A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-05-09 / 19. szám

GONDOLKODÓ Egy újkeletű tájnév karrierje és karakterisztikája I. A jelenség, amelyről hírt ad e beszámoló, szokatlan oldalról vet fényt arra a bő három évtizedre, melynek ködéből most van "ki­bontakozóban" az ország. A jelenség egye­dülálló; akárhogy is forgatom a glóbuszt, sorba szedve az országokat, valamennyit, mind a százhatvanat, sehol egyetlen hasonló példa! Az ember alig hisz a szemének. Magyar jelenség, de felfoghatjuk magyar, kimondottan magyar találmánynak is, ame­lyet akár szabadalmaztatni is lehetne. A tünemény mára áttételeiben már jobban tenyészik, mint — bizonyos fokig hurokra vett — eredeti fészkében. A folyamat és a jelenség pályájának részletesebb körvona­lazásához és bemutatásához elkerülhetet­len, hogy e sorok írója — párhuzamosan a tárgyalt tematikával — föl ne tárja életútja némely szakaszát, epizódját, akár kény­szeredetten is. Lássuk hát. 1950-től a csehszlovákiai — addig tetsz­halott — magyar iskolák újraéledésétől kezdve közel négy évtizeden át pedagógus­ként tevékenykedtem Nyugat-Szlovákiában (úgy is mondhatnám: Csák Máté földjén), bejárva minden fokozatot az elemitől a gimnáziumig. Több tantárgy mellett mindvé­gig tanítottam földrajzot, kedvenc tárgyaim egyikét. Magyarországon a hatvanas évek közepe felé jártam — járhattam — először. Vásároltam is rögvest — egyebek mellett — különböző kartográfiai kiadványokat, at­laszokat, történelmit éppúgy, mint földrajzit, segédeszközül a csehszlovákiai és szovjet kiadású térképeim, atlaszaim mellé. Sokat és megelégedéssel forgattam őket. (Később vált "érdekessé" vagy inkább elgondolkoz­­tatóvá, hogy a Budapesten vásárolt földrajzi atlasz 1958-as kiadású, ellenben tervezése és rajzolása 1951-től 1955-ig tartott!) Egy újabb pesti utam alkalmával, amikor már diákjaimat, osztályomat is magammal vittem, bejárva velük a főváros kegyhelyeit, nevezetességeit, ismét vásároltam atlaszo­kat, részben azért, mert az akkori időkben alig követhetően változott a világ politikai képe, sorra szabadultak a gyarmatok, minek következtében a térképek, a földrajzi atla­szok történelmivé öregedtek akár pár év alatt. De a diákjaimat sem kellett nagyon ösztökélnem, mohón vásárolták nemcsak a szépirodalmat vagy a szakkönyvet, hanem az atlaszokat is: középiskolást is, alapisko­lást is (volt, aki a kisöccsére is gondolt). Sőt, kapva az alkalmon, vettem iskolai falitérképeket (Magyarország domborzata és vizei-t meg közigazgatásit), összehajtogatott állapotban, mondván, majd "fölvértezem" otthon léccel, vászonnal, s gondolván, hadd fedezze föl, hadd tanulja meg minél jobban az ereszen kívül rekedt fölvidéki kismagyar is: merre van Petőfi Kiskunsága, hol folydo-4 A HÉT gál a Csele-patak, s hol búcsúzott Berzsenyi Kemenesaljától... Hogyne örültek volna a gyerekek az ő nyelvükön írt ropogós atlaszoknak, hisz az eddig előlük elzárt világba, mint öreganya szelencéjébe pillanthattak be, fölfedezve, fölismerve olvasmányaik egricsillagos tere­pét, az irodalomból, a történelemből vagy máshonnan tanultak-hallottak színhelyeit: Szigetvártól Arany Nagyszalontájáig, sőt Székelyföldön és Etelközön is túl. Az iskolapadokon nyújtózó csehszlovák ! ■,WVe'teíí,l?w:n 'ó'etS', ri. ' , • •• ~ ~ —GRApiÄi'.VÁLĽALÄT SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA : ' - O' h t. Séndo' • . V'V. einok . ; +vi a fotói.TiZtuOonvSnyok doktora ‘:- :Ajtay Ágnes . . Dr. Hegyi Gyula /<?* -»; " BW Géza Hőnyi Ede t " • Cziráky Ferenc ’ > atlaszok lapjait nem pásztázta sűrűn felajzott tekintet. Ami érthető, hisz a tanuló szülőfa­lujának, Ógyallának, Diószegnek vagy Tak­sonynak a nevét, akárcsak a faluvégi tábla: Hurbanovókónt, Sládkovičovóként, Matúško­­vóként rögzítette-kínálta a térkép. [Kis kitérőként elmondom, mert azért idevág, hogy ma is csóválom a fejem, amikor — például — felütöm ama prágai szerkesz­tésű, Pozsonyban szlovákra fordított atlasz etnikai térképét (Rasy a skupiny národov címmel), amely a fehér rassz európai tengerében csíkozva a mongoloidhoz soro­­landónak tünteti föl az észtet, a finnt, s persze engem is. És fölvillannak előttem a szökés észt vonások, együtt az igazán orosz Lenin meg Gorkij tatáros fizimiskájával. De egyáltalán miként lehet vagy inkább mi célból kell így összekeverni a nyelvet és az antropológiát? Kivált ott, ahol generációk millióinak nyújtanak a pedagógia közvetíté­sével információt, mondhatni, életre szóló ismeretet ezek a nyomdatermékek. Vagyis távolról sem mindegy: valóst-e vagy más célzatút! S ne firtassuk, hogy a fölvidóki tanulóknak miért nem fűlik a foga a tükörfordításos honi történelmi tan-A szerkesztésért felel a Kartográfiai Vállalat Szerkesztő B Ajtay Ágnes Bíró Géza Cziráky Ferenc Domokos György Dudar Tibor Dr. Fusi Laios Dr Hegyi Gyula Hőnyi Ede Martinovich Sándor Dr Dátóti Benő Dr Sárfalvi Béla Szép János Tolnay Lászlóim Vaifl|ti Károly Bardocz Lászlóim Chabada Gyula Csők Mariann Ecksclimidt Rezső Fgyed Irnréne Fodor Márta Gnrog Ágnes Nanai Ferenc S"hok László Sziláqyi András Temesi László Vunnyosné J Judit MAGYARORSZAG DOMBORZATA. VIZEI ÉS BÁNYÁSZATA 1 : 1 500 000 KARTOGRÁFIAI VÁLLALAT A kiadásért felel Domokos György Műszaki vezető Szép János A Művelődési Miniszterkor 32 707/1981 Vili sz iskoíi használatra engedélyezte Megjelent 50 000 példányban Budapest. 1982 620030 03 ISBN 963 350 453 8 CM A s-eikesetéseit t"!«l h KAnioc.nAriM vallalat szcmket-z Ajtay Aon" KARTOGRÁFIAI VÁLLALAT a kiadásért mész A kos oyök<;y.\ MÉSZAKI VÉZIiTÖ: HARS! ZOLTÁN V. A TÉRKÉPEK TERVEZÉSE ÉS R A 1ZOLÁSA TARTOTT ’ ~ AZ OKTATÁSÜGYI MINISXTKR k«2 8r.3 ľl m.V SZ. A LATI' ISKOl.AI HASZNÁLATRA KNfiKltf.LYKZ’ V-y ž?7 í ■’ \ f- 1 <' '* " sw ■'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom