A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-26 / 17. szám

HÍRMONDÓ Kárpátalján március idusán Beregszász főterére még mindig Le­nin árnyéka nehezül, s ha bemegyünk az üzletekbe, akkor azt is láthatjuk, mire jutottak a Nagy Álmodozó esz­méi. Fizetni csak olyan jeggyel lehet, amilyet a bérük mellé kapnak az itt dolgozók. Állítólag azért, hogy a más területeken lakók ne vásárolják ki az itteni üzleteket. A tragikus ebben az, hogy közben a pultok üresek. Külföldi legfeljebb a piacon vagy a vendéglő­ben költheti el a pénzecskéjét. A hely­béliek különben nem panaszkodtak, inkább azt kutatják, hogy miként le­hetne kilábalni a kátyúból. Kárpátalja 1918 után csehszlovák megszállás alatt volt, ahogy az iskolában ezt ta­nítják. Arról viszont, hogy a Szovjet­unió 1945-ben bekebelezte, mert híd­főállást akart magának a Kárpát-me­dencében, csak így fogalmaznak, hogy a "terület népe önkéntesen új­raegyesült az ősi ukrán földekkel". A magyar iskolában az orosz a kötele­ző, de Ungvárra, Kijevbe vagy Lem­­bergbe (Lvov) csak ukránul felvételiz­hetnek a legújabb rendelet szerint. Közben a tőzsgyökeres lakosság ma­gyar vagy ruszin (más néven hucul). Beregszász harmincezres várossá nőtt az utóbbi negyven évben, de a nagyszámú hivatalnoki és más állami alkalmazott betelepülése ellenére az elmúlt év novemberében megtartott népszavazáson a többség úgy dön­tött, hogy a város hivatalos neve az eddigi Berehovo helyett az eredeti magyar változat legyen. Ezt már a vá­ros elején felállított új tábla is jelzi. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szö­vetsége (KMKSZ) fel tudta ébreszteni a fásultságba süllyesztett nép érdek­lődését, és tekintélyt is szereztek, hi­szen a szövetség járási elnökét, Dal­­may Árpádot a járási tanács elnökévé választották, ő volt eddig is minden magyar megmozdulás szorgalmazója és szervezője, de az idén olyan gaz­dag rendezvénysorozatot terveztek, hogy egyedül nem győzte volna. Öt ország magyarjai találkoztak itt politi­kai és kulturális fórumokon. Erdélyből a RMDSZ Csíkszeredái képviselője, Kelemen Csongor adott tájékoztatót. Jugoszláviát a VMDK, Magyarorszá­got, illetve a Magyarok Világszövetsé­gét Szabó László képviselte, míg tő­lünk a Csemadok részéről Hogya György, az Együttélés részéről pedig e sorok írója jelent meg. Persze le­hetne még bővíteni a névsort, hiszen az imregi folklórcsoport is kiérdemel­te a tapsot Beregszászban és Cso­rnán egyaránt. Gáton nemzetközi szavalóverseny zajlott Kovács Vilmos emlékére, ahol Csíkszeredái és király­helmeci gimnazisták is díjat nyertek. Vári Fábián László meghívására (aki épp akkor ünnepelte 40. szüle­tésnapját) irodalmárok találkozhattak egymással. Bethlen Gábor beregszá­szi lakóházára emléktábla került, rajta a fejedelemtől vett idézet: "Egy feje­delem nem álmodhat olyan álmot, amilyet szeretne, csak amilyet lehet." Ez a reálpolitikus szemlélet jellemző a KMKSZ munkájára is. Egy hatalmas országban töredéknyi kisebbségként, zűrzavaros helyzetben és aggasztó gazdasági körülmények közepette tudnak lélekemelő kulturális és közé­leti feladatot teljesíteni. Nem titok, hogy a nyolcvanas évek derekán épp a Csemadok tapasztalataira támasz­kodva kezdték a klubmozgalmat, majd a szövetségük szervezését is. Még a ruszinok többsége sem bot­ránkozik meg a kétnyelvű utcaneve­ken, a környező falvak magyar név­tábláin, és ungvári ukrán szobrász kapta a megbízást Rákóczi életnagy­ságú lovasszobrának elkészítésére. A rendezvénysorozat kicsúcsoso­­dását március 15-én a Petőfi-szobor felavatása jelentette. A szobrot a Rá­kóczi Ferenc téren, nem messze az Oroszlán-szállótól, állították fel, ahol 1847-ben a költő éjszakázott. Pár éve még az emléktábla is hónapokig fal­nak támasztva várhatott sorsára, míg végül engedélyezték felavatását, most pedig több jelkép sugallja az ér­tékrend igazodását a valós történelmi hagyományokhoz. Persze a város fő­terére még mindig súlyos árnyék ne­hezül, így az sem meglepő, hogy a hét végén zajló népszavazás alkalmá­val a járás 70%-a igennel voksolt a Szovjetunió egységének megőrzése érdekében. Sajnos a múltban itt sem voltak tekintettel a nemzetiségekre, visszaszorítva identitásuk kifejlődését. Ezért lenne jó és szép, amit a KMKSZ is akar, hogy a nemzeti értékek nem egymás ellenében, nem egymás ro­vására, hanem a megbékélt együtt­élésben teljesednének ki. Ez az üze­net felénk is szól. Mihályi Molnár László Fotó: A szerző FELHÍVÁS A Komáromi Jókai Színház tehetségkutatást és felvételt hirdet színészjelöltek számára. Időpont: 1991. május 18. délelőtt 10 órakor, a színház épü­letében. A jelentkezők a következő témakörökből készüljenek: vers- és prózamondás, ének, moz­gás, tánc. Ez utóbbira való tekintettel hozzanak magukkal tornaruhát. Jelentkezésüket 1991. május 10-ig a következő címre küldjék: Komáromi Jókai Színház Dukla utca 1. 945 01 Komárno A HÉT 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom