnak is beillő kápolnája 1894-ben épült. Lázipusztáról mint a füleki vár tartozékáról 1435-ből van adat. A micsinyei és benicci Beniczky-család birtoka volt. Az itteni, már nem létező klasszicista kúria volt szülőháza Beniczky Herminnek, aki Veres Pálné néven a nőnevelés úttörője volt (1815—1895). Madách neki ajánlotta Az ember tragédiáját. Népszámlálási adatok: (a három település együtt) 1980: 946 lakosból 383 magyar (41 %) 1991: 918 lakosból 303 magyar (33 %) Tőrincs (Trenč) Losonctól 13 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partja felett található. Első említése 1327. A Záh nemzetség ősi birtoka volt, később az Ákos nembeli Cselcnfické. A XV. században a Sághy-, a XVI.-ban a Balassa-, a XVIII.-ban a Koháry-, végül a Forgách-család birtoka. Katolikus falu. Templomát, egy régebbi templom helyett 1922—23-ban Marosi Flórián losonci építész tervezte és építette. A monumentális neogótikus stílusú épület mellett egy 1896-ban épült kápolna áll, felirata: "Fohász egy új ezredévért". Se óvodája, se iskolája nincs. Az iskola 1974-ben szűnt meg, utolsó tanítója Nagy László volt. A polgármester Ottmár Tibor, a Csemadok a.sz. elnöke Bednár Mária. 12 A HÉT
