A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-18 / 42. szám

JOGI TANÁCSOK F. Anna párkányi olvasónk azt kérdezi, felbontható-e késóbb egy ajándékozási szerződés, illetve hogy mikor lehet az aján­dékot visszakövetelni. 1971-ben és 1973- ban ugyanis egyik rokonának — annak kéré­sére — készpénzt ajándékozott, s 6 ezen bútort vett. Az összeg átvételéről elismer­vényt is adott. Azóta megromlott közöttük a viszony, ezért olvasónk szeretné az ajándé­kozási szerződést felbontani és a pénzt visszakapni. Lehetséges ez? Az ajándékozás kétoldalú ingyenes jogügy­let, melyet a Polgári Törvénykönyv 407—409. paragrafusai szabályoznak. Az ajándékozás­hoz nem szükségeltetik Írásbeli forma, ha az ajándék tárgyát azonnal — kézből kézbe — átadják. írásbeli szerződés csak akkor szüksé­ges, ha az ajándék tárgyát csak később akarják vagy fogják átadni (ez tulajdonképpen ajándé­kozási ígéret). Az ajándékozás érvényességé­hez szükséges, hogy a megajándékozott az ajándékot elfogadja (kimondva, vagy akár hall­gatólagosan). Az ajándékot akkor lehet visszakövetelni, ha a megajándékozott az ajándékozóval vagy an­nak családtagjával szemben úgy viselkedik, hogy súlyosan megsérti a társadalmi (a törvény még érvényben lévő szövegezése szerint: ’a szocialista") együttélés szabályait. Ennek a megítélése a konkrét tények alapján — amit vitás esetekben a bíróság ítél meg az NEVELGETÓ HA JÓN A CUKROSBÁCSI Karácsony hetében egy tizenhárom éves fiút harsány "tűz vanl" kiáltás riaszt fel fólálmából. A fiú — aki egyedül van otthon: a szülei vendégségbe mentek — kiszalad a nappaliba, ahol látja, hogy a karácsonyfa nagy lánggal ég. Pánikba esik; megkísérli, hogy — a lángokon ke­resztülvágva — a ház kapujához rohanjon, ám sikertelenül... Egy hároméves kislány két — pár évvel idősebb bátyjával — játszik a ház mögötti udvarban. Egy férfi odaszól nekik, hogy az autójában rágógumi van a számukra: ez oly csábítóan hangzik, hogy a gyermekek követik a férfit, aki — ahogy beszáll az autóba —, megragadja a kislányt, bedugja maga mellé és elhajt... Sajnos, ehhez hasonló tragédiák meg­lehetősen gyakran fordulnak elő. Méghoz­zá elsősorban azért, mert a gyermekek legtöbbször nem tudják, hogyan kell visel­kedniük különféle veszélyhelyzetekben. De vajon saját gyermekünk képes lenne-e hasonló helyzetben segíteni magán, alkal­mas lenne-e arra, hogy elhárítsa a rá leselkedő veszélyt? Ezt a kérdést minden szülő fel kell tegye magának. Semmiképpen sem elég, ha csak meg­tiltjuk gyermekünknek, hogy idegentől édességet fogadjon el. Pontosan magya­rázzuk meg a gyermeknek, mit kell tennie elébetárt bizonyítékok alapján — leveléből nem lehetséges. A fentiekre, valamint az ajándékozás óta eltelt hosszú időre való tekintettel (20 év!), a készpénz ajándék visszakövetelésére nem lá­tunk reális lehetőséget, ezért azt tanácsoljuk, az ajándékozást tekintse olyan jótékonykodásnak, amit érdemtelen személlyel szemben gyakorolt, és felejtse el az emberi hálátlanságot. Iskolai étkeztetés jeligével gyermekét egyedül nevelő édesanya kérdezi, jogosan követelnek-e tőle az iskolai étkezdében ugyanannyi térítést gyermeke étkezéséért, mint akkor, amikor még a férje keresete is a család jövedelmét képezte, hisz most csak gyermektartási díjat kap tőle, ami jóval keve­sebb ennél. 1991. július 1-je óta az iskolai étkezdékben egyforma hozzájárulást kell fizetnie mindenki­nek, tekintet nélkül a szülők jövedelmére, amiről nem is kell igazolást felmutatni. Ez érvényes akkor, ha az egy családtagra eső jövedelem meghaladja az 1200 koronás létminimumot. Más szabályok érvényesek a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok számára. S. Sándor kassai olvasónk azt kérdezi, lehetséges volna-e a lakását alacsonyabb kategóriába soroltatni, mert az újonnan épült terelőút okozta zajártalom és lég­hasonló esetekben! Hogy mennyit mon­dunk el gyermekünknek, az persze mindig az életkorától függ, az alábbi tanácsok viszont valamennyi korcsoport tagjaira ér­vényesek. Beszéljünk a gyermekkel nyugodt, ba­ráti hangon, és mellőzzük a fenyegető hangsúlytl írjunk le egy-egy szituációt, kérdezzük meg gyermekünket, hogyan reagálna