A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 1. szám
ELŐ MÚLT A VAR ÉVSZÁZADOK KOMÁROMBAN Az utóbbi másfél évtized régészeti feltárásai során Komáromban nyolc avar kori lelőhely került elő a város különböző pontjain. A leletmentések első napjaiban világossá vált, hogy az előkerült sírok nagyrésze gazdag lovassír, s leleteik is ennek megfelelően kiemelkedően rangosak, előkelőek. A város területén a század elején Alapy Gyula mentett meg lovassírokat, az igazi meglepetéseket viszont a legutóbbi évek leletei szolgáltatták. Az avarok Keletről (Belső-Közóp- Ázsia) elszármazott félnomád népe a VI. század végén szállta meg a Kárpátmedence sík területeit. Komárom környékére a VII. század első évtizedeiben érkeznek az első lovascsapatok — erről tanúskodik a Munkásnegyedben feltárt egyik temetőrészlet. Az avarok egészen a VII. század végéig (az avar birodalom felbomlásáig) uralják Komárom egykori területét, benépesítve azt az un. nemesi középréteg, vagyis a lovas harcosok tömegeivel. Eddig a város területén szakszerűen 103 avar lovassírt tártunk fel, s az ő tömeges jelenlétük a város területén minden bizonnyal azt jelenti, hogy Komárom (miután stratégiailag is kitűnő helyen fekszik) a Kárpát-medence egyik avar hatalmi központja lehetett, elképzelhetően az egyik avar fejedelem állomásozott a környéken. A feltárt lovassírok nagyméretűek (legtöbbjüket még az avar korban feldúlták és kirabolták), mélységük például sok esetben eléri a 3 métért. A halottat és kedvenc hátaslovát egymás mellé temették a sírba. A lovat mindig a sír bal oldalára fektették, a jobb oldalon találjuk a harcost, akit teljes pompájában, díszes fegyverövóvel együtt temettek el. A ló szerszámzatát ugyancsak véretekkel díszítették. A késő avar korban e díszes vereteket bronzból öntötték, aranyozták és különféle motívumokkal (ember- és állatalakok, növényi indák) díszítették. Ez is jelzi az ide eltemetettek rangját, gazdagságát, a társadalomban betöltött kiemelkedő helyét. A sírokból természetesen sok fegyver kerül elő, a legtöbbször szablya, lándzsa, valamint a lovasnomád népek jellegzetes fegyvere, az ún. reflexíj. Feltárásaink során a sírokban mindig ott találjuk a lábakhoz helyezett, feketére égetett hullámvonallal díszített agyagedényeket, ritkábban sárga kerámiát (ezekbe nyilván ótelt-italt tettek a túlvilági útra). A sírokban található állatcsontok (a lovon kívül a szarvasmarha, házityúk, kakas, lúd, juh) arról tanúskodnak, hogy az avarok a Kárpát-medencében már letelepült, falusias életmódot folytattak. Az egyik komáromi temetőben — a hajógyáriban — a harcosok lábainál kutyák csontvázait találtuk, nyilván az életben is hűen szolgálták gazdáikat, és segédkeztek a vadászatoknál is. Temetőinkben természetesen női sírok is előkerültek (többet közülük is lóval temettek el, ők lehettek a harcosok feleségei), nem is beszélve a gyermeksírokról. Ebben az időben igen magas volt a gyermekhalandóság, sok gyerek 5—6 éves koráig meghalt, s csak a legéletrevalóbbak élték meg a felnőttkort. Egy-egy leletekben gazdag lovassír feltárása bizony néha napokig is eltart, mivel sok időt vesz igénybe a sírok kibontása, rajzolása, fényképezése, vagyis a dokumentáció elkészítése. A komáromi avar temetők ma a Kárpátmedence legszebb együttesei közé sorolhatók, s fontos dokumentumai az avar kor kutatásának^ Dr. Trugly Sándor (Valamennyi tárgy a Duna Menti Múzeum gyűjteményéből.) • Avar lovassír feltárás után (Komá rom—Hajógyár) • Emberarcos bronzcsörgök, lószerszámdíszek (Komárom—Hajógyár) • Komárom avar temetői (rajz) • Sasmadár kereszttel, övveret (Komárom—Hajógyár) • Ember és oroszlán küzdelme, övveret (Komárom—Hajógyár) A HÉT 13
