A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-18 / 42. szám

MAGÁNYOSOK KLUBJA Kedves Magányosok Klubja! Fiatalon mentem férjhez. Mire felépít­keztünk és a gyerekeink felnőttek, a férjemből egy brutális alkoholista lett. Elváltunk. A gyermekeink családot alapítottak, a nehezen felépített házat el kellett adni, hogy eloszthassuk. Régi lakhelyemről elköltöztem, olyan munkát találtam, amely teljesen betöl­tötte az életemet. A lelkileg sérült, szülők nélküli gyermekeket gondoz­tam. Szerettem őket, gondoskodáso­mat ők is szeretettel meghálálták. A munkahelyem lett az otthonom, ott kaptam lakást is. Pár évvel később rájöttem, hogy azért valami hiányzik az életemből, van másfajta szeretet is... Az újságok hirdetési rovatait bön­gésztem, egyszer megakadt a sze­mem egy hirdetésen, válaszoltam, le­veleztünk, találkoztunk... Több mint egyéves ismeretség után elhatároz­tuk, hogy összeházasodunk. Felad­tam a munkahelyemet, a lakásomat, új városba költöztem. Arra számítot­tam, hogy a férjemtől majd kárpótlást kapok mindezért. Boldog is voltam, de csak rövid ideig. A férjem egyre job­ban éreztette velem, hogy inkább cse­lédlánynak tart, mint feleségnek. A fizetésemet a szalag szerint leszámol­tatta velem, kiszabott a pénzemből, minden fillérről elszámoltatott, a bevó­­telt-kiadást jegyezte, osztott és szor­zott, nekem csak annyit adott, hogy semmit sem tudtam belőle magamnak venni. Nem vagyok ón bitang, nem herdálom el a pénzt, megélek és megéltem a magam keresetéből, most meg semmim sem lett. Gondoltam, hogy szeretettel, őszinteséggel majd csak elérem nála, hogy megértse: a feleségnek jogai is vannak, nem csak kötelességei... Sajnos, nem így történt. Az fájt a legjobban, hogy a gyerekeimet és az unokáimat látni sem bírta. Pedig ritkán jöttek, látták, hogy nemkívánatos ven­dégek. Most ott tartok, hogy albérlet­ben lakom, mivel kiutasított a lakás­ból, és még nem találtam sem olyan munkahelyet, ahol lakást is kapnék, sem önálló lakhatási lehetőséget. Egyetlen bűnömül a férjem azt rótta 22 A HÉT fel, hogy a kelleténél jobban szeretem a gyerekeimet. Pedig ón sem akartam más lenni, csak olyan, mint minden anya és minden nagymama. Rá kellett döbbennem, hogy ő csak a pénzt szereti és önmagát. Tudatosíthatná már végre, hiszen a kora megvan hozzá, hogy a szeretetet nem lehet pénzért megvenni. Azt tanácsolom magányos asszonytársaimnak, ha új­sághirdetés útján választanak ólettár­­sat, nézzék meg jobban és ismerjék meg jobban, mint én tettem, nehogy elbóduljanak a hízelgő, képmutató szavaktól I Jelige: Nem érdemes sírni, ha gyötör a bánat A Hét 91/486 Tisztelt Szerkesztőség! 1938-ban születtem, 15 éves koromtól a mezőgazdaságban dolgozom. Soha sem az fájt, hogy nekem csak a kapa meg a villa jutott, hiszen nem vagyok lázadó természetű, hanem az, hogy a nagyfokú műtrágyázástól és vegysze­rezéstől egy olyan betegséget szerez­tem, amely elszakított az emberektől. Ezért vagyok magányos. Az egyedül töltött évek gyenge, akarat nélküli em­berré tettek, belehullott a lelkem a földbe, amelyen dolgoztam. Mindaz, amit mégis elértem az életben, vagyis ami felemelt, ha nem is a teljes életig, de a tisztább értelemig, azok a köny­vek. Hosszú és