rá. Ne dorgáljuk meg, ha a válasza elsőre nem helyes, inkább vázol­juk megoldásának káros következménye­it. A beszélgetést többször is ismételjük meg, hogy a gyermek emlékezzék arra, milyen feleletet kell adnia. A beszélgetés után gyakoroljuk is be gyermekünkkel a helyes magatartást, hiszen az nem elég, ha csak eí tudja mondani a teendőket, képtelen azonban arra, hogy aszerint is cselekedjék. Az alábbi helyzeteket alapo­san beszéljük meg gyermekeinkkel, hogy ezekkel a gyakran előforduló esetekkel bármikor sikeresen birkózzanak megl Édesanyáddal egy áruházban jársz, és hirtelen elveszted őt szem elől. Fordulj azonnal egy egyenruhás eladónőhöz vagy pénztároshoz, de sohase szólíts meg csak úgy tetszés szerint egy felnőttet. Egyedül vagy otthon, csengetnek, a kómlelőnyílá­­son kinézve egy idegen embert pillantasz meg. Idegen ember előtt soha ne nyisd ki az ajtót, ha egyedül vagy; még akkor sem, ha azt mondja, sürgős esetről van szó, vagy hogy a szüleid küldték. De az se jó megoldás, ha a csengetésre nem rea­gálsz. A csukott ajtón át közöld az idegen­nel, hogy édesanyád éppen alszik, és hogy később jöjjön vissza. Esetleg telefo­non hívj fel egy ismerőst és kérd meg, — TANÁCSADÓ szennyeződés miatt szinte lehetetlen és ki­bírhatatlan a lakásban való huzamos tartóz­kodás. Nem tud szellőztetni, rossz a rádió- és a tévém úsorvétele stb. Olvasónk lakása most I. kategóriába sorolt szövetkezeti la­kás. Az állami lakások lakbérét aszerint állapítják meg, hogy milyen kategóriába (l-IV-ig) vannak besorolva. Ezt a lakások műszaki felszereltsége (komfortfokozata — víz, gáz, villany, központi vagy etázsfútés, mellékhelyiségek stb.) szerint a jelenleg még érvényben lévő 1964. évi 60. számú rendelet alapján állapítják meg a lakbért. A rendelet lehetővé teszi, hogy az alapiak­ban bizonyos — a rendeletben felsorolt okokból — csökkentsék. Ilyen pl. a lakás nedvessége, elégtelen külső megvilágitása, a különösen poros vagy szennyezett környezet (lást 9. § 2. bekezdés), ami a lakbér 10 százalékos csök­kentését is lehetővé teszi. E kérelmet a lakáshi­vatal bírálja el. Minthogy olvasónknak szövetkezeti lakása van, nem fizet lakbért, ezért rá a fenti rendelet sem vonatkozik. Az általa havonta fizetett ösz­­szeget a szövetkezet vezetősége a szövetkeze­ti gazdálkodás eredménye és az évi taggyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján állapítja meg. Ez az összeg több részből (többek közt amortizációból is) áll, Így ennek megállapítása, vagy esetleges mérséklése kizárólag a szövet­kezet vezetőségének hatáskörébe tartozik. Or. B. G. maradjon addig a készüléknél, amíg az idegen el nem távozik. Hazafelé igyekszel, és észreveszed, hogy valaki követ. Menj át a túloldali járdára, vagy válassz más útirányt. Ha továbbra is követ, vagy esetleg arra akar kényszeríteni, hogy kísérd el, kiálts oly hangosan, ahogy csak tudsz és rohanj be egy üzletbe, vagy fuss egy forgalmas útkereszteződéshez. Soha ne fuss haza, ha tudod, hogy senki sincs otthon! Egyedül vagy otthon és megvágod ma­gad. Ha a seb erősen vérzik, kösd be valamilyen tiszta ruhadarabbal úgy, hogy a vérzés megszűnjék, de azért a szoros­ság miatt ne érezz fájdalmat. Utána hívd fel telefonon szüléidét, vagy hívj át egy szomszédot. Javasoljuk a szülőknek, hogy mutassák meg a gyerekeknek, a leggyakrabban használt útvonalaikon hol számíthatnak segítségre, illetve hol fenyegetheti őket leginkább veszély. Ezenkívül gyakorolják gyermekükkel az elsősegélynyújtás egy­szerűbb fogásait, főleg olyan esetekre számítva, ha egy testrészen vágási vagy kisebb égési seb keletkezett. Feltétlenül tanítsuk meg a gyermeket már kiskorában a nevére és arra, hogy mi a telefonszáma. Szükséges az is, hogy meg tudja monda­ni, hol lakik. Oktassuk ki a gyermeket arra is, hogyan kell használni a telefont. Otthon akasszunk a készülékre egy cédulát, amely feltünteti a lakáscímünket és a legfontosabb segélykérő helyek telefon­számait. Ne felejtsük: a telefon kezelésé­nek ismerete esetleg gyermekünk életét mentheti megl Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona A HÉT 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom