A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-18 / 16. szám
FIGYELŐ Tudomány és Hőzművelődés A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság (CSMTT) 1992. március 28-án tartotta ez évi közgyűlését. Az összejövetel alkalmat nyújtott arra is, hogy az egybegyűltek megemlékezzenek a nagy magyar tibetológusról, nyelvészről ós öshazakutatóról, Körösi Csorna Sándorról, halálának 150. évfordulója alkalmából. (A világhírű tudós életét és munkásságát G. Kovács László felvidéki születésű, ma Budapesten élő történész méltatta.) Noha a CSMTT megalakulása óta számos összejövetelt, tanácskozást és más akciót szervezett, tevékenysége a szélesebb nyilvánosság előtt nem különösebben ismert. A sajtó többnyire csak rövid híradások formájában tudósít a Társaság rendezvényeiről, létezéséről sokszor még azok sem tudnak, akiket pedig szívesen látnának a tagok sorában. Mindez persze nem csupán a sajtó semmit. Nos a CSMTT idestova egy esztendeje létrehozta felsőoktatási szakbizottságát, amelynek éppen az a legfontosabb feladata, hogy kidolgozza az önálló magyar egyetem tervezetét. Mivel egy több mint 10 tagot számláló csapatról van szó, a munkát nem könnyű koordinálni, ráadásul az elkészült elemzéseket és tanulmányokat folyamatosan értékelni kell, így a munka a tervezettnél (és a kívánatosnál) lassabban halad, de az elképzelések szerint az anyag nyárig elkészülhet. Mivel a CSMTT az önálló magyar egyetem ügyét elsősorban szakmai és nem politikai kérdésként kezeli, azt szorgalmazza, hogy a problémával szakértők foglalkozzanak és ne a politikusok, akik sajnos hajlamosak rá, hogy presztízskérdést csináljanak belőle, netán a választási kampányban Is felhasználják. Mivel lapunkban folyamatosan beszámunkatársainak a hibája, talán a Társaság vezérkara is aktívabban kereshetné a kapcsolatot a médiákkal. Itt egyrészt egy pozitív értelemben vett "önmenedzselésre" gondolok, másrészt arra a ma még jószerével kiaknázatlan lehetőségre, hogy az egyes szakterületek magyar nemzetiségű művelői felhasználják a lapokat és az elektronikus médiákat a tudomány legújabb eredményeinek a bemutatására, esetleg népszerűsítésére. Az is okozott némi "információdugulást", hogy a CSMTT nem kívánta nagydobra verni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az önálló magyar egyetem előkészítése, koncepciójának kidolgozása érdekében kifejtett. Talán ezzel a hírzárlattal is magyarázható, hogy egyik nagyra becsült kollégám amiatt kesergett az Új Szóban: csak beszélünk és siránkozunk a magyar pedagógus- és szakemberképzés elszomorító helyzetéről, de nem teszünk a megváltoztatásáért moltunk a CSMTT tavalyi rendezvényeiről, most nem kívánom részletesen ismertetni az egyes akciókat, csupán jelezném, hogy a Társaság megemlékezett Széchenyi Istvánról, születésének 'bicentenáriuma alkalmából. A Párkányban megtartott emlékülésen szóba került a jelenleg torzóállapotban levő Mária Valéria-híd ügye is, amelynek előmozdítását a CSMTT is aktívan támogatja. Különösen szakmai körökben váltott ki nagy visszhangot a CSMTT Dunaszerdahelyen rendezett tanácskozása Dél-Szlovákia egészségügyi helyzetéről, amely ilyen átfogó formában még nem került reflektorfénybe. A közgyűlésen nemcsak az eredményekről, hanem a kudarcokról is szó esett. Ezek között kell megemlíteni, hogy nem sikerült szorosabb együttműködést kialakítani a magyar diákság képviselőivel, jóllehet a CSMTT elnöksége több ízben 12 A HÉT is megbeszélésre hívta meg őket. A Társaság elsősorban magyar nyelvű szakirodalom beszerzésében szeretné felkínálni segítségét, de szó van külföldi — elsősorban magyarországi — tanulmányutak és ösztöndíjak közvetítéséről is. Csak reménykedni lehet abban, hogy a jövőben ez az együttműködés szorosabbá válik. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a CSMTT között a kapcsolat sokkal intenzívebb, noha kézzelfogható eredményei ennek majd csak nyáron lesznek, amikor is a CSMTT vállalta, hogy előadókat biztosít az SZMPSZ által szervezett pedagógus-továbbképző nyári egyetemre. Ugyancsak közreműködik a Társaság a komáromi Selye Napokon, ahol a tervek szerint egy orvosi napot szervezne. A CSMTT célkitűzései között szerepel a csehszlovákiai magyar tudományosság intézményeinek a kialakítása is, ami természetesen nem mehet máról holnapra, és szükség van hozzá az egész szlovákiai magyar civiltársadalom összefogására. Ennek a tervnek a megvalósítása jegyében kerül sor az ősz folyamán egy szakmai tanácskozásra, amelynek fő témája Dél-Szlovákia demográfiai helyzete volna. Ennek függvényében megvizsgálnák a térség gazdasági problémáit is, hiszen nem lehet számunkra közömbös a csehszlovákiai magyarság foglakoztatottsága, életszínvonala ós további sorsa. A közgyűlésen számos érdekes felszólalás és kritikus észrevétel is elhangzott. Némelyek szélesebb körű aktivitást szorgalmaztak a magyar köznyelv megtisztítása terén. Csuka Gyula genetikus például arra mutatott rá, hogy az új törvények magyar fordítása sok esetben pontatlan ós félrevezető. Pomichal Richárd biológus felhívta a figyelmet arra a pályázatra, amelyet az érdi Magyar Földrajzi Múzeum hirdetett meg. A pályázat célja magyar utazók emlékeinek, írásainak összegyűjtése, munkásságuk feldolgozása. Bauer Edit szociológus arra kérte a CSMTT tagjait, hogy a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társasággal együttműködve gyűjtse össze a deportáltak adatait. E célból akár pályázatot is kiírhatna a két társaság. Bizonyára akadnának diákok és pedagógusok, esetleg Csemadok-tagok, akik szívesen bekapcsolódnának ebbe a munkába. Bauer Győző farmakológus az oktatásügyi és a kulturális önigazgatás alapelveinek kidolgozását sürgette, és felkérte a CSMTT tagjait, hogy vállaljanak aktív közreműködést ebben a munkában. Szóba került a Széchenyi emléktábla viszontagságos sorsa is. Ezt a táblát eredetileg Pozsonyban kellett volna elhelyezni az egykori Kaszinó épületének falán, de a város illetékes szervei nem engedélyezték a tábla elhelyezését. A CSMTT azt javasolja, hogy a táblát egy vidéki városban helyezzék el. Szóba került Komárom ós Ipolyság neve is. Remélhetőleg a szerencsés kifejletre nem kell már sokáig várni. A CSMTT új elnöke Znám István professzor lett. LACZA TIHAMÉR
