A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 3. szám
GTT JÁRTUNK Földi gondok Számunkra az a legegyszerűbb, ha az illető rendelkezik az előbbiekben felsorolt okmányokkal, kiveszi a szövetkezetből vagy az állami gazdaságból a földet, és gazdálkodik rajta. Az érintettek szemével — Az az igazság, hogy ón nem nagyon igazodok ki ezekben a törvényekben — mondja Konkoly Tibor, az újvári földhivatal folyosóján. A huszonöt éves szakács már két hónapja munkanélküli. Falun él, évek óta a szüleivel együtt kertészkedik. Úgy gondolja, kivesz pár hektár földet, amin gazdálkodna. Csakhogy... — A gond az, hogy a föld az édesanyám nevén van, aki a szövetkezetben dolgozik. Ha ón kiveszek mondjuk két hektár földet, akkor az édesanyám nem kap a szövetkezettől gabonát és egyéb juttatásokat, ami, ugye, a szövetkezeti tagoknak kijár. Aztán arra gondoltunk, hogy kivesszük az összes földünket, és bérbe adjuk a szövetkezetnek. De ez sem megy, mert a szövetkezet elnöke kijelentette, aki akarja, nyugodtan kiveheti a földjét és gazdálkodhat rajta, a szövetkezetnek ugyanis nincs arra pénze, hogy földet bérbe vegyen. Most is csak azért vagyok itt, hogy érdeklődjem, nincs-e még valamilyen lehetőség, amiről esetleg mi nem tudunk. Kiss Irén már harminc éve Újvárban lakik. Öt éve nyugdíjas, közel három évtizeden keresztül elárusítónőkónt dolgozott, nincs semmi kapcsolata a földdel. Sőt, mint ahogy mondta: kimondottan nem szereti a mezőgazdasági munkákat. — Nézze, mi nem voltunk nagygazdák sohasem. Össze-vissza talán két hektár földünk lehetett. Volt egy darab szölöföldünk pár gyümölcsfával. Én nem szeretem a kinti munkát, de a szüret élményt jelentett az egész családnak. Aztán elvették a szőlőt. Persze még sok más egyebet is elvettek, de nekem különösen a szőlőért, meg a gyümölcsfákért fáj a szívem. Elvették, aztán a szőlőtőkéket meg a gyönyörű, fiatal gyümölcsfákat kivágták. Egyik napról a másikra tönkretették azt, amiért a szüleim, a nagyszülőim éveken keresztül dolgoztak. Akkor, kérem, el tudták venni a földet az egyik napról a másikra, most meg küldözgetnek egyik helyről a másikra, és ki tudja meddig tart majd az egész... A földhivatal vezetője szerint a legnagyobb gond az emberek tájékozatlansága. Tomáš Števlík mérnök, az újvári földhivatal vezetője még hozzáteszi, sokan keresik fel a földhivatalt olyan esetben is, amikor elég lenne a szövetkezet vezetőségéhez fordulni. — A földhivatal 1991 október elsejétől működik a mezőgazdasági minisztérium mellett. Tevékenysége abból áll, hogy eleget tegyen az emberek valamikori tulajdonukat képező földterület visszaigénylésének a 229/91-es törvény értelmében, a földrendezéssel kapcsolatos problémák megoldásának a 330/91-es törvény értelmében. Sokan nem tesznek különbséget a tulajdon elvesztése és a használati jog elvesztése között. A hozzánk fordulók kilencven százalékának a szövetkezet vezetőségéhez kellene kérvényt írnia, mert ők csak a használati jogot veszítették el, de addig is ameddig a szövetkezet használta a tulajdonukban lévő területet, ők voltak a tulajdonosok. — Sokan panaszkodnak, hogy a föld visszaigénylése hosszú tortúrával és anyagi kiadásokkal is jár... — A tízes számú paragrafusra vonatkozik az ingyenes ügyintézés. Tehát gyakorlatilag a föld visszaigénylésével kapcsolatos adminisztratív dolgok, kérvények írása, a földterület minőségének felértékelése, a telekkönyvi kivonat, mind pónzmentesen történnek. Csak abban az esetben kell az illetőnek fizetnie, ha nem veszítette el a tulajdonjogot, de az ilyen esetek — mint már mondottam — nem hozzánk tartoznak. Mi hetente kétszer tartunk fogadónapot, egy-egy alkalommal körülbelül ötven ember fordul meg nálunk. Mindenkinek elmagyarázzuk mit kell tennie, milyen okmányokat kell beszereznie. Ha valaki vissza szeretné kapni a földjét, szükséges, hogy bizonyítani tudja a tulajdonjogot, meglegyen a telekkönyvi kivonat, ahol a tulajdonos neve szerepel, a parcellaszám, amelyet a geodéziai hivatalból kell kikérni, aztán fontos még, hogy tőlünk, tehát a földhivataltól meglegyen az adott földterület talajminősógónek aranykoronában kifejezett értéke. Nos, amikor ez mind megvan, akkor általában előáll az a probléma, hogy az egyén nem tudja egész pontosan mit is fog kezdeni a földdel. Sokan szeretnék továbbra is a szövetkezetben hagyni, természetesen bérleti díj fejében. Erre a szövetkezetek többsége úgy reagál, hogy az illető inkább vegye ki a földet, mert a szövetkezetnek nincs pénze bérletet fizetni. Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy azok, akik számára nem egészen egyértelmű, ami a föld-, illetve a kárpótlási törvényben foglaltatik, legjobb ha egyenesen a földhivatalhoz fordulnak. Mi többek között azért is vagyunk, hogy tájékoztassuk ügyfeleinket. Megköszönöm Tomáš Števlík úrnak a tájékoztatását. Eszembe jutnak a nyugdíjas elárusítónő, Kiss Irén szavai: annak idején a földet elvették egyik napról a másikra, most meg hosszas utánajárás, kérvények írása, sorban állás a geodézia, a földhivatal előtt és még ki tudja mi minden szükségeltetik ahhoz, hogy visszakapjuk a saját tulajdonunkat. Igaza van a néninek, de úgy vélem fontos, hogy a törvény megszületett, és talán idővel azt is megérjük, hogy az ügyintézés is gyorsabb, rugalmasabb lesz. KAMONCZA MÁRTA FOTÓ: KÖNÖZSII. A HÉT 3
