A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-02 / 18. szám
' ...... ....... .......■■■■■' 1,1 ......- .................... Kassák Lajos hazaérkezése * (A Szlovák Nemzeti Galériában megrendezett kiállítása ürügyén) Kassák Lajos valóban tevékeny, sokoldalú alkotó művész — költő, prózaíró és festő — volt, egyben az egész magyar avantgárdmozgalom nagyszerű szervezője is. Ma már Don Quijote-i hőstettnek tűnhet számunkra Kassák fellépése az első világháború idején. A háborús viszonyok, melyek közepette az első magyar avantgárd csoport — Kassák Lajossal az élén — színre lépett, tulajdonképpen kedvezett az akkori "huszonévesek" nemzedéki különválásának. Indulásuk szembefordulás a XIX. század világképével, értékrendszerével, a háborúval. 1915-ben Kassák megalapította az első avantgárd s egyben élesen antimilitarista szellemű folyóiratot, a Tettet, s a lap köré fiatal, "ellenzéki" írókat tömörített: Komját Aladárt, Lengyel Józsefet, Barta Sándort... Kassák nyíltsága, következetessége, saját elveihez és önmagához való hűsége, egész emberi magatartása sok embert vonzott, sokat viszont taszított. Nem mindenki értette meg őt, de mindnyájan elismerték a tisztaságra és az igazságra való törekvését. A művészet autonóm, független voltát, a pártoktól mentes szabadság jogát követelte. Mindenekelőtt önmagához volt igényes, életében sohasem a napos oldalt kereste, s nem engedte, hogy a hozzá köze! állók megtorpanjanak, elkényelmesedjenek, rezignáljanak. Kik voltak a hozzá legközelebb állók? Talán az édesanyja, kinek emlékére fiktív levelek formájában megírta az írástudatlanság legmeghatóbb vádiratát Anyám címére címmel, vagy a két feleség? Mindkettő nagy ösztönző erő volt az életében, az életküzdelemben hűen mellette álltak: az első, Simon Jolán, nagyszerű szavalóművészetével és a második, Kassák Klára, matematikus tanár, állandó biztatásával és kitartásával. A Requiem egy asszonyért című nagyszabású költeményét Simon Jolánnak ajánlotta. Az órsekújvári szülői házból nem hozott magával íróvá érlelő élményeket. A gimnázium második osztályában szándékosan megbukott. Valószínűleg az apjától, a szlovákosan beszélő gyógyszertári laboránstól örökölte a csaknem rideg keménységet, s anyjától — a szép nevű Istenes Erzsébet mosónőtől — a mindig új küzdelmekre kész akaraterőt, elszántságot, mely két tulajdonság költői-emberi arculatának, autodidakta szívósságának annyira jellegzetes sajátossága. _ A vegyes lakosságú kisvárosból — Érsekújvárból — a század eleji Budapestre felkerült lakatossegéd Angyalföld gyáraiban ismeri meg igazán a munkáséletet, de megízleli a munkanélküliség keserű tétlenségét is. Közben nagy becsvággyal, tudatosan készül az írói pályára. A hosszú hajú, mindig fekete inget viselő fiatalember — nélkülözhetetlen csúcsos kalapjával — már külső megjelenésében a maga elkülönülő törekvéseit hangsúlyozza. Költői pályája előkészítésének szánta a "világcsavargását" is. Fólig-meddig gyalog bebarangolta Ausztriát, Németországot, Belgiumot, s eljutott Párizsba is. Súlyos élményekkel gazdagodva, bár éhesen, lerongyolódva, de kiszólesült látókörrel érkezik haza. Útjának költői emlékét A ló meghal, a madarak kirepülnek című hosszú költeménye örökíti meg. Első verseit még az akkoriban divatos kissé érzelmes szonettformában írta, de már szabadvers is akad közöttük. Kassák maga érzi, hogy még nem lelt saját költői hangjára és inkább prózával kísérletezik. Első kötete Életsiratás címmel jelenik meg. A novellák hősei szlovák parasztok, faúsztatók. 1912- ben hasonló környezetben játszódó első regénye a Misilló királysága Osvát Ernő, tehát a Nyugat folyóirat elismerését is kivívta. Jelentős fejezet Kassák esztétikai nézeteinek fejlődésében szoros együttműködése a Bauhaus képzőművészeivel, mindenekelőtt Moholy-Nagy Lászlóval. Az emigrációban, Becsben 1922- ben együtt adták ki a Buch neuer Künstler (Az új művészek könyve) című művét. Képes album volt ez, száznál több reprodukcióval, magyar, német és angol kommentárokkal. A Horizont sorozatban jelent meg, amelyet Kassák 1921-ben alapított Becsben a Ma című folyóirat amatőr könyvtáraként. Egész sor művészportré jelent meg itt, s az első kiadványt Archipenkónak ajánlották Ivan Goll bevezetésével és Blaise Cendrars A fő című záróversével. A Horizont sorozatban publikálta cikkeit Moholy-Nagy a festészetről és a filmről. Ismeretes, hogy a Bauhaus e jeles teoretikusa Kassák Ma-csoportjából került Weimarba. Moholy-Nagy László sokoldalú, tehetséges képzőművész is volt. A Bauhaus szinte valamennyi ágazatában kísérletezett. Foglalkozott a kinetikai megvilágítással a plasztikában. A filmművészet, valamint a plakát és a fényképezés elismert újítói közé tartozik. Ezeket az újító törekvéseit jól ismerték Csehszlovákiában. Pl. a Devétsil című cseh írói csoport modern folyóirata, a Pásmo már 1926-tól kezdve részleteket közölt Moholy-Nagy László írásaiból. Kortársával, Komlós Aladárral, a neves kritikussal együtt be kell ismernünk, hogy Kassák műveinek varázsa nemcsak művészi értékeiben rejlik, hanem művészi egyénisége erkölcsi tisztaságában is. Minden művész fejlődésében a kezdeten kívül pályafutásának további iránya is fontos, elsősorban a csúcspont, amelyet el akar érni. Kassáknál a csúcs valóban nemzet fölötti. Látszatra anacionális költészetében azonban nemzeti ösztönzést is találunk. 14 A HÉT
