A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
MINERVA Az amalgámtömés időzített bomba? ............. — 11 m —-............................................... ...— - ...................................i Emberek millióinak van olyan fogtömése, amelyik higanyt tartalmaz. A szakemberek az amalgámtömést sok súlyos betegség okozójának tartják, és a használatát több országban már be is tiltották. xxx Eberhard Nothacker állandóan betegeskedett. Egyszer a gyomra fájt, másszor kötőhártya-gyulladás kínozta, és az egyik náthából még alig épült fel, újra letörte a betegség. Amikor három évvel ezelőtt fogorvosa kicserélte Eberhard régi amalgámtöméseit — a helyzet még rosszabb lett. Amikor újabb rossz fogát tömték be amalgámmal, a fiatalember erős fájdalmat érzett a bal szemében. Ezt a bevérző recehártya okozta. Egész véletlenül olvasta el az újságban Max Daunderer ismert müncheni toxikológus cikkét, aki azt állította, hogy a fogtöméshez használt amalgám hasonló tüneteket, betegségeket válthat ki, mint amilyenekben a fiatalember is szenved. Nothacker úr a toxikológus ajánlatára azonnal kicseréltette a fogtöméseit, és olyan gyógyszert kapott, amely leköti a szervezetben a nehézfémeket, s azok a vizelettel távoznak. "Az állapotom nagyon gyorsan javult, de sajnos a bal szemen már nem lehetett segíteni, arra megvakultam" — mondta gyógyulásáról a fiatalember. Ő csak az egyike azoknak az áldozatoknak, akik felvették a harcot az ártalmas fogtömések ellen. Rengetegen tudják ugyanis, hogy az amalgám többek között okozhat bőrgyulladást, fejfájást, álmatlanságot, hajhullást, emlékezetkihagyást vagy veseelégtelenséget. Egyre többen követelik, hogy ezt az ártalmas anyagot tiltsák be, hasonlóan, mint Japánban, ahol 1988-tól nem használhatnak amalgámot. A berlini Szövetségi Egészségügyi Hivatal azt követeli az amalgám gyártóitól, hogy a szert önszántukból helyettesítsék más anyagokkal, különben a hivatal kénytelen lesz betiltani az előállítását. Ennek ellenére mégis azt kell feltételeznünk, hogy az amalgám továbbra is a legelterjedtebb fogtömési anyag marad. Ugyanis az amalgám olyan fémkeverék, amelynek a felét higany alkotja, a másik felét pedig ezüst, ón vagy cink és réz. Ideális tulajdonságokkal rendelkezik: puha, könnyen formálható-feldolgozható, és megkötés után ellenálló, kemény. Ha az amalgám tömésben a higanyrészecskék tökéletesen kötődnek — nem ártalmasak. A méreg nem választódhat ki. Ámde fogtöméskor, illetve fogtöméscserénél elég nagy a veszély. Sőt, a higany fokozatos kioldódása evéskor, fogmosáskor és rágógumizáskor is lehetséges — legalábbis ezt bizonyítják a tudományos kísérletek. Hogy mennyi anyag kerül ily módon a szervezetbe, jelentős mértékben függ a tömés minőségétől — a sima vagy érdes felülettől, a benne található gamma 2 mennyiségétől stb. A higany kioldódásának oka lehet például az is, ha a szájüregben más fémek is találhatók. A kioldódott nehézfém főként a tüdőbe és a belekbe vándorol. Szerencsére nagyobb részük kiválasztódik a szervezetünkből. Például fogtömés után vizeletünkben jelentősen megnő a higanymennyiség. A maradék méreg a májban, a vesében és az agyban ülepszik le. A német Szövetségi Orvosi Kamara képviselőinek eltérő a véleményük. Ők egyöntetűen elutasítják az ilyenfajta amalgámmérgezést. A német fogorvosok információs központja például azt bizonygatja, hogy a táplálékkal sokkal nagyobb mennyiségű higany kerül a szervezetünkbe, mint amennyit a plomba tartalmaz. Azt állítják, hogy az amalgám csak ritkán idéz elő fejfájást, depressziót vagy rosszullétet. Az okokat inkább a pszichoszomatika területén kell keresni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányai, adatai viszont ezeket az állításokat cáfolják. A WHO szerint az ember szervezetébe naponta 17 mikrogramm higany jut be az amalgám és mindössze 2,6 mikrogram a táplálék által. Max Daunderer toxikológus meg van győződve róla, hogy a fogtömések nagyon sok páciensnél idéznek elő komoly betegségeket, sőt, károsan hatnak az ideg- és a védekezőrendszerre is. Daunderer úr önkéntes pácienseinek Dimaval injekciót adagolt, amelyik a veséből eltávolítja, kioldja a nehézfémeket. Az eredmény megdöbbentő volt: egyetlenegy amalgámtömésből kioldódó higanymennyiség — amely egy óv alatt lúgozódik ki — egy liter vizeletben, átlagosan 40 mikrogrammot tesz ki. Ha a páciensnek több mint tíz tömött foga van, egy liter vizeletben a méreg évente már 2656 mikro-gramm! A többi kutató eredményei ugyan nem mutattak ki ilyen magas, értékeket, de a toxikológus vizsgálatait úgyszintén alátámasztották. xxx A német fogorvosok túlzottnak tartják azoknak a pácienseknek a nézeteit, akik most egyszeriben minden betegségük okozójának a betömött fogakat tartják. A fogorvosok továbbra is használják az amalgámot, mert egyelőre semmilyen más anyag nem veszi fel vele a versenyt. A modern műanyagok nem olyan ellenállóak, az arany- és a porcelántömés ugyan tartós, de a betegbiztosító csak a 30—50 márkás amalgám, illetve műanyagtöméseket téríti meg. A porcelán és az arany tízszer többe kerül, és a páciensnek saját magának kell megfizetnie. A szakemberek azt állítják, hogy a fogorvosoknak kellene határozottabban harcolniuk az amalgám ellen. Munka közben belélegzik a nehézfém páráját, ezenkívül tömóscserénél amalgámpor keletkezik — s ez bizony a fogorvosok egészségének sem tesz jót. Ennek ellenére Rainer Schiele professzor nem ismer semmilyen higany által okozott megbetegedést a fogorvosok körében. Egész másképp vélekedik erről Daunderer úr, toxikológus: "A fogorvosoknál hússzor magasabb higanykoncentrációt állapítottunk meg, mint a pácienseknél." Kinek van hát igaza? A Stern nyomán: Tóth Edit 20 A HÉT
