A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-16 / 20. szám
ÉGTÁJAK is volt. Persze az "örök" nőről kialakított beteges képzelgései már korábban is irracionális fogantatásúak voltak. A harmadik korszakot úgy minősíthetjük, mint az elsőt, hiszen a misztikába való menekülés, elvonulás is gyakori az irodalomban. Ebben az alkotói állapotában is születtek jelentős művei (Inferno, Legendák, Damaszkusz felé), de ezek híre, hatása világirodalmi viszonylatban nem lett tartós. Mint már mondtam: Strindberg világirodalmi pozícióját a nőgyűlöletet fehérizzásúvá hevítő drámák biztosítják, tartósítják. Ezeket a mai világméretű szexőrületben is mindenfelé játsszák. A rafináltságban tobzódó színházi, filmes, televíziós és videós nagyipar perverz ellenerőként is alkalmazza őket. Fentebb arra is utaltam, hogy a strindbergi nőgyűlöletnek erős termékenyítő hatása is volt. A mi közép-európai régiónkban először egy rövid életű osztrák filozófusra, Otto Weiningerre (1880—1903) hatott, aki Nem és jellem című értekezésében a férfinem erkölcsi és szellemi fensőbbségét filozófiai módszerrel bizonygatta. Nálunk, magyaroknál a strindbergi főhatás Karinthy Frigyest érte. Ő több filozófiai hangosságú karcolatában játékos módon, de érezhető kesernyés gúnnyal és pesszimizmussal fejtegette a férfi és nő viszonyát. A Holnap reggel című drámájában is érintette ezt, a Capillária című regényében pedig a fantasztikum szintjén exponáltan érvényesítette a strindbergi felfogást: a Capillária lakói a tenger mélyében élnek, és az uralmat az oiháknak nevezett nők gyakorolják. A férfiak (buliokok) rabszolga munkát végeznek, s amikor már túlszaporodnak, akkor az oihák megtizedelik őket, és meglékelt koponyájukból az agyvelőt kondícióerősítő szerként fogyasztják el. Ha Strindberg pszichopata jellegű dómonikus nőgyűlöletóre konkrét irodalmi előzményt, előpéldát keresünk, akkor a sötét életérzésnek, a pesszimizmusnak nagy megszállottjára: Schopenhauer német filozófusra kell gondolnunk. Az ő hatását Strindbergre és másokra kiterjedt irodalom tárgyalja. Veress Gerzson versei * Kérdező ez itt a tenger nézd szívem minden gesztusa rávall amint meginti arcodat hullámok pátoszával vagy pajzánul elandalít testedet bírva szóra alakoskodó csínytevés apály-dagály napóra színhely ez is a hely színe s visszája mindazoknak miket megélünk benne itt míg létünk összeroskad kellett e nyár e nyárutó hogy illő kegyelemmel összemesse szerelmünket az érző végtelennel már őszre fordult bennem is együttlétünk hatálya ezúttal lejárt tudatom tudatja utoljára ez a "tengernyi" kis kaland tegyen múltakra pontot... — mi is lett volna istenem ha pont most el nem rontod? Sosemvolt antológia Sorescu mesternek kiadják egyszer összes meg-nem-írott verseinket: az lesz a Nagy Kaland tudatalatti-fölötti-mögötti antológia. még a bölcsek sem értik pedig a művelet fölöttébb egyszerű: betáplálják egy irdatlan számítógépbe mindazt amit megírtunk s az összes lehetséges gondolat- és szóváltozatok egészéből kivonják. a Szent Maradék lesz az a végeláthatatlan verskolosszus manapság úgyis ország-világszerte dívik a gigantománia — legalább éljük totálisan a leg ek évadát! nyugodjatok meg nem lesz semmi bökkenő: végülis minden jó vers elnyeri a maga méltatlan költőjét. A láthatatlan versek hány vers lapul a szó- és sorközökben hány le nem írt és ki nem nyomtatott látszatsenkiföldjein a lapoknak a nincs de van holdudvarként ragyog a láthatatlan versek garmadája mi lesz ha egyszer — rettegj! — szólni kél s nem kell hozzájuk aláírt pöcsétes érvényes láthatási engedély addig is kedves tanulom a csöndjük fejteni fenekszem rejtelmeik s egy napon tán majd felmondom fennhangon a világ összes fehér verseit * Kortárs erdélyi költő A HÉT 17
