A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-09-20 / 38. szám

OTT JÁRTUNK Karszt-völgyi idill • Csak a fű, a fa, meg a bokor és a vadvirág hallja, ahogy a mélyből feltör a patakcsobogás • Népsűrűség: négyzetkilométerenként nulla egész nulla nulla kettő turista és két helyi gombázó • A főépület hátsó ereszalját a fecskék is szívesen lakják írásomat bátran kezdhetném úgy is, hogy ott jártam, ahol a madár sem jár. A kacskaringós erdei úton mindunta­lan azt vártam, mikor bukkan elém a vasorrú bába, akit természetesen öreganyámnak szólítottam volna. He­lyette medvével sem találkoztam, pe­dig szép jó napottal köszöntöttem vol­na, a málnabokrokon csábítóan piros­­lott a beérett gyümölcs, amelyet meg­dézsmáltam. így haladtam a hegyol­dalon feljebb és egyre feljebb Stósz faluból Stósz fürdő felé. Kora délután volt. Nyárvégi uborka­­szezon. Akkor még azt sem tudtam, hogy a fürdő a beutalt betegeké-e vagy a szép tájba vágyó turistáké. A sétányokon csak elvétve akadt em­ber. Hosszan élveztem a pillangók játékát és a lélekgyógyító csendet. A fürdő főorvosa, Juhász György három nyelven szól hazai természe­tességgel. Az itt honos mánta nyel­ven (amely a német egyik tájszólása), magyarul és szlovákul. Tőle tudtam meg, hogy a kihalt jelző sehogy sem illik e tájra, mert a fürdő területén, a hét hektáros park 120 gyermek és 140 felnőtt ideiglenes otthona, ők a beutal­tak, a gyógyulni vágyók. — Teljes kapacitással működünk, minden ágyunk foglalt — mondja a főorvos. — Ez a nyugalom a gyógyke­zelés velejárója, ez a természetes. — Ha ez a természetes állapot, akkor nagyon jó dolga van itt a beteg­nek — mondom, miközben az előbbi csendes, parkbeli ejtőzésre gondolok. — Erről szóljanak inkább a beutal­tak. Tény viszont, hogy kevés ilyen "szűz" tája van hazánknak. Messze vagyunk minden főúttól, mélyen a hegyek között. Csak egy keskeny, kanyargós, szerpentinekkel tűzdelt or­szágút vezet ide. Nem ez a turistapa­radicsom. Itt nincs semmiféle kiszol­gálás, csak a hegyek és a tiszta levegő. 650 méter magasan vagyunk, domboldalon, északkelettől észak­nyugatig védetten a széltől, délre nyi­tottan. Az erdei, magaslati klíma az, ami itt értékes, ami gyógyít. — Milyen betegséget gyógyítanak itt? — A tuberkulózison kívül minden légúti megbetegedést. A felnőttek fog­lalkozási ártalmakból eredő légúti megbetegedéseit. Bányászokat, ko­hászokat, sugárveszólyben — urán­bányában — dolgozó embereket. Részben a megelőzés szándékával, részben tüneti kezelést nyújtva. Gyer­2 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom