A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-06 / 49. szám

Nő a rákos megbetegedések száma Csehszlovákiában az évente el­hunytaknak több mint egyötöde hal meg rákban. Szlovákiában ez min­den évben körülbelül 10 000 em­bert jelent. Hasonlóan mint ná­lunk, a fejlett országokban is nő a rákos megbetegedések száma. A korai diagnosztizálásnak és gyógyí­tásnak köszönhetően azonban ott csökken a halálozási arány, míg hazánkban növekszik! A lassan két éve működő Rákelle­nes Liga — melynek elnöke dr. Éva Siracká — már többször felhívta a figyelmet onkológiánk kritikus álla­potára, hiszen életeket mentő mű­szerek hiányoznak, mert a nehéz gazdasági helyzetben itt is pénzhi­ánnyal küszködnek. A Rákellenes Liga elsődleges cél­jának a megelőzést, azaz a lakos­ság informálását, egészségügyi ne­velését tartja. Ugyanis az emberek még ma is szemérmesen kerülik ezt a témát, holott nagyon fontos, hogy beszéljünk róla, akár különféle előa­dások, szemináriumok kapcsán is. Tudatosítanunk kell, mennyire fon­tos az egészséges életmód, a külön­böző szűrővizsgálatok és a kampá­nyok, mint például a dohányzás elle­ni kampány, hiszen a férfiaknál elő­forduló rákos megbetegedések 33 százalékát éppen a tüdőrák teszi ki. A tüdőrák kialakulása pedig 90 szá­zalékban a dohányzásnak "köszön­hető". Szlovákiában évente 18—19 000 között mozog az új rákos megbete­gedések száma. Csehországban ez körülbelül 42 000 embert jelent. A férfiaknál a tüdőrák fordul elő a leggyakrabban, ezután következik a bőrrák, majd a végbél- és prosztata­rák. Sajnos valamennyi rákfajta — a gyomorrákot kivéve — növekvő ten­denciát mutat. A nőknél a legna­gyobb gyakorisággal a mellrák for­dul elő, és azt is meg kell jegyez­nünk, hogy míg majdnem minden országban jelentősen csökken a móhnyakrák, nálunk egyre többen — köztük fiatalok is — betegszenek meg ebben a karcinómában. Mind­ez azt bizonyítja, hogy a szűrővizs­gálatokat semmiképpen sem sza­bad elhanyagolni. A Rákellenes Liga a már megjelentetett kiadványában felhívja a nők figyelmét a mell ön­vizsgálatának fontosságára, vala­mint arra, hogy évente egyszer min­denképpen menjenek el nőgyó­gyászhoz szűrővizsgálatra, ugyanis az idejében felfedezett rák nagy eséllyel gyógyítható. A Rákellenes Liga az ún. pszicho­­szociális segítség keretében támo­gat minden beteget, továbbá a kü­lönféle klubokat, például a Venuša nevűt, amelyik a mellamputáción átesett nőket tömöríti, és elsőként Pozsonyban alakult meg. A Szlovák Állami Biztosító jelentős összeget ajánlott fel a Rákellenes Ligának, így lehetőség nyílik egy mammográf megvételére, amely­nek óriási szerepe van a mellrák korai diagnosztizálásában. A Cseh­szlovák Vöröskereszt és a szak­­szervezetek is támogatják a ligát, a SORE A rekreációs utalványai segít­ségével 240 páciens utazhatott el Olaszországba, további 300 pedig Pöstyénben pihenhetett, regenerá­lódhatott. Tóth Edit Növényeket az irodahelyiségekbe! Amióta az irodaépületeket — az energiával való takarékosság végett — jobban szigetelik, a szobáikban alig van természetes légcsere, mi­közben az újabb építőanyagok, a számító- és másológépek kigőzöl­gései a munkahelyek levegőjét mind jobban megterhelik. Emiatt egyre több alkalmazott válik allergiássá, szenved fejfájásban, szédül, a sze­me könnyezik. Ez az "épületbeteg­­ség-tünetegyüttes" (sick building syndrome) az Egyesült Államokban évi sok milliárd dollár kiadással jár. Miután a Skylab űrállomás levegő­jében is megjelentek szennyezők, a NASA egy kutatócsoporttal meg­vizsgáltatta: megtisztítható-e a leve­gő természetes úton, növényekkel? A kutatók kétéves munkával meg­bizonyosodtak arról, hogy az irodák­ban elhelyezett növények annak le­vegőjét hatékonyan méregtelenítik; még a formaldehidet, a benzolt és a triklór-etilónt is elnyelik. A kutatók 330 liter űrtartalmú, légzáró kísérleti kamrákba különféle növényeket he­lyeztek, s azok levegőjébe egy-egy mérgező vegyület bizonyos mennyi­ségét juttatták be. Például a filo­­dendront magában foglaló kamrába 26 milliomodrész formaldehid került. Egy nappal később ez az érték 3,5 milliomodrészre csökkent. De jó lég­tisztítónak bizonyult a bambusz és a gerbera is. A benzol "eltűnésében" leginkább a borostyán jeleskedett. A kutatók eleinte arra gondoltak, hogy a levegőtisztítás a levelekben végbemenő fotoszintézisnek kö­szönhető. De a kísérletek azt mutat­ták, hogy a szűrőhatás nem a leve­lek számán, jóval inkább a gyökere­ken és a talaj mikroszervezetein múlik. Utóbbiak még alkalmazkodni is képesek a számukra "új" táplálé­kul szolgáló vegyi anyagokhoz. Ez abban mutatkozik meg, hogy egy­­egy (számunkra) méregnek ismétel­ten kitett növények a levegőt egyre jobban megtisztították. A kutatócsoport e légszűrő beren­dezésnek már egy kereskedelmi for­galomba hozható prototípusát is el­készítette. Ebben olyan — meg nem nevezett — növényt helyeztek el, amelynek gyökerei aktív szenet és a levegőt megtisztító más anyagokat tartalmazó talajon fejlődnek. Ezen beépített ventilátor áramoltatja át a levegőt, s annak mérgező összete­vőit a talaj megkötő anyagai mindad­dig fogva tartják, amíg a mikroszer­vezetek azokat el nem fogyasztják. Ezt a "természet szűrőjé"-nek (natu­rális filter) elnevezett rendszert most egy Mississippi állambeli egyetem kollégiumának helyiségeiben pró­bálják ki. A HÉT 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom