A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-26 / 17. szám
HÍRMONDÓ Kárpátalján március idusán Beregszász főterére még mindig Lenin árnyéka nehezül, s ha bemegyünk az üzletekbe, akkor azt is láthatjuk, mire jutottak a Nagy Álmodozó eszméi. Fizetni csak olyan jeggyel lehet, amilyet a bérük mellé kapnak az itt dolgozók. Állítólag azért, hogy a más területeken lakók ne vásárolják ki az itteni üzleteket. A tragikus ebben az, hogy közben a pultok üresek. Külföldi legfeljebb a piacon vagy a vendéglőben költheti el a pénzecskéjét. A helybéliek különben nem panaszkodtak, inkább azt kutatják, hogy miként lehetne kilábalni a kátyúból. Kárpátalja 1918 után csehszlovák megszállás alatt volt, ahogy az iskolában ezt tanítják. Arról viszont, hogy a Szovjetunió 1945-ben bekebelezte, mert hídfőállást akart magának a Kárpát-medencében, csak így fogalmaznak, hogy a "terület népe önkéntesen újraegyesült az ősi ukrán földekkel". A magyar iskolában az orosz a kötelező, de Ungvárra, Kijevbe vagy Lembergbe (Lvov) csak ukránul felvételizhetnek a legújabb rendelet szerint. Közben a tőzsgyökeres lakosság magyar vagy ruszin (más néven hucul). Beregszász harmincezres várossá nőtt az utóbbi negyven évben, de a nagyszámú hivatalnoki és más állami alkalmazott betelepülése ellenére az elmúlt év novemberében megtartott népszavazáson a többség úgy döntött, hogy a város hivatalos neve az eddigi Berehovo helyett az eredeti magyar változat legyen. Ezt már a város elején felállított új tábla is jelzi. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) fel tudta ébreszteni a fásultságba süllyesztett nép érdeklődését, és tekintélyt is szereztek, hiszen a szövetség járási elnökét, Dalmay Árpádot a járási tanács elnökévé választották, ő volt eddig is minden magyar megmozdulás szorgalmazója és szervezője, de az idén olyan gazdag rendezvénysorozatot terveztek, hogy egyedül nem győzte volna. Öt ország magyarjai találkoztak itt politikai és kulturális fórumokon. Erdélyből a RMDSZ Csíkszeredái képviselője, Kelemen Csongor adott tájékoztatót. Jugoszláviát a VMDK, Magyarországot, illetve a Magyarok Világszövetségét Szabó László képviselte, míg tőlünk a Csemadok részéről Hogya György, az Együttélés részéről pedig e sorok írója jelent meg. Persze lehetne még bővíteni a névsort, hiszen az imregi folklórcsoport is kiérdemelte a tapsot Beregszászban és Csornán egyaránt. Gáton nemzetközi szavalóverseny zajlott Kovács Vilmos emlékére, ahol Csíkszeredái és királyhelmeci gimnazisták is díjat nyertek. Vári Fábián László meghívására (aki épp akkor ünnepelte 40. születésnapját) irodalmárok találkozhattak egymással. Bethlen Gábor beregszászi lakóházára emléktábla került, rajta a fejedelemtől vett idézet: "Egy fejedelem nem álmodhat olyan álmot, amilyet szeretne, csak amilyet lehet." Ez a reálpolitikus szemlélet jellemző a KMKSZ munkájára is. Egy hatalmas országban töredéknyi kisebbségként, zűrzavaros helyzetben és aggasztó gazdasági körülmények közepette tudnak lélekemelő kulturális és közéleti feladatot teljesíteni. Nem titok, hogy a nyolcvanas évek derekán épp a Csemadok tapasztalataira támaszkodva kezdték a klubmozgalmat, majd a szövetségük szervezését is. Még a ruszinok többsége sem botránkozik meg a kétnyelvű utcaneveken, a környező falvak magyar névtábláin, és ungvári ukrán szobrász kapta a megbízást Rákóczi életnagyságú lovasszobrának elkészítésére. A rendezvénysorozat kicsúcsosodását március 15-én a Petőfi-szobor felavatása jelentette. A szobrot a Rákóczi Ferenc téren, nem messze az Oroszlán-szállótól, állították fel, ahol 1847-ben a költő éjszakázott. Pár éve még az emléktábla is hónapokig falnak támasztva várhatott sorsára, míg végül engedélyezték felavatását, most pedig több jelkép sugallja az értékrend igazodását a valós történelmi hagyományokhoz. Persze a város főterére még mindig súlyos árnyék nehezül, így az sem meglepő, hogy a hét végén zajló népszavazás alkalmával a járás 70%-a igennel voksolt a Szovjetunió egységének megőrzése érdekében. Sajnos a múltban itt sem voltak tekintettel a nemzetiségekre, visszaszorítva identitásuk kifejlődését. Ezért lenne jó és szép, amit a KMKSZ is akar, hogy a nemzeti értékek nem egymás ellenében, nem egymás rovására, hanem a megbékélt együttélésben teljesednének ki. Ez az üzenet felénk is szól. Mihályi Molnár László Fotó: A szerző FELHÍVÁS A Komáromi Jókai Színház tehetségkutatást és felvételt hirdet színészjelöltek számára. Időpont: 1991. május 18. délelőtt 10 órakor, a színház épületében. A jelentkezők a következő témakörökből készüljenek: vers- és prózamondás, ének, mozgás, tánc. Ez utóbbira való tekintettel hozzanak magukkal tornaruhát. Jelentkezésüket 1991. május 10-ig a következő címre küldjék: Komáromi Jókai Színház Dukla utca 1. 945 01 Komárno A HÉT 9
