A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-03 / 18. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK "Váratlan munkabeleset" jeligével olvasónk azt írja, hogy 18 éves autószerelő fiának tavaly július 19-én munka közben egy nehéz tárgy emelésénél valami megpattant a hátában. Nem érzett olyan fájdalmat, hogy orvoshoz ment volna, így csak 1990. november 20-án kereste fel az üzemi orvost, aki munkaképtelennek ismerte el. Gyógyszeres kezelésben részesült, közben egy "csodadoktort" is felkeresett, de eredménytelenül. Ezután egy idegorvost keresett fel, akinek orvosi zárójelentése alapján 1991 februárjában az üzemi munkavédelmi előadó megírta a jegyzőkönyvet. A főorvos szerint a balesetnek tartós következményei is lehetnek. Fia 1990. november 20-a óta az orvosok által megállapított diagnózis alapján munkaképtelen volt 1991. február 25-ig. A katonai parancsnokság elhalasztotta fia bevonulási terminusát. Fiának szerződéses balesetbiztosítása is volt az Állami Biztosítónál. Olvasónk azt kérdezi - hogy ha a baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi előadó már megírta, az Állami Biztosító részére a nyomtatvány már ki van töltve, de az üzemi orvos halogatja a fájdalomdíjra vonatkozó adatokat (pontozást) kitölteni —, munkahelyi baleset-e a fia balesete, mit követelhet a fia az üzemtől és a biztosítótól, lesznek-e problémák a biztosítónál a dátumok miatt, és köteles-e az orvos a fájdalomdíjra vonatkozó pontértékelést kiadni s végül, kell-e az üzemnek a fiát addig is alkalmaznia, amíg ősszel katonának bevonul? A Munka Törvénykönyve 190. §-a szerint munkahelyi balesetről akkor van szó, ha az egészségkárosodás a munkahelyi feladatok teljesítésénél vagy ezzel közvetlen kapcsolatban történt. A baleset tényét természetesen igazolni s esetleg (tanúkkal) bizonyítani kell, valamint azt is, hogy a konkrét egészségkárosodás és a munkaképtelenség a baleset következménye. Ez többnyire orvosi kérdés! Tekintetbe kell venni azt, hogy a fia az első orvosi vizsgálatnál (november 20-án) mit mondott üzemi orvosának, az orvos milyen diagnózist állapított meg; hogy az üzemi munkavédelmi előadó 1991 februárjában mit vett föl a jegyzőkönyvbe, és hogy fia érvényesítette-e igényét a munkahelyi balesete kártalanítására. Ha a fia munkaadója nem ismeri el a munkahelyi balesetet és elutasítja ennek kártalanítását, akkor az igényeket (fájdalomdíj, keresetkiesés, esetleges kártalanítás a tartós következményekért stb.) bíróságon kell érvényesíteni, mégpedig attól a naptól számított két éven belül, amikor káráról tudomást szerzett. A munkahelyi baleset esetleges kártalanításától különbözik az Állami Biztosító elleni igény, amely a szerződéses balesetbiztosításból ered. Erre az 1964. évi 49. számú rendelet 22. §-a és a konkrét biztosítási kötvény rendelkezései az irányadók. Itt is igazolni kell a baleset tényét és azt, hogy az egészségkárosodás ennek a következménye. Ez megint orvosi kérdés. Ha a biztosító elutasítaná a biztosítási szerződés alapján a kártalanítást, akkor bírósági pert kell indítani a Polgári Törvénykönyv 101. és 104. paragrafusai értelmében a balesettől számított négy éven belül. A kezelőorvos a fájdalomdíj pontértékelését — minden egyes pontért 15 Kčs összegben - az 1965. évi 32. számú rendelet és melléklete alapján; a biztosítási szerződés szerint a szükséges gyógykezelés idejére és az esetleges tartós következményekért igényelhető további kártalanítást pedig az 1979. évi 56. számú rendelet mellékletében foglalt elvek alapján állítja ki. Ezt írásban köteles kiadni, s benne azt is megindokolni, hogy minek alapján jutott az értékeléshez. A fia munkaviszonya mindaddig fennáll, amíg ezt a munkaadója a Munka Törvénykönyve 44., 45. és 46. paragrafusai alapján fel nem bontja. Felmondást azonban nem adhat attól a naptól kezdve, amikor fia a katonai szolgálatra szóló behívót megkapta. A tényállás és jogi megítélésének bonyolult voltára való tekintettel ajánlatos ügyvédhez fordulni. Dr. B. G. AZ ORVOS VÁLASZOL "Már több nőismerősöm is említett beszélgetéseink során valamiféle G-pontot, amelynek célzott ingerlésével a férfipartner elősegítheti a nő nemi kielégülését — írja 32 esztendős hölgyolvasónk, akinek ezúttal neve kezdőbetűit sem idézzük. - Félek, hogy nevetség tárgya leszek a társaságban, ha rákérdezek, mert sehol sem olvastam még erről az érzékeny pontról. Pedig rámférne a tudás, mert ha jólesik is a testi érintkezés, az igazi orgazmushoz, azt hiszem, még sohasem jutottam el." Csehszlovákiai és magyarországi szexológiai könyvekben valóban nem olvasható semmi a G-pontról, egyes német ill. angol nyelvű kiadványok azonban már megemlítik. Részletesebben foglalkozik vele Maurice Yaffé és Elisabeth Fenwick: Sexual Happiness - A Practical Approach c. könyve, amely magyar fordításban a budapesti Park és a Medicina könyvkiadó vállalatok közös kiadványaként jelent meg 1989-ben, három évvel az eredeti után A nemi öröm — Gyakorlati útmutató címmel. Ahol nem esik róla szó, bizonyára nem azért, hogy a férfi- vagy a nőolvasó előtt eltitkolják, hol az a bűvös pont. Inkább feltételezhető, hogy ezt a rejtett ingerzónát negyven esztendőn át, amióta egy Ernst Graffenburg nevű berlini nőorvos szakközleményében szó esett róla, még nem sikerült élettani és lélektani szempontból, kellő tudományos alapossággal kielemezni. Számos nő bevallása szerint éppen e pont ingerlése juttatja el a szexuális öröm tetőzéséhez, állapítják meg a szakorvosok. Kérdés azonban, vajon ez minden esetben gyümölcsőztethető-e és ha igen, mily módon. Az érintésre, dörzsölésre, nyomásra rendkívül érzékeny rész, amely inkább szakasz mint pont, többféleképpen ingerelhető. A partnerek nemi érintkezése során a merev hímvessző nem minden közösülési helyzetben gyakorolhat nyomást a női hüvely G- pontjára. A hagyományos helyzetben előnyös, ha a nő párnát helyez alsóteste alá. Több más ismert helyzet, pl. a hátulról behatolás is alkalmas a "bűvös pontnak" a hímvesszővel való ingerlésére. A G-pont kapcsán a páros nemi örömszerzés művészetében nemcsak a férfi tudásának és tapasztalatának, csókéhes szájának és ölelő karjának kell "szóhoz jutnia", hanem simogató kezének és érzéssel tapintó, cirógató ujjainak is. Jegyezzük itt meg s nem is csak úgy mellékesen, hogy a női ivarszerv egészségvédelme megköveteli a férfi testének, kezének feltétlen tisztaságát, ápoltságát - piszkos kézzel, hosszú, éles, töredezett körömmel ne közelítsünk, mert fájdalmat, sérülést, fertőzést idézhetnénk elő. A férfi a háton fekvő nő hüvelyébe tenyérrel felfelé fordított jobb kezének középső ujját csúsztatja, ujjhegyével annak felső falát nyomogatva, miközben többi behajlftott ujjával a csikló tájékára gyakorol hatást az orgazmus jelentkezéséig. Ha közben a nő a férfi erogén zónáinak ingerlésével eléri, hogy a férfi hímvesszője újra merevedik, a hüvelybe vezetve közösen élhetik át a gyönyörérzés kicsúcsosodását. Dr. Szántó György A HÉT 23
