A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-19 / 25. szám

MINERVA

Körösi Csorna hírnevének kovácsa: Duka Tivadar

1992-ben szerte a világon megemlékeznek Körösi Csorna Sándor halálának 150. évfordulójáról. Hetilapunk

G. Kovács László kétrészes tanulmányával tisztelgett Körösi Csorna emléke előtt. Tanulmányából megtudtuk, hogy egy pesti festőművésznek, Schöfft Ágostonnak köszönhetjük Csorna egyetlen hiteles portréját. Nem említette viszont, hogy Körösi Csorna első hiteles életrajzáért, ázsiai életszakaszának megismeréséért egy földinek, Duka Tivadarnak tartozunk hálával.

Körösi Csorna évfordulója kapcsán essen ezért néhány méltató szó dr. Duka Tivadarról is.

Duka Tivadar 1825. június 22-én született a Sáros megyei Dukafalván (ma: Želmanovce-Dukovce), nemesi család gyermekeként. Eperjesi, sárospataki előtanulmányok után Pesten szerez ügyvédi oklevelet. Megyei szolgálatba lép, s bizonyára gyors előrehaladásra számíthatott volna a megyei ranglétrán — ha nem tör ki a szabadságharc. A fiatal ügyvéd előbb Kossuth pénzügyminisztériumának bányászati osztá-lyán dolgozik mint osztályfőnöki írnok, ám a lúdtollat rövidesen kardra cseréli fel. Felcsap nemzetőrnek, majd a honvédség megalakulása után tiszti ranggal kerül annak kötelékébe. A rossz emlékezetű schwechati csatát követően Görgey segédtisztje — egészen Világosig. Az 1849. április 29-i komáromi csatában tanúsított bátorságáért harmadik osztályú katonai érdemrenddel tüntetik ki. Augusztus 10-én Duka az egyetlen segédtiszt, aki elkísérheti Görgeyt az aradi várba, ahol a fővezér Kossuthnak bejelenti fegyverletóteli szándékát. A fegyverletétel után Szilézián — itt rövid ideig a híres grafenbergi Priessnitz vízgyógyászati intézetében kezelik — Szászországon és Franciaországon keresztül Angliába menekül.

Angliában nem sok hasznát vehetné magyar ügyvédi oklevelének. Ő is mint annyi emigráns társa, pályamódosításra kényszerül. Elvégzi a londoni Szent György Kórház orvosi iskolájának hároméves tanfolyamát, orvosi diplomát szerez. 1854 januárjában megkezdi szolgálatát Indiában, a brit kelet-indiai hadseregnél. Húszéves katonaorvosi pályafutása alatt Comilla, Monghir, Szimla, Kasauli, Patna és Dardzsiling volt a szolgálati helye.

Duka kapcsolata hazájával nem 20 A HÉT

szakad meg a hatalmas földrajzi távolság ellenére sem. Már az ötvenes évek vége felé jelennek meg írásai az indiai életről, szokásokról, vallásról. Duka írásai tekinthetők az első magyar nyelvű, Indiát hitelesen bemutató ismeretterjesztő tudósításoknak. Mint a Gangesz menti Monghir területének főorvosa 1860-ban a pesti Orvosi Hetilap hasábjain mutatja be szolgálati helyének nevezetességeit. Nagyobb közönséghez szólnak azok a színes útleírásai, tanulmányai, melyek a dualizmus korának legnépszerűbb hetilapjában, a Vasárnapi Újságban jelennek meg. írásai sok tévhitet, balhiedelmet oszlatnak el. Egyik tanulmányában például így ír a hindu társadalomról:

"A hindu nép megítélésében sokszor fonákul és igazságtalanul jár el az idegen, s minél járatlanabb viszonyaik ismeretében, annál nagyobb lármával szokta hangoztatni véleményét, hogy például barbár az indiai nép, s kultiválni kellene európai szokások mintájára. Pedig az emberi nem hihetőleg e néptől vette a polgárosodás első lendületeit. Nagy Sándor, amint az Indus folyam partjaihoz ért, nagy terjedelmű országokra, bölcs vallásoktatókra és szervezett kormányokra talált itten."

Rövid kalkuttai tartózkodása alatt megismerkedik a 19. század neves indiai tudósával, Rádzsa Rádzsendralála Mitrával. Ez az ismeretség kelti fel érdeklődését Körösi Csorna iránt. Mitra lett ugyanis az 1842-ben elhunyt Csorna tisztség beli utódja a Bengál Ázsiai Társaságban. Mitra személyesen ismerte Csornát, és így értékes adatokat szolgáltatott Dukának a híres magyar tibetológusról. Duka már ekkor megkezdi Csorna még föllelhető kéziratainak, egyéb hagyatékának megmentését, amelyet később Csorna halálának színhelyén, Dardzsilingban is folytat.

1877-ben az Indiai Egészségügyi Szolgálat alezredeseként vonul nyugdíjba. Londonban telepedik le, s minden szabadidejét a Csoma-hagyaték feldolgozásának szenteli. 1885- ben adja ki a Körösi Csorna Sándor élete és munkássága (jórészt eddig nem közölt adatok alapján összeállított életrajz) című könyvét angolul. Még ugyanabban az évben megjelenik magyarul is, a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában. Duka könyve a Csornával foglalkozó kutatók alapvető forrásműve — ma minden nagyobb könyvtárban fellelhető, hiszen 1984-ben hasonmás kiadásban, magyarul, újra megjelent. "Nála nélkül soha meg nem ismerhettük volna Körösi Csorna pályáját és munkásságának tartalmát oly részletesen és megbízhatóan, mint ma ismerjük" — méltatja majd Duka s könyve érdemeit a Vasárnapi Újság 1908. május 17-i nekrológja.

Duka nem csak Körösi Csorna kultuszának ápolásával szerzett érdemeket a magyar—angol kapcsolatok fellendítésében. Mint buzgó protestáns, sokat tett az angol és magyar protestáns egyházak közti összeköttetés ápolásáért. 1890-ben az angol bibliatársulat megbízásából a bibliafordító Károli Gáspár szobrának leleplezésekor mond emlékezetes beszédet Göncön, a Vizsolyi Biblia 400 éves jubileumi ünnepségén. Mint az angol Királyi Ázsiai Társaság tagja részt vesz az orientalisták (keletkutatók) bécsi és stockholmi kongresszusain. Többször jár Magyarországon is, ahol igen becsülik érdemeiért: 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Angliában viszont ő fogad gyakran magyar vendégeket, így többek közt Vámbéry Ármint, a világhírű orientalistát és egykori katonai főnökét, Görgey Artúrt. Nagy szerepet játszott "az anyák megmentője", Semmelweis Ignác emlékének ápolásában s érdemeinek angliai elismertetésében is. 1894-ben a Budapesten ülésező Vili. Nemzetközi Demográfiai Kongresszus koszorúját Duka Tivadar helyezi el Semmelweisnek, a pesti Kerepesi Temetőben felállított szarkofágja elé.

Öreg napjaira a dél-angliai tengerparti városban, Bournemouthban telepszik le. Angol származású felesége, Anna-Jane Taylor s két fia, az ügyvéd Ferenc és az apja hivatását követő Albert Teofil boldog, kiegyensúlyozott családi hátteret biztosít számára.

1908. május 5-én, 83 éves korában éri utol a halál. Sírját a bournemouthi temetőben ma is sokan keresik fel. Gondolatban mi is, késői utódok helyezzük el a tisztelet és hála virágait Duka .Tivadar sírjára. Életművével követendő példát állított elénk, felvidéki magyarok elé, mert — mint azt a már idézett nekrológ írja — "két hazát tudott egyszerre szolgálni becsülettel és eredménnyel, anélkül, hogy vétett volna az akármelyik iránti tartozó hűség ellen".

Dr. Kiss László