A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-17 / 20. szám
Utazó nagykövetünk Kun Ferencz, akivel A Hétben már készült interjú. Számtalan helyen képviselte a Rákóczi Szövetséget: szoros baráti kapcsolatokat alakított ki a lévai magyarság vezetőivel, hagyományosan részt vesz az április 18-i nagysallói koszorúzáson, járt Komáromban, a magyar színházban, a pozsonyi magyar orvostanhallgatók Selye János Klubjában, szakmai segítséget nyújtott a dunaszerdahelyi antikvárium megnyitásánál, végiglátogatott egy sor református tiszteletest. ő volt a "Bölcsőnk'1 ifjúsági honismereti pályázat ötletadója is, amelynek március 14-én volt az ered ményhirdetése. Leginkább életközeibe a Honismereti Kerékpártúrákon, a művelődési klubok rendezvényein kerülünk a szlovákiai és kárpátaljai magyarsággal. Ennek köszönhetjük, hogy barátaink vannak Prágától Nagykaposig, Ungvártól Kőrösmezőig. Felejthetetlen túrákat szervezett Símén András, Balázs György és Hamvai Árpád, a Rákóczi Szövetség Ifjúsági és Honismereti Csoportjának vezetői: 1989- ben Kárpátaljára, Gömörbe, 1990- ben az őrségbe, a Fertő-tó vidékére, a Szepességbe. Szentendrén anyanyelvi tábort szerveztek kárpátaljai fiataloknak, kapcsolatban állnak szlovákiai és magyarországi ifjúsági szervezetekkel. Az erdélyi és felvidéki magyar fiatalok találkozását segítette elő az, hogy az 1990. decemberi dunaszerdahelyi táncháztalálkozón segítségünkkel részt vehetett a nagyváradi táncházcsoport. Nagy súlyt helyezünk a szlovákmagyar kölcsönösség gondolatának Létrejött a 1991. február 23-án a Budapestóbudai Szentháromság Plébánián tartotta alakuló közgyűlését a Pázmány Péter Alapítvány, amelyben részt vesznek szlovákiai, magyarországi papok és hívek egyaránt. Az alapítványt a Fővárosi Bíróság 1399 sorszámmal lajstromba vette. Az alapítvány célja, hogy a Szlovákiában élő magyar származású és anyanyelvű, valamint a nem magyar származású (szlovák, lengyel, cseh, ukrán, ruszin és német), de a magyar nyelvet beszéd szinten ápolására: Käfer István, az Amicus Kör, a szlovák és cseh kultúra magyar barátainak köre elnöke tagja vezetőségünknek. Valóságos missziót végez, hogy az előítéleteken túllépve megtaláljuk az egymás felé vezető utat. Ezt szolgálja az Élet és Irodalomban és a Magyar Naplóban megjelenő cikksorozata. (Käfer István aktív munkatársa volt a lakosságcsere időszakát hosszú idő óta először feldolgozó, de a csehszlovák nagykövetség által betiltatott, Paulus Alajos által készített "Rendezni végre közös dolgainkat" c. filmnek, ő fordította le Dalibor Krno: A békéről tárgyaltunk Magyarországgal c. megrázó diplomáciai emlékiratot is.) Példamutatóan magas nívót képvisel a Régió kisebbségtudományi szemle, ahol az 1990-ben megjelent négy számban a csehszlovákiai magyarság történetének és jelenének sorsdöntő kérdései kapnak helyet. A folyóirat létrehozásában Tóth Lászlónak volt oroszlánrésze, aki a Magyar Nemzetbeli cikkeivel ill. a tatabányai Új Forrás szerkesztőségében végzett munkájával ráirányította a figyelmet a szlovákiai magyar kultúra jelenségeire. Úttörő munkáját jelzi a "Szélén az országútnak" címmel a csehszlovákiai magyar líra 1918-1988 közti ívének felrajzolására törekvő antológia. Szerkesztőtársa Molnár Imre, aki a Magyarságkutató Intézet csehszlovákiai magyar szakértőjéből vált a Határontúli Magyarok Titkárságának főtanácsosává, Esterházy János grófnak, a szlovákiai magyar Wallenbergnek állított emléket előadásaiban, ill. a Tóth Lászlóval közösen az Új For-Pázmány Péter ismerő katolikus papnövendékeknek ösztöndíjjal lehetőséget biztosítson magasabb teológiai tanulmányok megszerzésére a budapesti Pázmány Péter R. K. Hittudományi Egyetemen. A papjelöltek a Központi Szemináriumban laknak. Az alapítvány tőkéjének kamatából biztosítják a jelentkezők számára az ösztöndíjat és tíz szemeszteren keresztül minden anyagi kiadásukat fedezik. Az ösztöndíjasok kötelezettséget vállalnak, hogy tanulmányaik beferás különnyomataként megjelent tanulmányában. Ugyancsak kettejük közös alkotása a hontalanság éveinek irodalmát feltáró "Mint fészkéből kizavart madár..." című kötet. A Régió jelenlegi szerkesztője Szarka László történész rendkívül aktív munkásságának része a magyar-szlovák értelmiségi találkozók szervezése; a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság titkáraként Hungaro- Bohemicoslovaca címmel sorozatot indított a magyar-szlovák történelem vitás kérdéseiről, számos munkájában mutatta be a hazai közönségnek a cseh történelem fontos korszakait. A sort lehetne még folytatni: hiszen nem felejtjük el a Luzsicza Lajos festőművész által szervezett Dúdor István-kiállítást, az Ébert Tibor által összeállított Szalatnai Rezső-emlékműsort, Gecse Jolánnak a szlovákiai magyar költészetet bemutató előadását. Céljaink között szerepel, hogy irodánkat valóságos budapesti csehszlovákiai magyar kultúrképviseletté alakítsuk, megfelelő technikai feltételekkel és munkatársakkal. A Felvidéki Asztal hagyományaira építve havonta egyszer megindítjuk a Rákóczi Klubot, mely kötetlen találkozásra, újságolvasásra, beszámolókra ad alkalmat. A továbbiakban szeretnénk még szorosabbra fűzni a személyes kapcsolatokat a csehszlovákiai magyarsággal, művelődési és társadalmi szervezeteivel és egyengetni az utat a magyar-szlovák közeledés előtt. Czenthe Miklós ügyvezető titkár HÍRMONDÓ Alapítvány jeztével visszatérnek Szlovákiába és mint papok ott tevékenykednek. * Az alapítvány nyitott és ahhoz bárhonnan bárki csatlakozhat e nemes cél megvalósítása érdekében. Bővebb tájékoztatást a következő címen lehet kérni: Pázmány Péter Alapítvány H-1023 Budapest Vörösvári út 110. Tel: 00-36-1-1886-126 1670-558. A HÉT 7
