A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-19 / 25. szám
RIASZTÓ Az elmúlt évtizedben Szlovákiában fokozatosan nőtt a közúti balesetek száma. 1980-ban ezer lakosra átlagosan 5,2 baleset jutott, 1990-ben már 6,6. Ugyancsak nőtt az ezer gépkocsira eső balesetek száma: 3,5-ről egészen 25,4-re. 1990-ben Szlovákia-szerte 35 213 közúti balesetet vettek nyilvántartásba, az általuk okozott kár 197,8 millió korona volt. Ezek az adatok a közúti balesetek eddigi történetében a legmagasabb értékek. A balesetek számával arányosan nőtt a sérültek és a halálos áldozatok száma is. Tavaly a közúti balesetek száma 34 167-re csökkent (az előző évhez viszonyítva 3 százalékkal). Nőtt viszont azon balesetek száma, amelyeket a gépjárművezetők ittas állapotban okoztak. A halálos áldozatok száma az 1990. évi 662-ről 614-re csökkent. Ugrásszerűen nőtt a balesetek által okozott károk értéke, éspedig 197,8 millió koronáról 313,4 millió koronára. A balesetek okozói a vizsgált időszakban főként férfiak (gyalogosok és gépjárművezetők egyaránt) és gyermekek voltak (különösen a szünidők ADATOK idején). A gyalogosok leggyakrabban azáltal idéztek elő balesetet, hogy váratlanul az úttestre léptek a járdáról, az út széléről vagy a parkoló autók mögül, illetve nem az arra kijelölt helyen próbáltak átkelni az út másik oldalára. Az összes tavalyi közúti baleset 86,8 százalékát a gépjárművezetők okozták — elsősorban közlekedési szabálysértések, s főleg a gyorshajtás által. Az ittas állapotban elkövetett balesetek száma 1980 és 1985 között fokozatosan csökkent, később egyre növekedett, majd 1990-ben újra elérte az 1980-as szintet, ez 2599 ilyen jellegű balesetet jelent. Tavaly 2952-re nőtt a számuk, ami az összes közúti baleset 8,6 százalékát teszi ki. Ezek a statisztikai adatok nemcsak hogy riasztóak, hanem arra is intenek, hogy fokozottabb figyelemmel vegyünk részt a közlekedésben, s emellett felelősségteljesebben készítsük fel gyermekeinket is az utakon lehetséges veszélyekre, különös tekintettel a közeledő szünidőre. FIALA ILONA A fákban Több mint 11 000 évre nyúlik vissza az a fákban rejlő órajelzés, amely száz és száz famaradvány évgyűrűiből hézag nélküli kronológiát bocsát a kutatók rendelkezésére. A Hohenheimi és Heidelbergi Egyetem, valamint a Neuherbergi Sugárzás és Környezetkutató Társaság szakemberei ebben a "fákban rejlő órában" az utolsó jégkorszaktól a "holocón"ig, a földtörténet máig tartó felmelegedési szakaszáig ki tudták mutatni az átmenetet. Ez az átmeneti szakasz, amelynél az éghajlat Közép-Európában néhány évszázad alatt jelentősen felmelegedett, eszerint mintegy 11 000 évvel ezelőtt köszöntött be. rejlő óra E dátumozás előfeltétele az volt, hogy a "dendro-kronológiák" két különböző sorozatát össze tudják kapcsolni egymással. Van máris tölgytörzsekből egy hézag nélküli sorozat, amely pontosan datálható évgyürűkronológiát tesz lehetővé egészen 9928 évvel korábbra. Ezt a sorozatot most erdei fenyők összesen 1604 évvel korábbra visszanyúló hosszú sorával sikerült az évgyűrűkben mutatkozó egyező jegyek alapján összekapcsolni. így jött létre most egy hézag nélküli dendro-kronológiai sor egészen a késői jégkorszakba nyúlóan, amelynek évgyűrűin például a klímaváltozásokat is le lehet olvasni. Módszer újszülöttek halláskárosodásának korai felismerésére A belső fülből kiinduló hanghullámokat fel lehet használni az újszülöttek hallókópessógének vizsgálatához. Ugyanis minden egészséges fül rendelkezik ilyen hangkibocsátó-kópességgel. Hogy a fülnek megvan-e ez a képessége, az egy rutinvizsgálattal néhány perc alatt megállapítható. A Münsteri Egyetem professzornője, Antoinette Lamprecht Dinessen véleménye szerint ez az eljárás különösen alkalmas veszélyeztetett újszülöttek sorozatban történő vizsgálatára. Halláskárosodások ugyanis különösen gyakran lépnek fel koraszülötteknél, a szülés alkalmával jelentkező oxigénhiánynál, a fej vagy a nyak hibás fejlődésénél, valamint az anya bizonyos betegségeinél (rózsahimlő, azaz rubeola). A korai felismerés minden sikeres kezelés előfeltétele. Ezért nagy haladást jelentene, ha minden kockáztatott újszülöttet rögtön a születés után megvizsgálnának. MINERVA Transzplantáció kérdőjelekkel A szilikonbetétek, amelyekkel nemcsak esztétikai operációk, hanem mellműtétek után is formálják a női kebleket, újra a figyelem középpontjába kerültek az egész USA-ban. A szakemberek már régen hangsúlyozzák, hogy a betétnek például a nő pszichikájára gyakorolt pozitív hatása mellett nagyon gyakoriak a különféle komplikációk. Ilyen például, amikor a betét anyaga "vándorolni" kezd a testben. A szilikonbetét többek között az immunrendszerben okozhat károsodást és bőrbetegségek, illetve izomfájdalmak is előfordulhatnak. Az amerikai szakemberek azt tanácsolják, hogy a nők nagyon alaposan figyeljenek oda ezekre a tünetekre, és ha észlelik őket, keressék fel az orvost. A gyermekkori asztma új megvilágításban Úgy látszik, hogy a csecsemőknél, kisgyermekeknél fellépő asztma gyakran gyulladásos elváltozásokra vezethető vissza, és nem — mint eddig feltételezték — elsősorban az izomzat görcsei okozzák. Ezt bizonyítják a Giesseni Egyetem gyermekklinikáján folytatott kutatások. A kisgyermekek 5—15 százaléka szenved asztmában. De vajon segítenek-e a hagyományos gyógyszerek a kis pácienseken is? Hogy a tüdő működését az ilyen korúaknái egyáltalán vizsgálhassák, a giesseni kutatók a hagyományos műszereket továbbfejlesztették, és az ezekkel szerzett adatokból a légutak levegővel való átjárhatóságát a kortól függetlenül kiszámíthatták. Bebizonyosodott, hogy a szokásos asztma elleni szerek a kisgyermekeknek csupán a negyedénél váltak be. Jobb (35 százalékos) eredmény volt elérhető, ha a betegek egyidejűleg véreret tágító gyógyszert is kaptak. A kicsinyek nagyobb részénél azonban az asztmáért a légutak gyulladásos elváltozásai voltak (valószínűleg) felelősek, úgyhogy a továbbiakban nemigen lehet már "görcsös hörghuruť-ról beszólni. A legjobb terápiának az olyan gyógyszerekkel folytatott hosszabb kezelés bizonyult, melyek vírusok ellen hatásosak. Ezzel szemben a baktériumellenes szereket a giesseni orvosok nem ajánlják. A HÉT 21
