A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 5. szám
MINERVA Répával a rák ellen A természetgyógyászok régóta javasolják a daganatos megbetegedésekben szenvedőknek, hogy minél több sárgarépát, sárgarépalét fogyasszanak. Úgy tűnik, mint eddig már oly sok más "amatőr" ötlet, most ez a gyógyszer is polgárjogot nyer a "profi" orvoslásban is. Az utóbbi időben Franciaországban sajátos kezeléssel gyógyítják a fehérvérűség egy különösen súlyos fajtáját: a sárgarépából kivont retinoidsawal 'átnevelik* a beteg vérsejteket. Ez az anyag, amelyet az Izraeliek sejtettek meg, a franciák kisérteteztek ki és a kínaiak állítanak elő, nem remélt kilátásokat Ígér a rosszindulatú daganatok gyógyításában. Eddig mindössze egyetlen módszerrel lehetett legyőzni a rosszindulatú sejteket: megsemmisítették őket műtéttel, kemoterápiával vagy sugárkezeléssel, amely megoldásokat külön-külön vagy együtt alkalmaztak. Nemrég azonban új megoldás született: a beteg sejtek "átnevelóse*. A módszert dr. Jean-Pierre Abita kutatócsoportja fejlesztette ki a párizsi Saint Louis Kórházban. Legelőször is azt bizonyították be, hogy az évek óta tenyésztett leukémiás sejtek normálisak lesznek, ha a természetes körülmények között a sárgarépában található A-vitamln származékával, a retinoidsawal kezelik őket. Amikor ezután dr. Abita egyenesen a betegek gerincvelőjéből származó leukémiás sejteken próbálta ki a retinoidsav hatását, fölfigyelt egy sajátosságra: csak azoknak a betegeknek a sejtjei lettek ismét normálisak, akik a fehérvérűség legsúlyosabb fajtájában szenvedtek. Miért hatásos a retinoidsav a tenyésztett sejteknél és miért nem az a közvetlenül a gerincvelőből származó sejteknél, illetve miért egyetlen fajta fehérvérűség a kivétel? Erre dr. Abita egyelőre nem tud magyarázatot adni. A következő szakaszban áttértek az akut vagy kiújuló gerincvelő-leukémiában szenvedő személyek valóságos kezelésére. Az első sikeres beavatkozás Van Zsen-ji kínai professzor, a sanghaji egyetem neves hematológusa nevéhez fűződik, ám nyomban utána Franciaországban is elvégezték a kísérletet, s a The Lancet című tudományos folyóirat közölte is az eredményeket. Az eddig szokásos kezeléssel csak rövid, általában néhány napos javulás volt előidézhető, mig az új módszert alkalmazva, legalább egyéves javulást értek el a betegek kilencven százalékánál. A javulás Idejének növelésére a kísérleteket vezető Degos professzor azt tervezi, hogy a jövőben enyhe kemoterápiával egészítik ki a retinoidsav-kezelést. Jellemző tünetegyüttes Az új módszer több okból is forradalminak számit. Mindenekelőtt bebizonyítja, hogy a megfordithatat-20 A HÉT lannak hitt rosszindulatú folyamatok igenis megfordíthatok mikroszkóppal naponta nyomon követhető, hogyan lesznek ismét szabályosak a beteg sejtek. A kezelés könnyen megoldható — három hónapon át naponta egy szem retinoidot kell beszedni — kényelmes, hiszen a beteg otthon végezheti és nincsenek szövődményei. A kúrát egyelőre csak gerincvelő-leukémiában szenvedő betegeknél alkalmazzák Franciaországban minden évben száz személyt sújt ez a betegség, ami a felnőtt lakosság fehérvérűség-eseteinek a tíz százaléka. Degos professzor szerint elképzelhető, hogy elóbb-utóbb már fehérvérűség-típusokra, sót, a rák egyéb fajtáira is kiterjesszék a kezelést. A felfedezés jelentőségét akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hova tartozik a fehérvérűség fajtáin belül a gerincvelő-leukémia Minden fehérvérsejt a gerincvelőben képződik, a pluripotens, azaz differenciálatlan és nem specializálódott törzssejtekből. Az érés és az intenzív osztódás szakasza után a törzssejtek nem osztódnak tovább, hanem specializálódni és differenciálódni kezdenek Két nagy sejtcsoport alakul ki. Az első a mlebidoké (velősejteké); ezek közé tartoznak a véráramban keringő granulociták és monodták (vagy makrofágok), azaz a fehérvérsejtek két változata, amelyek fölfalják a szervezet hulladékait: a halott sejteket és a mikrobákat. A másik csoport a limfoidoké (nyiroksejteké), azaz az immunfolyamatokban részt vevő fehérvérsejteké: ezek a nyirokmirigyekben, a lépben, a csecsemőmirigyben és a vérben megtalálható, az antitesteket előállító B-limfociták, citotoxikus jelenségeket előidéző T-limfodtákósaz"ök5sejtek\ Az egészséges szervezetben a differenciálódás kezdetekor az osztódás azonnal abbamarad, a fehérvérűeknél azonban nagyszámú sejt kezd differenciálódni, éretlen marad, és vadul burjánzik tovább. A fehérvérsejtek krónikus leukémiáját mindig a beteg törzs nevével jelölik: létezik tehát krónikus velósejt-leukémia és krónikus nyiroksejt-leukémia. Az első esetben a granulociták szaporodnak el a velőben és a vérben, a másodikban a limfociták, többnyire a B-limfodták árasztják el a csontvelői. Ugyanakkor jelölik a fehérvérsejtek akut leukémiáját is, az akut mieloid-(velósejt) leukémiát — melynek a sejtdifferenciálódás foka és a megtámadott velősejttörzs szerint öt fajtája van, köztük a gerincvelőleukémia — és az akut nyiroksejt-leukémiát. A második fajta — amely az összes megbetegedésnek mintegy hetven százalékát teszi ki — elsősorban a gyerekeket támadja meg, míg az első inkább a felnőtteket, ám valamennyire jellemző a vérszegény—vérzékeny—fertózósérzékeny tünetegyüttes, amit a normális vérsejtek elégtelen termelődése és valamennyi szövet (bőr, csont, nyálkahártya, agyhártya, mirigyek stb.) különböző szintű betegséghajlama okoz. Politika és gyógyászat Leo Sachsh professzor, az izraeli Weizman-intézet munkatársa 1974-ben figyelt föl arra, hogy bizonyos vegyi anyagok hatására a fehórvórű egerek évek óta tenyésztett sejtjei nem szaporodnak tovább, sőt, azt is megállapította, hogy egyes sejtek differenciálódtak, és újra normálisak lettek Dr. Theodor Breitman, az egyesült államokbeli Bethesdában tévő Országos Rákkutatási Központ munkatársa 1980- ban észlelte először, hogy éppen a retinoidsav