megalázó volt az út, míg idáig jutottam, hiszen 12 évesen még analfabéta voltam. Most, hogy túl vagyok az emberi életkor felén, egyre jobban nehezednek rám magányos életem nyomorúságai. Az egyetlen, ami mégis tartja bennem a lelket, az a zene. A zene tán még az emberekhez is visszavezetne. Bár, nem tudom, ennyi év után lehetséges lenne-e el­kezdeni ezen a téren a tanulást? Ha lenne értelme, úgy érzem, felvállal­nám. Ha a zene elvezetne a teljes élethez, ha a zene világa segítené kiteljesedni érzéseimet, tán az élet többi feltétele is elviselhetőbb lenne számomra. Arra kérem a T. Szerkesztőséget, ha bármilyen formában segíteni tud­nának, írjanak. A Hét 91/488 Tisztelt Uram! A szerkesztőség azzal segít, hogy levelét az olvasók elé tárja, mert bízik az ő segítőkészségükben. Tanulni soha sem késő. A zene valóban segíthet. TÁRSKERESŐ 28/167/57 barna csallóközi lány megfelelő társaság hiányában tartós kapcsolatot köt­ne hozzáillő, ápolt külsejű, érzelmi beállí­tottságú, kötelezettségeldől mentes, értel­miségi férfival. Kultúrbarát Bika, Szűz, Hal fényképes levele előnyben. Jelige: Változ­nak az évszakok A Hét 91/490 24/178 barna hajú, barna szemű fiú sze­retne megismerkedni hozzáillő szolid falu­si lánnyal 24 éves korig. Jelige: Ketten A Hét 91/492 38/164/60 szőkésbarna hajú, csinosnak mondott fiatalasszony, független, elvált hölgy vagyok. Keresem egy magas, bar­na, megértő, becsületes férfi ismeretségét házasság céljából, 46 éves korig. Jelige: Boldogságban együtt A Hét 91/493 21 éves, 163 cm magas, kreol bőrű lány vagyok. Szeretnék megismerkedni szim­patikus, szolid, komoly szándékú fiúval 27 éves korig. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Randevú a Duna-parton A Hét 91/494 36/174 fekete hajú fiatalember, lakással rendelkező szakmunkás vagyok. Szeret­nék megismerkedni korban hozzámillő nővel házasság céljából. Egy gyermek nem akadály! Jelige: Megértés A Hét 91/495 22/175 barna fajú fiú vagyok. Szeretnék megismerkedni házasság céljából korban hozzámillő lánnyal. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Várlak A Hét 91/496 23/180 barna hajú munkás fiú vagyok. Szeretnék megismerkedni olyan lánnyal, aki jó társam lenne. Egy gyermek nem akadály! Jelige: Boldogság A Hét 91/497 Van: 33 óv, 78 kg, barna göndör haj, lakás, autó, jó alak. Nincs: Megértő társ, barát, szerető vagy férj. Jelige: Kapcsolat A Hét 91/498 41 éves, öt éve elvált asszony vagyok. Egy 19 éves fiú és egy 15 éves kislány édesanyja. Ismeretség hiányában szeret­nék megismerkedni magányos férfival 50 éves korig. Lehet özvegy vagy elvált ember is. Jelige: Kaland kizárva A Hét 91/499 54 éves, saját házzal rendelkező özvegyasszony vagyok. Olyan férfi ismeretségét várom, aki már csak a nyugalmat keresi. Aki szép, romanti­kus életet akar élni. Komolytalanok, szélhámosok ne zavarjanak! Választ minden levélre írok, 60 éves korig. Jelige: Szép, nyugodt élet A Hét 91/501 44 éves, karcsú, magas, fekete hajú, csinos, saját házzal, jó anyagi körülményekben élő özvegyasszony vagyok. Szeretnék ismeretséget kötni 50 éves korig olyan férfival, aki saját otthonává tenné szép kis kertes há­zam. Jelige: Rossz a magány A Hét 91/502

Next

/
Oldalképek
Tartalom