A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 1. szám

JOG! TANÁCSOK K. Éva kelet-szlovákiai olvasónk azt kérdezi, mint elvált nőnek milyen okiratok­ra van szüksége ahhoz, hogy magyaror­szági férfivel köthessen házasságot, aki­vel majd Magyarországon kíván élni, de a csehszlovák állampolgárságát meg akarja tartani. Hogy előnyösebb, ha itt kötnek házasságot, vagy Magyarországon? Házasságot külföldivel is a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezető előtt köthet, amit mindkettőjük által aláírt kér­vénnyel kell kérniök. Külföldi esetében azonban azt legalább három hónappal a tervezett esküvő előtt kell kérni, de ezt a határidőt nyomós okokból le lehet rövidíte­ni. A kérvényhez a saját iratain kívül (mint amilyen a születési anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány, lakásbizo­­nyítvany, valamint a jogerőssópi záradék­kal ellátott bírósági válóperi ítélet) termé­szetesen a leendő férje születési anya­könyvi kivonatán kívül még az illetékes magyarországi anyakönyvi hatóság (vagy AZ ORVOS VÁLASZOL Miért fullad a gyermek? V. I. — "Kétéves gyermekemet már két alkalommal kellett éjjel sürgősen kórházba szállítani, mert hirtelen fulladni kezdett. A betegség köhögéssel kezdődött, majd a fiam berekedt, és nehezen kapott levegőt. Mi a baja a gyermekemnek, és megismét­lődhet-e a fulladásos roham?" Két- és ötéves kor között főleg túlságo­san érzékeny, betegségre hajlamos gyer­mekeknél gyakran jelentkezik a görcsös gégehurut, amely ijesztő tüneteivel mindig rémületbe hozza a családot. A betegséget torokgyulladás, kisebb gégehurut, nátha vezeti be, de jelentkezhet minden megeló-NEVELGETÓ Hogyan látja a gyerek a felnőttek emberi kapcsolatait? Számára elsősorban a felnőttek egymás közötti kapcsolata jelent problémát. Miért fél a tanító néni az igazgatótól, miért fél anyuka apukától, miért sír, örül, s sorolhat­nánk a társadalmi jelenségeket, amelyek­re a gyerek magyarázatot keres. Mert magukat a tényeket pontosan regisztrál­ják. Mindig csodálkoznak azokon a szülő­kön, akik azt hiszik, hogy gyermekeik nem veszik észre a családban vagy a világban történteket, legyen az pozitív vagy negatív változás. El kell hinniük a szülőknek, hogy TANÁCSADÓ más helyhatósági szerv) igazolását is csatolni kell arról, hogy a magyar törvé­nyek értelmében házasságot köthet (ez az ún. házassági jogképességi igazolás), valamint a személyazonosságát igazoló iratot (útlevél). Az ön állampolgárságát és állandó lakhelyét a személyazonossági igazolvá­nyával is igazolhatja. A házasságkötéssel nem szerzi meg a magyar állampolgárságot, hanem tovább­ra is csehszlovák állampolgár marad, s az állampolgárságát megtarthatja akkor is, ha férjét Magyarországra követi, illetve ott akar tartósan letelepedni. Az állandó külföldi tartózkodásra jogosí­tó útlevelet az illetékes útlevélhatóságnál kell kérnie, ahol a szükséges felvilágosí­tást is beszerezheti. Ha Magyarországon akarnának házas­ságot kötni, akkor magának kellene az itteni anyakönyvi hatóságtól (illetve az illetékes helyhatósági szervtől) a házassá­gi jogképességét igazoló iratot beszerez­nie, amit a vőlegényének kellene a ma­gyarországi anyakönywezetónél — az ott megkívánt többi irattal együtt — csatolnia. A házasságkötés ottani feltételeiről a vőle­gényének kellene az ottani anyakönyvi hivatalnál érdeklődnie. Ez utóbbi esetben is érvényesek az állampolgárságra és a külföldi állandó tartózkodásra vonatkozó rendelkedések. Természetesen Magyarországon is kérnie kell majd a tartós letelepedés engedélye­zését, mert a turistaútlevelekkel csak 30 napig lehet jogosan ott tartózkodni. Dr. B. G. ző tünet nélkül is. A napköziben még vígan játszadozó gyermek éjjel kutyaugatáshoz hasonló köhögési rohamot kap, nehezen veszi a levegőt, és belélegzéskor erős sípoló hang hallható. A borda közti részek­nél és a nyak első falán is látható az erőltetett légzés. A gyermek rekedt han­gon beszél, de síráskor tiszta a hangja. A légzése kapkodó, a pulzusszáma magas. Az elégtelen légzés miatt színe kékeslila, danotikus. Láz általában nem jelentkezik. A roham három-négy órán belül megszűn­het, de eltarthat három-négy napig is. Ennek ellenére még a gyors javulás után is sürgősen orvoshoz kell fordulni, mert a tünetek megismétlődhetnek, és a légcső kis mérete miatt a gyulladás okozta nyál­kahártya-duzzanat olyan méretű lehet, hogy fulladást okozhat. Öt-hat éves korig a betegség megismétlődhet. A tünetek megszűntével azonban szerencsére szö­vődmény nem marad vissza. A betegség fellépését kiválthatja a lakás száraz leve­gője, a vízszintes testhelyzet, ezért jelent­kezik alváskor, és a gyermek gyenge ellenállókópessége. A kezelés gyógysze­res. A fertőzést megfelelő antibiotikumok­kal csökkentjük. A nyálkahártya-duzzana­tot görcsoldókkal, mellékvesekéreg-kivo­­natával, nyugtátokkal stb. szüntetjük meg. Légcsőmetszést csak végső esetben al­kalmaznak, de erre ma már csak nagy ritkán kerül sor. A család az orvosi segélynyújtásig úgy segíthet, hogy a bete­get felülteti, a szoba levegőjét kamillateá­val párásítja, vagy forró vizet enged a kádba, és így juttat kellő nedvességet a levegőbe. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az orvosi, esetenként a kórházi kezelés mindenféleképp szükséges. A betegség iskoláskorban már nem, vagy csak kivételes esetben jelentkezik. a gyermek észreveszi a szándékos titkoló­zást, az őszinteség hiányát, a szegénye­dést, a gazdagodást. Különösen pontosan reagálnak a gyerekek az érzelmi változá­sokra, még azokra is, amelyek csak a levegőben vannak, mint például a meg­­okolatlan idegesség. A családon belüli nézeteltérések nagy és kedvezőtlen befolyással vannak a gyermek fejlődésére. Ha a szülők bármi­lyen ok miatt nem tisztelik egymást, nem értik meg egymást, a családi légkör ment­hetetlenül megromlik, állandósulnak a ve­szekedések, szemrehányások. És ebben a kielégítetlen légkörben a gyerek sajátos szerephez jut. Az apa és az anya szem­ben állnak egymással, ellenségesen vi­szonyulnak egymáshoz, tehát a gyermek­től várják a szavazatot, amely az egyik vagy a másik részére a többséget jelenteni fogja, a családi vitákban. Gyakori, hogy az apa, az anya egyaránt szinte segítséget kér a gyerekétől, hogy valamit bizonyítson. A gyermek természetesen egyetlen eset­ben sem tudja eldönteni, kinek van igaza és nem tud választani szülei között, kinek is "érdemes" igazat adni. A szülők közötti ellentét, veszekedés más értelemben is árthat a gyereknek, ugyanis félő, hogy a család felbomlik, és ő létében lesz fenyegetett. Ugyancsak létében érzi magát fenyege­tettek az a gyermek is, aki szüleitől rendszeresen azt hallja, hogy ő az oka a család rossz anyagi helyzetének. Nanszákné Cserfalvi Ilona A HÉT 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom