A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-06 / 49. szám

Természetgyógyász vagy csontkovács? Ezt kérdeztem Farkas Jánostól, az ér­sekújvári kórház munkatársától, aki már messze földön híres tudományáról, ké­pességeiről. Akár Pozsonyban, Nyitrán, Érsekújváron vagy a bellegi-szencsei (Podhájska) fürdőben rendel, tömegek áll­nak az ajtaja előtt. — Én azt mondom, mindkettő egyszer­re. Csontkovácsként ugyanis helyre te­szem az elmozdult csigolyákat, a gerincet, amelyek mind-mind a migrén, a fejfájás kialakulásában ludasak, természetgyó­gyászként pedig a természetes gyógymó­dokat, a gyógyfüveket,, a pakolásokat, a vizes kúrákat ajánlom. Óriási szerencsém, hogy nekem van időm a betegekre, kedv­telésből gyógyítok, sokszor előbb a lelket. Nem is hinné, mennyire óhajtják az embe­rek, hogy akihez bajukkal fordulnak, elbe­szélgessen velük. így sokszor többet mon­danak el önmagukról, hátterükről, mint a panaszaikról, pedig mindezek összefügg­nek. Én azt tartom, először a lelket, a bensőt, a pszichét kell megismerni, utána már könnyebb gyógymódot ajánlani — magyarázta. Farkas János régóta foglalkozik gyógyí­tással, holott nem képzett orvos. Húsz éve került az érsekújvári kórházba, először karbantartóként, majd ápolóként dolgo­zott. A pici korától benne szunnyadó ké­pességek, a falujából, Komjátiból hozott gyógyfűismeret, erős, emberfeletti akarata ekkor mutatkozott meg igazán. Ekkor győ­ződtek meg adottságairól a kórház orvosai is, így megengedték neki, hogy hetente háromszor magánrendelést tartson. Kifi­nomult érzékkel mindkét fél felismerte, hogy szükségük van egymásra. Egyik felet sem zárták ki, a természetgyógyász az orvost, az orvos a természetgyógyászt. Együtt, egymást segítve dolgoztak és dol­goznak ma is. — Nem tartom magam mindenhatónak, és nem állítom, hogy a világ valamennyi baját megoldja a természetgyógyász. Gyógyítom, mégpedig sikeresen a mig­rént, a gerincbántalmakat. Gyógymódot javaslok a beteges izzadásra, a rendszer­telen menstruációra, a különféle nőgyó­gyászati panaszokra, a meddőségre, az epe- és májbajra, az asztmára, a hasnyál­mirigy rendellenességeire, az ekcémára és bizonyos bőrbajokra. Amin nem tudok segíteni, nyíltan megmondom, orvoshoz küldöm a beteget. Azonban vallom és nagyon szilárdan kiállók amellett, hogy feleslegesen ne műtsük az embert, a kés legyen az utolsó, elkerülhetetlen megol­dási— szögezte le. És ugyanígy ellene van a mértéktelen gyógyszeradagolásnak és fogyasztásnak. Ahogy Mária Treben, a cseh származású osztrák természetgyógyász írja, "a termé­szet isten patikája”, amelyben minden bajra megvan az orvosság, mégpedig ter­mészetes formában, ezeket kell tehát el­sősorban alkalmazni. A gyógynövényben levő hatóanyag molekulája ugyanis sokkal kisebb, gyorsabban, nagyobb mennyiség­ben szívódik fel a vérbe, nem terheli a vesét és nem kapcsolódik hozzá káros, mellékhatást kiváltó vegyület, mint az or­vosságokban. Majd általános szabályokat sorolt, ilyen például, hogy egyféle gyógynövónyteát nagyon hosszú ideig ne fogyasszunk, ha­nem igyunk minél többféle fűből főzött vagy forrázott teát. Rengeteg hasznos könyv, kiadvány jelent meg az utóbbi időben, különösen Magyarországon, ame­lyek támpontot adnak ahhoz, hogy mi mire használható, főzve, forrázva, keverékként, kivonatként, önmagában vagy fürdőként a leghatásosabb. — És ki gyógyítja a természetgyó­gyászt? — kérdeztem. — Hála a gyógyteáknak, különösebb bajban nem szenvedek. De a napi hajsza, az egyre több elfoglaltság engem is kifá­raszt. Olyankor mezei zsurlóteát fogyasz­tok, s esténként a fürdővizembe is ennek a kivonatát öntöm. Felfrissít, erőt ad, rend­ben tartja a vesét, amelyre a férfiak oly érzékenyek — válaszolta. Szüksége is van az erejére, hiszen pácienseinek száma egyre több. Egyre többen bíznak benne, mert istenadta ere­jének, képességeinek jótékony hatásáról meggyőződtek. Emberségéről, türelméről ugyancsak, amely akkor sem hagyja el, ha ajtaja előtt késő estig sorakoznak a bete­gek. B. M. publikum pulzusa A A Ruhr Egyetem (Bochum) pszi­chológusai több mint hetven kísér­leti személyen azt vizsgálták, ho­gyan reagálnak a "Carmen" filmre vett drámai jeleneteire. A megfigyelt személyek EKG-gör­­béiből, árveréséből, légzósritmusá­­ból és bőrellenállásábó! nemektől függő különbségeket állapítottak meg a film vetítésének hatására. A felsorolt fiziológiai jellemzők és az ugyancsak elvégzett személyi­ségtesztek eredményeinek az összehasonlításából kiderült, hogy azok a kísérleti személyek, akik a vetítés alatt erős testi reakciókat mutattak, nagymértékben azono­sultak a cselekménnyel, és a teszt­nél az opera történései és saját aktuális élethelyzetük között hatá­rozott összefüggéseket véltek fölfe­dezni. Az átélés és a saját helyzetre való kivetítés sokkal kifejezettebben nyilvánult meg a nőknél, mint a férfiaknál. Másrészről viszont a pszichológiai tesztek arról tanúskodtak, hogy a férfiak a film cselekményét fokozó­dó agresszivitással követték, s né­melyikükre valósággal katartíkusan hatottak az erőszakos jelenetek. 20 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom