A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-26 / 26. szám

Gyorsabban terjed az AIDS ■Mr • • • ' MINERVA Az AIDS-járvány jóval gyorsabban terjed, mint ahogy erre a szakemberek számítottak — írta meg nemrégiben a Los Angeles Times. 1988-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 15—20 millió AIDS-vírusos felnőtt emberrel számolt. Azonban az utóbbi négy évben annyira elteijedt ez a halálos betegség — főként Afrikában és Ázsiában —, hogy már a kilencvenes években 15—20 millió AIDS-fertőzött ember lesz a világon. Tavaly áprilistól újabb egymillió fertőzöttel kell számolni. A szakemberek először úgy gondolták, hogy ez a betegség elsősorban a homoszexuálisokat A Göttingeni Egyetem szemészeti klinikáján egy már régóta rejtélyes szembetegség okát találták meg. Az ún. "Purtscherbetegség" elsősorban balesetek után jelentkezik, olyan­kor is, mikor a szem közvetlenül nem sérült meg. A következmény: látási zavarok. Néhány éve elmélet született a betegség és a drogfüggőségben szenvedőket érinti, azonban hamarosan kiderült, hogy felnőttek és gyermekek milliói fertőződtek meg a világ különböző országaiban. A WHO szerint 2000-ig 30—40 millió HIV-fertőzött lesz a világon. Anthony Fauci, az amerikai kormány egyik neves szakembere kifejtette, hogy addig amíg az emberek nem tudatosítják a veszélyt, és "felelőtlenül viselkednek", nem csodálkozha­tunk ezeken az adatokon. Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 200 000 AJDS-beteget, és kb. egymillió HIV-vírussal fertőzöttet tartanak nyilván. Természetesen okáról: baleseteknél a szervezet sokkreakció­kat mutathat. Ennek következtében kisebb véredények eldugulhatnak. Ezek a "mikroem­­bóliák' lennének felelősek a látás károsodá­sáért. A göttingeni szemészek most ezt az elméletet kísérletileg is igazolták. A baleseti sokk következtében különböző fajta moleku­ezek csak megközelítő adatok, számuk jóval magasabb is lehet. A Newsweek arról is beszámolt, hogy egy vidéki városka, Johntown egyik középiskolá­jában hét HIV-fertőzöttet mutattak ki, s ez bizony már járványnak számít, hiszen több­szörösen túllépi az országos átlagot. Johntown nem messze fekszik Daliástól, amelyik a betegség előfordulását tekintve, amerikai vi­szonylatban "előkelő" helyet foglal el. A szakemberek szerint az AIDS leküzdésében csak a megelőzés segíthet, mert az orvosok egyelőre tehetetlenek.-te­lák és vörösvérsejtek tapadnak össze: parányi csomók keletkeznek, melyek eltömhetik a kisebb véredényeket. Mindenesetre ritkán jutnak a szembe. Sokkal gyakrabban vándo­rolnak az egyba, a tüdőbe vagy a vesébe és ott okoznak életveszélyes kieséseket a műkö­désben. Életveszélyes sokk után: látászavar Koleszterinben szegény folyékony tojás Akik csökkenteni kívánják ételeik koleszte­rintartalmát, talán jobb, ha nem fogyasztanak tojást. Ám hogy arról nekik se kelljen teljesen lemondaniuk, s a koleszterin se veszélyeztesse az egészségüket, már gyártanak csupán tojás­fehérjéből és adalékanyagból álló tojáspótlót. Egy német cég most ennél is jobb megoldásra jutott: a tyúk alól kikerülő tojáséval azonos táplálkozási értékű, ám csak kevés koleszterint tartalmazó, folyékony tojást kísérletezett ki. Úgy készítik, hogy béta-ciklodextrint (BCD) összekevernek tojássárgájával, majd a BCD-t és az általa megkötött koleszterint centrifugá­­lással elkülönítik. Ez után a visszamaradó tojássárgáját belekeverik a tojásfehérjébe, s az így létrejövő, a tojáshabra emlékeztető folyékony terméket pasztőrözik. Ebben a koleszterin mennyisége a kezdeti értékeknek csak 20 százaléka. Az Egyesült Államokban működik egy mintaüzem, amely ilyen tojást ez év végétől kezdve — a tartós tej csomagolóanyagában lehűtve — már nagyobb mennyiségben hoz majd forgalomba. Zafírkristály az atomreaktorban f Nagy-Britanniában fölfedezték, hogy az atom­erőművek reaktoraiba behelyezett zafírkristá­lyok jól jelzik a kárt, amelyet a maghasadás során keletkező neutronok a reaktor falának acél anyagában okoznak. A neutronok hatására a zafír kristályokban hasonló változások men­nek végbe, mint az acélokban, azzal a nem mellékes különbséggel, hogy azokat a színük­nek fehérről zöldessárgára, sárgára, végül sötétbarnára változásával "jelzik" is. Az 1 centiméter hosszú és 2—3 centiméter vastag zafírkristályok e célú felhasználható­ságát megerősítették mind a Nagy-Britanniá­ban, mind az USA-ban végzett kísérletek. A tervek szerint a brit Atomenergia-hatóság harwelli kutatóintézetében hitelesített (kalib­rált) kristályokat eljuttatják majd az európai atomreaktorok működtetőinek, akik azokat különböző idejű felhasználásuk után vissza­juttatják Harwellba. Ott spektrofométerrel megmérik a színük változását, amiből ponto­san kiszámítható, hogy mekkora adagú neut­ronsugárzás érte őket. Ez az anyagvizsgáló eljárás — kifejlesztőinek reményei szerint — az eddig alkalmazottaknál nemcsak gyorsabb és olcsóbb, de pontosabb is. Gravitációs hullámok 1991-ben az areciboi 300 méteres rádiótáv­csővel fedezte fel Alexander Wolszczan a PSR 1534+12 jelű kettős neutroncsillagot, melyek közül az egyik egyben pulzár is, vagyis gyors tengelyforgásának ritmusában, másodpercenként 26-szor szabályos rádió­­impulzust küld felénk. Mindkét neutron­­csillag tömege 1,3-szorosa a Napénak, azonban átmérőjük mindössze 16 kilométer. A két csillag 10 óra alatt kerüli meg egymást, pályamenti sebességük körülbelül 400 kilométer másodpercenként. A nagy pályamenti sebesség és a nagy tömegek következtében a kettős neutron­­csillag esetében remény lehet az általános relativitáselmélet által megjósolt gravitációs hullámok kimutatására. A nagy gyorsulással mozgó nagy tömegek által kisugárzott gravitációs hullámok ugyanis energiát visz­nek el a rendszerből, aminek következtében a keringési idő megváltozik. Ez viszont a pulzár rádiójeleinek ingadozása alapján kimutatható. A PSR 1534+12 a korábban felfedezett kettős pulzároknál jobb lehető­séget kínál a gravitációs hullámok felfede­zésére, mert azoknál közelebb van, távol­sága mindössze 1500 fényév. A HÉT 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom