A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-17 / 20. szám
HÍRMONDÓ Nemzet vagy etnikai csoport? A rutének az északkeleti Kárpátok mind északi, mind déli oldalán élnek. A történelmi Magyarország területére a 14. és a 16. században érkeztek, unióra léptek a katolikus egyházzal, s így alakult meg a görögkatolikus egyház. A 19. században nyilvánították magukat önálló nemzetnek. Ruszin iskolába csak 1939 és 1945 között járhattak, amikor Kárpátalja Magyarországhoz tartozott. Az első csehszlovák köztársaság idején az ukranofil vonalat támogatta a politikai vezetés, s a második világháború után mindenütt ukranizálni akarták őket és erőszakkal igyekeztek a görögkatolikus egyházat fölszámolni. Hivatalosan csak Jugoszláviában vallhatták magukat ruténnek. Létezik tehát egy nemzeti tudattal rendelkező csoport, irodalmi nyelv, anyaország és kulturális háttér nélkül. Nem véletlen tehát, hogy ezekről a kérdésekről sok szó esett a rutének első világkongresszusán, Mezőlaborcon, 1991. március 23-24-én. Paul R. Magocsi, torontói egyetemi tanár is körbejárta ezeket a kérdéseket. Mik egy nemzet ismérvei? A nyelv? A brazilok portugálul beszélnek, mégis önálló nemzetet alkotnak. Az irodalmi nyelv? A retorománok négy irodalmi nyelvet használnak, a luzsicai szorbok kettőt, önálló államiság? A frízek, katalánok, bretonok, rétorománok és luzsicai szorbok nem rendelkeznek önálló államisággal. Tehát ilyen ismérvek alapján nem lehet bizonyítani, hogy nincsenek ruténok. A régiók Európájában nem is lesz szükség önálló rutén államra, jóllehet Ruténiát (Kárpátalját) tekintik saját anyaországuknak, nem Ukrajnát. Hiszen az ukránok úgy viselkedtek velük szemben, ahogy az oroszok az ukránokkal szemben. Gondot okoz számukra, hogy az értelmiség elukránosodott, Szlovákiában a szülők szlovák iskolába íratják be csemetéjüket. Lengyelországban hasonló a helyzet. Csak Jugoszláviában mondható megoldottnak a rutének helyzete. Ott elismerték őket nemzetiségnek. Saját nyelvű könyveik, sajtójuk, egyéb tömegkommunikációs eszközeik vannak. Beszólt arról is, hogy rutén anyanyelvű papokra lesz szükség, hogy mind a három egyház hívei (görögkatolikus, görögkeleti és protestáns) anyanyelven hallgathassák az Örök Igét. A vajdasági rutének beszámoltak helyzetükről és kulturális szervezetükről, a Ruszka Mátkáról. Egyik képviselőjük, Dudás asszony voltaképpen az Együttélés programját ismertette a jelenlevőkkel anélkül, hogy tudott volna róla. Ezt az Együttélés jelenlevő képviselője rövid felszólalásában ki is emelte. A rendezvényre meghívták a Matica Slovenská képviselőit is, de Jozef Markuš nem tartotta fontosnak, hogy kimentse magát. Beszámoltak arról is, hogy Andy Warhol Múzeum létesítéséhez 50 millió koronára lesz szükség, amit csak a szövetségi kormány tud előteremteni. A múzeum része lenne egy szálloda, ahol a művész alkotásait tanulmányozó diákok számára is lenne hely. Úszómedence és golfpálya, két repülőtér egészítené ki ezt a rutén kulturális központot. A felszólalók elmondták azt is, hogy a kisebbségi magyarokkal nagyon jó az együttműködésük, és van mit tanulniuk tőlük. Az Együttélés képviselője még arra is fölhívta a figyelmet, ne engedjük meg, hogy a nemzetiségeket egymás ellen használják ki a divide et impera elv alapján. Az akkor az elnökségi asztalnál ülő Túrok úr nem fogadta meg ezt a baráti tanácsot. A minap kemény támadást intézett Duray Miklós ellen annak a bécsi sajtótájékoztatója kapcsán. Azt kifogásolta, miért beszélt az összes nemzetiség nevében. Vaszil Túrok úr nem tudja, hogy Duray Miklós választói nevében nyilatkozott. Azt, amit mondott, lehet vitatni, csak ilyen alapon nem lehet támadni. A rutének is kénytelenek idővel a politika eszköztárához nyúlni, hogy eredményesen tudjanak dolgozni. És majd ugyanazokkal a kérdésekkel találják szembe magukat. Egymást támadva csak elvtelen előnyökhöz lehet jutni, de az ilyen eredmények csak rövid távon hatékonyak. Balassa Zoltán Folytatása következik? 1991. április 23-án a Csemadok Pozsony óvárosi alapszervezetének kezdeményezésére a három magyar politikai mozgalom - az FMK, az MKDM és az Együttélés - vezető képviselői részt vettek azon a vitaesten, amelyen a jelenlegi belpolitikai helyzetet, a csehszlovákiai magyarság jövőjét elemezték az egybegyűltek. A magyarokat leginkább foglalkoztató kérdésekre (Mi lesz az elkobzott magyar vagyonok kárpótlásával?, Mikor mentenek fel bennünket a kollektív bűnösség vádja alól? stb.) Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, Lapos József, az MKDM elnökségének tagja és Tóth Károly, az FMK főtitkára válaszolt (Prikler László felvételén jobbrólbalra ülnek). A vitát Lovász Attila, az Új Szó munkatársa vezette.- lamér —
