A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-10 / 19. szám
— varázs Helikon A maga nemében szokatlan kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Tatran Kiadó Mihály-kapu utcai boltjában. Könyvkiállítást - mégpedig a magyarországi Helikon Kiadó válogatott kiadványaiból. Az alig tízéves múltra visszatekintő kiadóvállalat neve bizonyára nem ismeretlen a hazai olvasók előtt, de a pontosítás kedvéért: ez az a kiadó, amely először adta ki Freud Álomfejtés című könyvét és Dante Isteni színjátékét Salvador Dali illusztrációival, de a népszerű Labirintus sorozat és a névnapi köszöntő könyvek kiadója is a Helikon. A kiadó, amely 1982-ben alakult, és a kezdeti lépéseket leszámítva azóta is állami támogatás nélkül állja a sarat a magyarországi konkurenciaharcban, szemet-lelket gyönyörködtető, HÍRMONDÓ impozáns kiállítású könyveket kínál a szlovákiai vásárlóknak. Mert a kiállításon nemcsak nézelődni - vásárolni is lehet. Helyesebben szólva: rendelni is lehet az ott bemutatott példányokból. A választék pedig valóban bőséges - a művészettörténeti, vallástörténeti, régészeti, kultúrtörténeti kiadványoktól kezdve a szépirodalmon keresztül a tökéletes kidolgozású faximilékig a legkülönbözőbb tárgyú és kiállítású könyvek közül választhat a Tisztelt Olvasó. No persze attól függően, soványabb vagy vastagabb-é a pénztárcája. Mert a minőségért fizetni kell. És ezek a könyvek tényleg minőségi kiadványok. A szöveg és a grafikai elrendezés tökéletes harmóniája, a kitűnő nyomás, az elegáns betűtípusok, a pazar kötés szavatolja azt. A kiállításon látható Helikonkönyvek közül azonban elsősorban a különböző faximilék látványa ragadja meg az odalátogatók figyelmét. A Nekcsei Biblia, a Vizsolyi Biblia, a Corvinák, a Képes Krónika egy-egy példányát látva szinte az az érzésünk, hogy valamely ismeretlen középkori másoló kezemunkáját látjuk. Kár, hogy az egyszerű halandók számára szinte elérhetetlenek - az áruk miatt. Egyetlen példány ára ugyanis (nagyságtól, terjedelemtől függően) 50-200 dollár között mozog. Ami, gondolom, a nyugati piacon nem számít igazán borsos árnak, ám egy ilyen luxust a legtöbb hazai könyvbarát nem engedhet meg magának. Persze azért egy-két vevő mifelénk is akad az ilyen "unikátumokra", mert különben mi késztetné arra a Tatran Kiadót, hogy közös vállalkozásba kezdjen a Helikonnal? Tény és való: értékes, tartalmas, szép kiállítású könyvekre a hazai piacon is van igény, ezt eddig a Helikonhoz hasonló profilú Tatran próbálta kielégíteni. A két kiadó közötti jövőbeni együttműködés pedig mindkét fél számára gyümölcsöző lenne. A tervek között szerepel néhány korábban kiadott, nagy sikerű könyv kétnyelvű megjelentetése, ami nemcsak a gazdaságosság szempontjából, hanem a piaci választék bővítése szempontjából is előnyös lenne. Ez utóbbit, azt hiszem, a hazai vásárlóközönség is örömnmei fogadná. Csak az árakat mérnék jobban a mi pénztárcáinkhoz. Mert különben a néhány megátalkodott könyvgyűjtőn kívül csak sznob újgazdagék polcain díszeleghetnek majd irodalom- és kultúrtörténetünk csodás reprintjei; az ember gyereke meg - ha már annyira eszi utána a fene gyönyörködhet bennük a kiállításokon. Pedig a könyvnek elsősorban nem kiállítási tárgynak kell lennie... S. Forgon Szilvia Fotó: Prikler László Tízéves a füleki Zsákszínház A színészet él és élni akar Fazekas Mihály Lúdas Matyija színpadra alkalmazott változatának előadásával kezdte meg 1981-ben működését a füleki amatőr Zsákszínház. A művet eredetileg Móricz Zsigmond alkalmazta színpadra, musical jellegűvé pedig a füleki bemutató rendezője, Mrázik István és a darab egyik szereplője, Zupko Róbert írta át. Az előadás közönségsikert aratott, de az akkori színikritikusok valahogyan nem szívlelhették, már csak azért sem, mert a darab végén Döbrögi jelmeze határozottan piros színű volt... Az egyetemes magyar színjátszás első musicaljai közé sorolható füleki feldolgozás színpadra került még ugyanabban az évben Komáromban is, a Csehszlovákiai Magyar Színjátszócsoportok Országos Fesztiválján, ahol a siker és a kedvező sajtóvisszhang ellenére az "óvatos” zsűri az előadókat mindössze egy kelletlenül megírt köszönő oklevélben részesítette. Teljes mértékű elismerés jutott azonban már az elkövetkező évben az együttesnek, (a sors iróniájaként?) - Komáromban. Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával a fülekiek a Jókai napok négy legrangosabb díját kapták meg. De térjünk vissza a kezdetekhez, a színház megalakulásához. Anyagi támogatás híján, az induláskor nem jutott pénz díszletre, kosztümre, ezért minden szereplő hozott magával egy-egy zsákot, amiből aztán elkészült a díszlet, de a jelmez is. (Innen a "becenév", később a név: Zsákszínház.) A színház "beindításában" és te-8 A HÉT
