A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-26 / 17. szám

MINERVA TRIFID SZEKTOR Tisztelt olvasók! Mostantól fogva A Hét hasábjain havi rendszerességgel jelentkezik majd a TRIFID Szektor. ATrifid szó latinul "háromfelé hasítottat" jelent. Ezzel a megnevezéssel illették a csillagászok az alakja után ilyen formát mutató nagykiterjedésű, dif­fúz gázködöt a Nyilas csillagkép­ben, amely már kisebb távcsővel is magávalragadó látvány vöröses színárnyalatával. Ugyanezt a nevet viseli immáron egy évtizede a du­­naszerdahelyi amatőrcsillagászok szervezete, amely jól ismert szak­mai körökben még a tengeren túl is. A Dunaszerdahelyi Területi Kul­turális Központ anyagi támogatásá­val saját lapot ad ki, amelyben megfigyelési útmutatók, hasznos tanácsok, információk, beszámo­lók, fényképfelvételek, de karikatú­rák és logikai feladványok is talál­hatók. A mindössze 200-as pél­dányszám miatt azonban csak ke­vesekhez jut el lapunk, jóllehet sok­kal többen lennének, akik szívesen olvasnának csillagászati esemé­nyekről, tudnána,k jóelőre a várható jelenségekről. Úgy vélem, az a gesztus, amelyet A Hét szerkesztő­sége ajánlott fel szervezetünknek, példanélküli a hazai sajtótörténet­ben. Egy műkedvelő szervezet te­vékenységének bemutatására ál­landó rovatot biztosítani jelen kö­rülményeink között nem minősül rövid távon megtérülő befektetés­nek. Igyekezni fogunk hasznos közle­ményekkel, érdekes információkkal kitölteni a számunkra biztosított terjedelmet. Előzetes terveink sze­rint beszámolunk a várható csilla­gászati jelenségekről, események­ről, amelyek megfigyeléséhez a legtöbb esetben a puszta szem, legfeljebb kisebb vadásztávcső is elegendő. Természetesen a legú­jabb felfedezések sem maradhat­nak ki a tájékoztatóból, negyedé­vente pedig az eltelt időszak mete­orológiai adatait kívánjuk közread­ni, melyek regisztrálása a medvei meteorológiai állomásunkon törté­nik. A nagyközönséget tájékoztatni fogjuk a TRIFID rendezvényeiről (táborozások, kiállítások, távcsö­ves bemutatók, előadások, filmve­títések stb.), amelyekre mindenkit szeretettel várunk majd. Május hónap jelenségnaptára Különleges csillagászati esemény nem várható ebben a hónapban, de lesz néhány, látványosságot ígérő esemény az égbolton, melyek min­denképpen megérdemlik a figyelmet. Május 6-án lesz az Eta Aquarida me­teorraj aktivitásának a maximuma, így ezen a napon az esti-késő esti órák­ban számos gyors, többségükben sárgásfehér színű hullócsillagot figyel­hetünk meg. Ugyanezen a napon haj­nalban a félholdtól mindössze 1,8°­­nyira lesz látható a Szaturnusz boly­gó. Hasonló bolygó-Hold együttállás­ra több ízben is sor kerül a hónap fo­lyamán: 17-én hajnalban a Vénusz, 18-án a Mars bolygó lesz Holdközei­ben. Különös szép látvány lesz ki­sebb vadásztávcsővel rendelkezők számára a Jupiter a hónap utolsó harmadában, mivel egy szabad szemmel is látható "csillagcsokoi"' mellett halad el útja során. A szóban­­forgó csillagtársulás egy nyílthalmaz a Rák csillagképében (M 44), amely a népnyelven a Jászol nevet viseli. Naprendszerünk legbelsőbb bolygója a Merkur egyike a legnehezebben megfigyelhető bolygónknak. Mivel nagyon közel kering a Naphoz, a Földről figyelve sohasem látható messzire eltávolodva tőle, így megfi­gyelését a Nap túláradó fénye nagy­mértékben zavarja. Az olyan alkalma­kat, amikor a legmesszebbre kerül központi égitestünktől, a csillagászok és amatőrcsillagászok igyekeznek a lehető legjobban kihasználni megfi­gyelésére. Ilyen alkalom május hó­napban is bekövetkezik, mégpedig 12-én, amikor is a Naptól nyugati irányban 26° távolságra lesz. A májusi esték leglátványosabb égi objektuma minden bizonnyal a Vénusz bolygó lesz, azaz ismertebb nevén az Esthaj­­nalcsillag. A nyugati égbolton csak­nem éjfélig lesz látható ragyogó fé­nye. Nem kell különösebb asztroló­giai képzettség ahhoz, hogy bátran előrejelezzem a májusi hónap no meg a Vénusz, mint a szerelem isten­nőjének együttes hatása bizony so­kakban idéz majd elő heveny szívzö­rejeket. 20 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom