A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 4. szám

MINERVA A PANNÓNIA! FÉNIKSZ SZERZŐJE (250 éve született Decsy Sámuel) "Ahol idegen nyelven taníttatnak a tudo­mányok, lehetetlen ottan azoknak, és a szép s hasznos mesterségeknek illen­dőképpen virágzani, és a legjobb termé­szeti talentumok is örökkévaló mivelet­­lenségben maradnak." Több mint két­száz esztendeje, 1790-ben vetette pa­pírra e sorokat Decsy Sámuel, a Pannó­niái Féniksz avagy hamvából feltáma­dott magyar nyelv című könyve elősza­vában. A főnix a kor egyik kedvelt jelképe. 1767-ben Bőd Péter Erdélyi Féniks c. alatt adja ki Pápai Páriz Ferenc kézirat­ban fennmaradt nyomdásztörtónetót. Az első magyar nyelvű újság, a pozso­nyi Magyar Hírmondó pedig így ír 1785- ben: "A Féniks madárról úgy írják, hogy midőn megvénheszik drága szerekből fészket rak magának, s abban a Napnak hóvségétől hamuvá ég, de viszont an­nak erejétől megifjodva fel-éled: a mi Magyar nyelvünk is szinte így járt". A "hóvsóg", mely Decsy korában a ma­gyar nyelvet a megsemmisülésbe ké­szült kergetni, a "kalapos király", II. József nyelvrendelete volt. A császár 1784-ben adta ki hírhedt pátensét, melynek értelmében birodalma egyet­len hivatalos nyelve a német. A rendelet kötelezte a megyei és városi hatóságo­kat a német írásbeli ügyintézésre. A PANNÓNIÁI FÉNIKSZ avagy HAMVÁBÓL FEL-TÁMADOTT MAGYAR NYELV MELLYET IRT D. DECSY SÁMUEL. £' Könyvnek az ára i. forint. B É T S B E N Nyomtattatott Neme's TRATTNER J AJNOS TAMAS Künyv - nyomtató Műhelyében------%------- ‘ MDCCXC. középiskolákba az 1784—85-ös tanév­től kezdve, csak németül tudó diákok léphettek. Érdemes idéznünk a rendelet indoklásából: "... nem arról van szó, hogy milliók megváltoztassák nyelvüket és más nyelven beszéljenek, hanem arról, hogy azok, akik a közügyeknek akarják magukat szentelni, a latin he­lyett a német nyelvet használják, s az ifjúság ahelyett ezt tanulja... Rendele­­tem a magyar nemzetnek és a köznek a legjobbat akarja és egyáltalán nincs szándékomban az anyanyelv kiirtása". (Ugye, kísértetiesen ismerős szöveg — akár napjaink "kalapos királyai" is meg­fogalmazhatták volna.) A rendelet heves ellenállást váltott ki országszerte. A császár közvetlenül ha­lála előtt kénytelen — több más rende­leté mellett — a nyelvrendeletet is visszavonni. Az utódaként trónra lépő II. Lipót visszaállította a latin nyelvű közép­iskolai oktatást, azzal az engedmény­nyel, hogy a nyelvtani osztályokban segódnyelvként a magyar is használha­tó. így támad fel hamvaiból a "pannonjai féniksz": a magyar nyelv. Szögezzük le mindjárt, hogy Decsy műve távolról sem csak nyelvészeti munka. A Pannóniái Féniksz a felvilágo­sult rendi (nemesi) program nemzeti nyelvi célkitűzéseinek legjellemzőbb ki-A-iU A G Y A R s /. r n T K 0 R O N A N Á K í: s , AZ AIIOZ TARTOZÓ TÁRGYAKNAK. HISTÓRIÁJA. m f i. i. r i: t Sok regi és njjátbb írásokból ki jegyzet!, rendbe f'zedeft, meg világosiiul!, 's kedves J/^za- Jia in a/c hajznokra közönségessé lelt DECSY SÁMUEL, A’ JÓZAN ÉS ORVOSI *TriWM.\NYOKN\K DOCTOR A , i.S AZ. Ó|»ÍÍL\J íli.WCO: il; It Ml KUIALVI TUDÓS TAKSASÁCNAh. TAGJA. E‘ Könyvnek, az eh ez t.nio.ö f.In-lt K-V'-I-Uel «Vit». n é r s n i: a, nyomtattató i t aujkiuii k;näT7, k szakados lát.wv Minir.ufi 'll III i.. fi De CX C11. L hé r t fejtése (Magyar nevelés története, I. kötet, 1988). "Aki szemesen meg-vis­­gállya az Európai virágzó birodalmak előbbi s mostani környül-állásait, köny­­nyen ki-fogja azt tanulni, hogy azok-is olly szomorú állapotban voltak enneke­­lőtte, mint mi most, és hogy mostani boldogságokat egyedül nemzeti nyel­vek serény művelésének köszönhetik". Jobb volna — vélekedik Decsy —, ha a jövendőbeli gazda, mesterember vagy földműves a latin helyett "a vallásnak fundamentumos czikkelyeit, erkölcsi tu­dományt, históriát, kivált hazájoknak históriáját, a földnek leírását (geográfi­át), természeti históriát és tudományt, majorkodást (gazdálkodást), sőt mint jövendő atyák, a nevelésnek tudomá­nyát tanulnák". Természetesen magya­rul! Ezért "a magyar nyelvnek nevelésé­re s a magyar tudományoknak gyarapí­tására" egy társaságot kell alapítani. E "Magyar Tudós Társaságnak" így szab­ja meg Decsy a küldetését: "... az ő kötelességek lenne a magyar nyelvnek tsinosítása, bővítése, új szóknak találá­sa, közönségessé-tétele, a jó német, frantzia, olasz, ánglus és görög köny­veknek nemzeti nyelvünkre való által fordítása, új könyveknek írása, új dol­goknak találmánya (feltalálása)..." E sokrétű munkát a Társaság négy osztá­lya (Classis) végezné, mégpedig a filo­zófiai (bölcseleti), a filológiai (nyelvé­szeti), a matematikai s végül a fizikai osztály. "A Physica Classis mivellye a Természeti históriának minden részét, a Természeti- és Orvos Tudományt, és mind azt, a mi az Oeconomica, az az Gazdálkodásra tartozik". Látható, hogy Decsy egy felállítandó tudományos akadémia körvonalait vá­zolta fel a Pannóniái Féniksz-ben. A kezdethez szükséges tőkét a közadako­zásból kívánta előteremteni. Feltétele­zése szerint, azok a nemesek, akik a II. József halála után a Becsből újra Budá­ra visszahozott magyar korona kíséreté­hez, őrzéséhez "költséges köntöst" csi­náltattak maguknak, talán e nem kevés­bé nemes célra is fognak áldozni. Decsy optimizmusának (naivitásának?) egyéb jele is kimutatható: a leendő Akadémia védnökének Ferenc főherceget ajánlot­ta, bízva annak Lipóthoz hasonló ma­gyarbarát érzelmeiben. Ám a történe­lem, mint annyiszor máskor, most is meghazudtolta az álmodozót. II. Lipót 1792-ben elhunyt, s a trónra lépő Fe­renc rendőruralma évtizedekkel veti vissza a "pannonjai féniksz" próbálko­zásait. Lexikonjaink elsősorban a Pannóniái Féniksz szerzőjeként tartják számon Decsyt. Ám ha végig kísérjük életútját, megállapítható, hogy Decsy a Féniksz 20 A HÉT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom